Az AGRO.bio szakmai vezetője küldetéséről és a magyar termőföld jövőjéről
Az AGRO.bio neve mára egyet jelent a talaj-mikrobiológiai innovációval a magyar mezőgazdaságban. Az elmúlt 25 évben a cég olyan tudásbázist, mérési rendszereket és termékportfóliót épített fel, amelyek nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is figyelmet keltettek. Daoda Zoltán, az AGRO.bio szakmai vezetője alapítóként járta végig ezt az utat – a kockázatos indulástól a több ezer hektáron végzett talajmegújító projektekig. A vállalat történetéről, a talaj jövőjéről és az agrobiológia következő nagy korszakáról beszélgettünk vele.
25 év egy vállalat életében is komoly mérföldkő. Amikor visszatekint az AGRO.bio indulására, mi jut először eszébe?
Leginkább az, hogy mennyire élénken él bennem minden. Mintha tegnap történt volna. Márton Józseffel már a kilencvenes évek végén is sokat gondolkodtunk azon, hogy a mezőgazdaság nem haladhat tovább pusztán kémiai inputokra építve. A Phylaxiánál dolgoztunk együtt, és ott is láttuk, hogy a mikrobiológiai megoldásokban sokkal több van, mint amit akkoriban a piac érzékelt. Amikor később újra találkoztunk, gyakorlatilag azonnal megszületett a döntés: létrehozunk egy céget, amely kifejezetten a talajbiológia jövőjére épít.
Ez a hit elég erős volt ahhoz is, hogy komoly személyes kockázatot vállaljanak érte.
Így van. Nem volt gyártóhelyünk és kész finanszírozásunk, viszont megvolt egy új termékcsalád és a meggyőződésünk. A bankok nem mutatkoztak nyitottnak, ezért végül mindketten a saját lakásainkat tettük kockára. Ez nemcsak üzleti döntés volt, hanem családi szintű felelősség is. 2001. január 15-én alakult meg az AGRO.bio, és onnantól nem volt megállás. 2005-re sikerült felszabadítani az ingatlanokat, de sajnos Márton József ezt már nem élhette meg. Azóta a fiával, Márton Balázzsal együtt visszük tovább a céget: ő az üzleti, céges feladatokat, én a szakmai munkát irányítom.
Az a szakmai vízió, amellyel akkor elindultak, mennyire maradt meg 25 év után?
A lényege semmit nem változott. A kezdetektől azt vallottuk, hogy „egészséges talaj, egészséges növény, egészséges ember”. Ma ezt a szlogent sok helyen idézik, de mi akkor is ebben gondolkodtunk, amikor még inkább furcsaságnak számított. A különbség az, hogy mára sajnos mindenki érzi a bőrén, mennyire romlik a termőtalajok állapota. A szervesanyag-tartalom csökken, a vízmegtartó képesség romlik, az erózió nő. Az elmúlt években egyre több gazdálkodó keresett meg minket azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet megfordítani a folyamatot.
Ma már több ezer hektáros gazdaságokkal dolgozunk együtt olyan projektekben, amelyekben a legrosszabb állapotú területeken kezdjük el a talaj regenerálását. A változásokat mérjük, és amikor látjuk az eredményeket, akkor lehet a technológiát kiterjeszteni a teljes gazdaságra. Nem érzésekre, hanem adatokra támaszkodunk: hetvenezernél is több talaj- és növényadatunk van, amelyekből pontosan látjuk, milyen változás érhető el egy adott mikrobiológiai technológiával.
Hogyan érvelne egy ebben a technológiában még járatlan termelőnek amellett, hogy a talajbiológiai megoldásokra igenis szükség van?
Az elmúlt évtizedekben rengeteget tettünk a növényekért – és legalább ennyit el is vettünk a talajoktól. Kémiai és fizikai beavatkozások sorával próbáltuk szabályozni a rendszert, miközben észrevétlenül leépítettük az egész alapját: a talaj élő mikrobiológiai közösségét. Egy érintetlen ősgyep talajában grammonként akár 10¹⁶ mikroorganizmus van jelen, míg egy átlagos szántóföldön jó esetben 10⁸ – ez nem „kicsivel kevesebb vagy a fele”, hanem nagyságrendekkel kevesebb élet. Nem kérdés: ha tartós megoldást keresünk, elsőként biológiai, azon belül mikrobiológiai válaszokat kell adnunk – a talaj és a növény is ezt „szereti”, erre van a legnagyobb szüksége.
A növényvédő szerek hatása akár néhány nap alatt látványos lehet, a műtrágyáké pedig legkésőbb a betakarítási eredményekben nyomon követhető. Mennyi idő alatt hatnak a mikrobiológiai termékek?
A mikrobiológiai készítmények működése alapvetően eltér a kémiai termékekétől. Az eredmény nem mindig azonnali és látványos, ugyanakkor a talaj egészségi állapotára, szerkezetére és tápanyag-szolgáltató képességére gyakorolt hosszú távú hatásuk megkérdőjelezhetetlen. A talajbaktérium-készítmények tipikusan bizalmi termékek. A humifikáció, a talajszerkezet javulása vagy a tápanyagok jobb hasznosulása több év alatt, folyamatos használat mellett jelentkezik. Ugyanakkor rövidebb távon érzékelhető előnyöket is adhatnak, például a biológiai nitrogénkötés révén, a növényi hormon- és vitamintermelésen keresztül, illetve a talajban meglévő, de a növény számára felvehetetlen foszfor- és káliumformák mobilizálásával.
Ön szerint milyen szakmai szempontok alapján válasszon a termelő a hatalmas kínálatból?
A talaj- és növénykondicionálók választéka sokat bővült. Számos, biológiai alapú készítmény tartalmaz algákat, gombákat, baktériumokat vagy ezek kombinációit. Azonban a sok ígéret és eltérő hatásmechanizmus között nehéz eligazodni, ráadásul ezek a megoldások más szemléletet és nagyobb technológiai fegyelmet igényelnek, mint a hagyományos inputanyagok. A megfelelő készítmény kiválasztásakor több szempont együttes mérlegelése indokolt. Kulcskérdés a gyártó szakmai háttere és megbízhatósága: mennyi ideje van jelen a piacon, rendelkezik-e saját kutatás-fejlesztéssel, bizonyítottan jól működő baktériumtörzseket használ-e, milyen gyártástechnológiára épít, és milyen minőségbiztosítási rendszerek mentén dolgozik. Nem elhanyagolható az sem, hogy a termékek hányféle törzset és milyen csíraszámban tartalmaznak, illetve állnak-e mögöttük többéves üzemi tapasztalatok, különböző termőhelyekről származó termelői visszajelzések.
Fontos hangsúlyozni: nem minden baktérium „egyforma”, és nem minden készítmény képvisel azonos szakmai színvonalat. A különböző törzsek funkciója, hatékonysága és alkalmazhatósága jelentősen eltérhet egymástól.
Ez visszavezet arra, amit korábban említett: hogy ma már nem hinni kell ezekben a megoldásokban, hanem mérni őket.
Az egyik legnagyobb fordulópont az volt, amikor az ELTE Mikrobiológiai Tanszékével közösen kidolgoztunk egy DNS-alapú módszert annak érdekében, hogy mérni tudjuk, mit csinálnak az oltott mikroorganizmusok a talajban. Ma már RNS-alapon az élő baktériumokat, gombákat és algákat is azonosítani tudjuk, és pontosan látjuk, egy törzs mennyi ideig aktív, milyen mértékben hat, hogyan alakítja át a talajéletet. Így tudtunk erre a termékkategóriára építve valódi, mérhető eredményeket hozó technológiát fejleszteni.
Miért tudta az AGRO.bio ennyire a saját útját járni a termékfejlesztésben?
Mi soha nem akartunk „még egy terméket” csinálni. Ha egy megoldás már létezett a piacon, akkor olyat fejlesztettünk, amely hatásmechanizmusában vagy hatékonyságában új szintet képvisel. Több olyan technológia fut ma Magyarországon, amelynek az alapgondolata innen indult, még ha nem is mindig kötik hozzánk. Vannak szabadalmaink, egyedi termékeink, de legalább ilyen fontos az a szakmai hírnév és tudás, amit 25 év alatt felépítettünk.
Hogyan látja ennek fényében az agrobiológiai megoldások jövőjét?
Ezen a piacon még bőven van lehetőség. Magyarországon a termőterületek legfeljebb ötödén használnak ilyen készítményeket, miközben a talajállapot szinte mindenhol romlik. Emellett a biológiai növényvédelem is óriási lehetőséget rejt: vannak fejlesztéseink, amelyek egyes kórokozókat teljesen képesek visszaszorítani. Ezek közül több már nagyon közel van ahhoz, hogy ipari szinten is megjelenjen.
Ha egy konkrét technológiát kellene kiemelni, amely jól mutatja ezt az irányt, melyik lenne az?
A talaj szervesanyag- és széntartalmának növelését célzó rendszerünk ilyen. A szármaradványokat és növényi maradványokat mikroorganizmusok bontják le, majd ezekből stabil szerves anyag épül fel a talajban. Ez javítja a vízmegtartást, az aszálytűrést és a tápanyag-hasznosulást. A változás mérhető: modern talajszkennerekkel rövid idő alatt kimutatható, hogy nőtt-e a szervesszén-tartalom. Ahol ezt a rendszert több éve alkalmazzák, ott már egyértelműen látszik a talaj állapotának javulása.
Ha tízéves távlatban kellene összefoglalni, mit kívánna az AGRO.biónak és a magyar talajoknak?
Azt, hogy sikerüljön végre megállítani a romlást, majd elindulni felfelé. Ha a termelők a megfelelő döntéseket hozzák meg, öt év alatt jelentősen lassítható a talaj pusztulása, további öt év alatt stabilizálható az állapota, és onnan már lehet építkezni. A tudás, a technológia és a mérhetőség rendelkezésre áll. A jövő azon múlik, hogy ezt milyen széles körben alkalmazzuk.
Az interjút a Magro.hu készítette.
Termékeink a cellulóztartalmú szármaradványokat, metszési nyesedékeket szőlőcukorrá alakítják, és abból a baktériumok, gombák, algák olyan szerves anyagokat, baktériumnyálkát képeznek, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, vízfelvevő és –tároló, valamint aszálytűrő képességét. Termékeink közül a BactoFil® család tagjainak egy része kultúraspecifikus, és ide tartozik szárbontónk, a BactoFil® CELL is. A stresszkezelésben kiemelkedő hatékonyságú az élő algát tartalmazó Algafix biostimulátor, valamint az Európában egyedülálló módon biológiai talajtakarást biztosító AlgaTer® talajalga. Ha ezeket minden évben szisztematikusan alkalmazzák, akkor a második-harmadik évtől nőni fog a talaj szervesszén-tartalma.
Ez egy kipróbált és bevált technológia. Bizonyos gazdaságok már 5-10 éve alkalmazzák és élvezik minden hozadékát.
A képek forrása: AGRO.bio Hungary Kft.
Agrárágazat Tudástár: Talajmikrobiológia – Talajmikrobiológiának a talajban élő baktériumok, gombák, algák és más mikroorganizmusok működését nevezzük, amelyek meghatározó szerepet játszanak a szervesanyag-lebontásban, a tápanyagok feltárásában, a talajszerkezet alakításában és a vízmegtartó képesség javításában; ezért a talajbiológiai állapot helyreállítása a hosszú távon fenntartható növénytermesztés egyik alapja.
