Kicsit megrángatja majd a gazdák idegeit a következő két hét a mezőgazdaságban. Egyrészt máris száradnak a talajok – de ez részben jó hír is. Másrészt a meleg megindította a kertészetek fáit, így máris érdemes előkészíteni a fagyvédelmi eszközöket a rapid hidegbetörésekre!
A talajszáradás hátránya, előnye
A következő napokban a Kárpát-medencében folytatódik a napos, száraz, enyhe tavaszi idő, ami a mezőgazdasági munkák szervezését egyszerre könnyíti és nehezíti. Könnyíti, mert a gépi munkákhoz jók a körülmények, és a repce, valamint az őszi kalászosok is kedvező képet mutatnak a tél végi nyugalmi állapot után. Nehezíti viszont, mert a csapadékhiány több térségben érezhetően feszíti a talajnedvesség-háztartást. A felszín közeli réteg gyorsan kiszárad, a mélyebb rétegek pedig az Alföld középső és déli részén továbbra sem töltődtek fel kellőképpen.
A száraz, tavaszias időjárás leglátványosabb hatása a magágy-előkészítésnél jelentkezik. A felső, laza réteg hamar porosodik, és ilyenkor különösen fontos a műveletek időzítése: a túl sok menetszám tovább rontja a vízmegtartást, miközben a túl korai vagy túl mély bolygatás gyorsítja a kiszáradást. Ugyanakkor van egy kedvező oldala is ennek a helyzetnek: a felszínre száradt, sekély réteg bizonyos mértékig „kéregként” viselkedhet, és mérsékelheti a további párolgási veszteséget. Ez azonban nem pótolja a mélyebb tartalékokat, amelyekre a nyári időszakban lesz majd igazán szükség.
Jön az eső – de áztat vagy átfut?
A kiterjesztett előrejelzések alapján március 9–14. között sokfelé kifejezetten enyhe nappalok jöhetnek. Majd március 15–17. táján átmeneti lehűlés és többfelé kisebb csapadék valószínű. Ez a néhány napos „nedvesebb ablak” agronómiai szempontból akkor ér sokat, ha ténylegesen a talajba jutó, áztató jellegű csapadék érkezik, nem csak futó záporok. Március 18–23. között inkább visszamelegedés és szárazabb jelleg körvonalazódik, a március 24–26. közötti rész pedig már bizonytalanabb, de alapvetően mérsékelten enyhe, változékony tavaszi képet vetít előre.
Nagy területi különbségek
Területileg jelentős különbségek látszanak. Az Alföldön (Debrecen–Kecskemét–Szeged térsége) az előrejelzett csapadék összességében inkább szerény. Jellemzően több kisebb hullám várható, így a vetések előtti talajfeltöltődés csak korlátozott lehet. A Dunántúlon ezzel szemben erős északnyugat–délkelet kontraszt rajzolódik ki. A nyugati, északnyugati sávban sok helyen továbbra is kevés csapadék valószínű, miközben a Dél-Dunántúlon egyes körzetekben számottevőbb mennyiség is összejöhet. Ezt érdemes a helyi munkaszervezésnél figyelembe venni. Ahol eső jön, ott a talajállapot gyorsan megváltozhat, és egy-egy jól eltalált munkanap sokat számít.
Jönnek a rügyek – és a fagyok…!
A kertészetekben és ültetvényekben most nemcsak a csapadék, hanem a hajnali minimumok a kritikusak. A nedvkeringés többfelé megindult, a korai csonthéjasok rügyei duzzadnak, helyenként már megpattantak. A következő időszakban a nappalok tavasziasak lehetnek, de a hajnali 0 °C körüli értékek miatt a fagyzugos területeken továbbra is érdemes készültségben tartani a fagyvédelmi eszközöket (különösen a rügyfakadás előrehaladottabb állapotában). Ilyenkor a legnagyobb kockázatot nem feltétlenül a tartós hideg, hanem a gyors felmelegedés után érkező, rövid, lokális fagyok jelentik.
Az Alföldön különösen fontos a víz
Összességében tehát a következő két hétben a mezőgazdasági munkákhoz kedvező időjárás várható. Ám a talajnedvesség miatt nem szabad „túltermelni” a magágyat, és a vetésidőzítést célszerű a csapadékablakhoz igazítani. Az Alföldön különösen fontos lesz a talaj vízkészletének óvása, a kertészetekben pedig a fagyvédelmi készenlét fenntartása addig, amíg a hajnali minimumok tartósan nem kerülnek biztonságos tartományba.
Érdemes még elolvasni a hosszú távú előrejelzéseket, illetve ezt a cikkünket: Eddig száraz a tavasz, de esős-havas fordulat várható
Agrárágazat Tudástár: Talajnedvesség – A talaj pórusaiban tárolt vízmennyiség, amely meghatározza a növények vízellátását, a talajművelés időzítését és a vetések sikerét; alacsony szintje gyors kiszáradáshoz, egyenetlen keléshez és terméskockázathoz vezethet.
