A világ gabonapiacán most egyértelműen a kereslet és a logisztika írja az árakat – ez a fő üzenet a mezőgazdasági gabonapiacok felé.
Az elmúlt hetekben a kukorica és az árpa exportját több nagy termelőnél is élénk kereslet húzta, ami nemcsak az árakat támasztotta, hanem azt is megmutatta: hiába „csak” 1–4%-os havi elmozdulásokról beszélünk, a szállítási költségek, a kikötői és folyami szűk keresztmetszetek, illetve a regionális terméskockázatok gyorsan képesek felárat építeni a FOB-szintekbe.
Öt éve láttak ilyet utoljára
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) február 19-i piaci értékelése szerint a kukoricapiacot főként az amerikai és ukrán exportárak emelkedése támasztotta, összességében mintegy 1%-os erősödéssel az előző hónaphoz képest. Az USA-ban a határidős árak mérsékelten emelkedtek, amit a tartós tengerentúli kereslet és a kedvezőtlen argentin terméskilátások is támogatnak. Az exportoldal különösen beszédes: az IGC szerint közel öt éve nem látott heti eladási adat jelent meg, 4 millió tonnás növekménnyel a január 15-én zárult héten. A Mexikói-öbölben a kukorica FOB-ára 9 dollárral 218 dollár/tonnára nőtt – ennek hátterében nem csak a piaci „hangulat” állt, hanem nagyon konkrét logisztikai tényezők is: a megemelkedett uszályszállítási költségek és a jegesedés miatti nehezebb hajózás a középnyugati folyóhálózat egyes szakaszain. Ez tipikus példája annak, amikor a fizikai piac „ráül” a jegyzésekre, és a szállítás azonnal árképző tényezővé válik.
A dél-amerikai kép vegyes. Brazíliában a jegyzések kissé emelkedtek, de az IGC szerint a szezonális hatások miatt csendesebb volt a kereskedés, a spot árakat inkább nominálisnak tekintették. Argentínában ugyan vannak lokalizált termelési bizonytalanságok, mégis az Up River exportértékek az elmúlt hetekben csökkentek, mert a kereskedők a következő betakarítás előtti időszakban a kereslet élénkítésére törekedtek. Ukrajnában közben a kukorica FOB-szintek szilárdak maradtak, nagyjából 222 dollár/tonna körül, megújult török és EU-s (Olaszország, Spanyolország) érdeklődéssel, miközben több logisztikai nehézség és a kikötői sorok is a piac részei.
Felpörög az export
Árpában még látványosabb volt a havi mozgás: az IGC szerint 4%-kal emelkedtek az árak. Az EU-ban (kiemelten Franciaországban) a Rouen-i FOB-szint 6 dollárral 241 dollár/tonnára nőtt, részben a Szaúd-Arábiából érkező erős kereslet miatt. A fekete-tengeri árak nominálisan szintén szilárdabbak voltak, amit a folyamatos szállítási késedelmek is magyaráznak. A FranceAgriMer adatai alapján Franciaország kukoricaexportja az előrejelzés szerint 5,2 millió tonna lehet, miután a 2025/26-os szezon első felében 50%-kal 2,6 millió tonnára nőtt, főként EU-n belüli célpiacokra. Árpaoldalon a francia export is felpörgött: a 2025/26-os első félévben 3,4 millió tonna volt, szemben az előző szezon 2,2 millió tonnájával; a célországok között Kína 900 ezer tonnával vezet, de október óta leállt a vásárlással, Szaúd-Arábia 700 ezer, Belgium 600 ezer tonnával követi. Ausztráliában az árpa FOB (Kwinana) különösen meredeken ugrott: +21 dollár, 251 dollár/tonnára, amit a kínai vásárlások és a stabil belföldi takarmányfelhasználás támasztott.
A kísérőpiacokon is látszik ugyanaz a logika: a cirok az USA Perzsa-öböl menti térségében +12 dollárral 223 dollár/tonnára erősödött (FOB), kínai kereslettel és erősebb amerikai kukorica-határidőkkel. A zabnál a közeli amerikai határidős kontraktusok 12%-kal ugrottak havi alapon, részben technikai (tőzsdei) aktivitás és erős ázsiai kereslet mellett.
Hazai helyzet
A nemzetközi képet különösen érdemes hazai szemüvegen át is nézni. Magyarország gabonaexportja tavaly látványosan gyengült 2024-hez képest. Búzából a két évvel korábbi 3,3 millió tonna helyett alig több mint 2,1 millió tonna ment ki, az árpaexport a 2024-es 900 ezer tonnáról nagyjából a felére esett, kukoricából pedig mindössze 1,2 millió tonnát exportáltunk, ami a sokéves átlagtól és még a gyenge 2024-es 2 millió tonnától is elmarad. Ebben a helyzetben a mostani globális üzenet különösen fontos: a piac nemcsak „árban”, hanem elérhetőségben és szállíthatóságban is versenyez. Aki gyorsabban, megbízhatóbban és jobb logisztikai költséggel tud szállítani, az könnyebben kap vevőt – és gyakran jobb árat is. A hazai gabonaexport sikerét azonban már, stratégiai jellegű változások is erősítenék. Nemrég Lakatos Zoltán, a Gabona Szövetség, Gabona Feldolgozó Tagozatának elnöke arról beszélt, koncentráltabb fajtakínálattal, hatékonyabb összefogással jobb piaci pozíciónk lenne.
Agrárágazat Tudástár: FOB-ár (FOB-szint) – A FOB-ár („Free On Board”) olyan exportparitás, amelyben az eladó költsége és felelőssége addig tart, amíg az áru a megnevezett kikötőben a hajóra nem kerül. A FOB-szint ezért érzékeny a logisztikára: uszály-, vasút- és kikötői kapacitások, sorok, jéghelyzet vagy folyami szűkületek gyorsan felárat építhetnek az árba. A FOB-ár így sokszor nemcsak a keresletet, hanem a „szállíthatóság” valós költségét is tükrözi.
