A török mezőgazdaság szójaéhsége tartós, és minden jel szerint tovább nő.
Nő a fehérjeéhség
Az USA mezőgazdasági minisztériumának külpiaci jelentése szerint a 2026/27-es gazdasági évben a török szójababimport csaknem 4,4 millió tonnára emelkedhet, ami új rekord lenne. A jelentés szerint ezt az állati takarmányok iránti bővülő kereslet hajtja, főként a baromfi- és részben az akvakultúra-ágazat felől. Ugyanez a dokumentum arra is emlékeztet, hogy a török szójaimport szintje bő egy évtized alatt megduplázódott. A török piac alaphelyzete nem sok teret hagy félreértésre: a belső felhasználás messze meghaladja a hazai termelést. Az USDA 2024-es ankarai jelentése szerint a 2023/24-es szezonban 3,1 millió tonna, 2024/25-ben pedig már közel 3,2 millió tonna szójababimporttal számoltak, miközben a termelés 140–150 ezer tonna körül mozgott. A 2026/27-es előrejelzés már 160 ezer tonnás termést valószínűsít, de ez még mindig eltörpül a 4,4 millió tonnára becsült felhasználás mellett. Törökország tehát hosszabb távon is importra szoruló piac marad.
Brazil, ukrán és USA-szója
A beszállítói kör ma is erősen koncentrált. Az OEC 2023-as adatai alapján Törökország elsősorban Brazíliából, Ukrajnából és az Egyesült Államokból vásárolt szójababot; mögöttük Kanada és Nigéria következett. A USDA 2024-es jelentése ugyanezt a képet erősíti: a 2023/24-es gazdasági év első négy hónapjában 566 ezer tonna szója érkezett az országba, ebből 378 ezer tonna Ukrajnából és 181 ezer tonna Brazíliából. A mostani, 2026-os jelentés szerint ugyanakkor 2025/26 első négy hónapjában 891 ezer tonnára lassult a behozatal, és a sorrend átmenetileg módosult: az Egyesült Államok 442 ezer tonnával az első, Ukrajna 358 ezer tonnával a második, Brazília pedig 60 ezer tonnával a harmadik volt. A jelentés ezt részben az ukrán szállítások háborús késedelmével magyarázza.
Kicsiben, de már ott vagyunk
Ebben a képben Magyarország ma még nem meghatározó szereplő, de nem is hiányzik teljesen. A Trading Economics, az ENSZ Comtrade-adatbázisára támaszkodva, azt jelzi, hogy Törökország 2022-ben 121,49 ezer dollár értékben importált Magyarországról szójababot. Ez szerény tétel, de azt mutatja, hogy a piac technikailag nem ismeretlen a magyar export előtt. Közben az OEC szerint Magyarország 2023-as szójaexportjának fő piacai Ausztria, Németország és Olaszország voltak, vagyis a magyar kivitel jelenleg inkább a közeli, bejáratott európai relációkra épül.
A mostani helyzet éppen ezért érdekes magyar szemmel. Ha Törökország importigénye tovább nő, miközben az ukrán ellátás időről időre akadozik, akkor most akár nőhetne is a magyar szójaexport. Nem arról van szó, hogy Magyarország rövid távon leválthatná a nagy beszállítókat, de a török piac importkényszere, a takarmányipari kereslet bővülése és az ellátási útvonalak időnkénti bizonytalansága együtt már teremthet rést kisebb, megbízható exportőrök számára is. A kérdés inkább az, hogy a hazai szója mennyiségben, logisztikában és árban mennyire tud versenyképes ajánlatot adni egy ilyen erősen árérzékeny piacon.
Agrárágazat Tudástár: Szójababimport-függőség – Olyan piaci helyzet, amikor egy ország szójafelhasználása – főként a takarmányipar fehérjeigénye miatt – tartósan meghaladja a hazai termelést, ezért a feldolgozó- és állattenyésztési ágazat működése nagymértékben a nemzetközi kereskedelemtől és az importszállítások stabilitásától függ.
