A KAP-reform túl feszes menetrendje miatt elképzelhető, hogy a következő közös agrárpolitikai csomagot nem a tervezett 2028–2034-es időszakban indítja az EU, hanem csúszhat a tényleges bevezetés akár 1–2 évvel is. Ha ez így lesz, átmenetileg meghosszabbítják-e a mostani szabályok alkalmazását a mezőgazdaságban.
Ilyenre volt már példa, konkrétan a 2023–2027-es ciklus előtt is volt már késleltetés. A kockázat ebben az, hogy egyrészt a reform és a finanszírozás politikailag erősen vitatott, és a „nagy csomag” kulcsa a többéves pénzügyi keret. Ez az, aminek kapcsán a tagállami vezetőknek előbb a teljes költségvetési keretben kell megállapodniuk, és csak ezután lehet igazán végigtárgyalni a KAP-szabályokat. Másrészt az agrárpolitikai viták egyik neuralgikus pontja a jelenlegi „két pillér” jövője (különösen a második pillér szerepe), ami önmagában is lassíthatja a kompromisszumot – miközben a mezőgazdaság finanszírozása politikai alkuk tárgya más dossziékkal együtt.
Harmadrészt az intézményi menetrend is szoros. Sajtóinformációk szerint az Európai Parlament belső munkatervében 2026-ban jönnek a tervezetek, módosítók és bizottsági viták, a parlamenti végszavazás pedig csak 2027 januárjára látszik beütemezve. Ha a Tanácsban is elhúzódik a közös álláspont kialakítása, a Bizottsággal folytatott háromoldalú egyeztetések (trilógusok) ténylegesen csak későn indulhatnak, így a jogszabály elfogadására és – ami legalább ennyire fontos – a nemzeti végrehajtás felkészítésére nagyon kevés idő maradna. Ezt az adminisztratív oldal is „érzi”: a kifizető ügynökségeknek, ellenőrzési rendszereknek és a gazdálkodói szabályoknak is át kell állniuk, ami jellemzően nem néhány hónapos feladat.
(Fotó: Horizont Média)
Agrárágazat Tudástár: Közös Agrárpolitika (KAP) – A Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió mezőgazdasági támogatási és szabályozási rendszere, amely többéves pénzügyi ciklusokban határozza meg a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési források kereteit. A Közös Agrárpolitika (KAP) két pillérre épül: az első a közvetlen támogatásokat és piaci intézkedéseket, a második a vidékfejlesztési programokat foglalja magában. A Közös Agrárpolitika (KAP) reformjai nemcsak a támogatási összegeket, hanem a gazdálkodókra vonatkozó feltételeket és adminisztratív kötelezettségeket is módosítják.
