Csodás hatással vannak a hétvégi lassú, csendes áztató esők a mezőgazdasági művelésű talajokra is – de elsősorban sajnos csak a nyugati és déli országrészben.
(Fotó: Horizont Média/archív)
Csapadékbőség és -ínség a Kárpát-medencében
Négy héten át tartó, az átlagosnál 3–4 Celsius-fokkal melegebb és többnyire száraz időszak után fordulatot hozott az érkező frontrendszer, de a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlen. Miközben a Dunántúlon és a déli országrészben a következő két napban 15–50 milliméter eső is hullhatott, az északkeleti országrészben csak kevés csapadék érkezhetett. Ez azért különösen fontos, mert az elmúlt 30 napban az ország nagy részén mindössze 1–4 milliméter csapadék esett, több helyen pedig egyáltalán nem mértek számottevő esőt, miközben a sokéves átlagtól való elmaradás 25–35 milliméter, a 90 napos hiány pedig sokfelé 25–45 milliméter.
(Forrás: HungaroMet Zrt.)
Közepes aszály
A talaj felszínközeli rétege országosan erősen kiszáradt, ami már az őszi vetések fejlődését is korlátozza. Bár 20 centiméter alatt még többfelé megfelelő nedvesség található, az Alföld és a Mezőföld jelentős részén a tél során a felső egy méteres talajréteg sem töltődött fel kellően: itt 60–90 milliméter nedvesség hiányzik a telítettséghez képest, másutt 25–40 milliméter a deficit. Március 25-re az őszi kalászosoknál az ország nagy részén enyhe, az Alföldön és a Dunántúl északkeleti tájain többfelé közepes aszály alakult ki.
Nő a zöldtömeg
A növényállományok fejlettsége ugyanakkor előrébb jár a szokásosnál. A repce és az őszi kalászosok már február végén fejlődésnek indultak, a zöld tömegük folyamatosan nő, az NDVI-index pedig az átlagosnál fejlettebb vegetációt jelez. A gyors fejlődést a meleg segítette, de a felső talajréteg kiszáradása miatt a további fejlődéshez most már kiadós csapadékra lenne szükség. Az 5 centiméteren mért talajhőmérséklet az Alföldön már tartósan 10 fok fölött alakul, ami a tavaszi munkák és a vegetáció szempontjából kedvező, de a nedvességhiány ezt az előnyt gyorsan leértékelheti.
Vegyes gyümölcs
A gyümölcstermesztők számára vegyes a kép. A korai csonthéjasok országszerte virágoznak, a kajszi és az őszibarack virágzásban már mínusz 2, mínusz 3 foknál erősebb fagy esetén is károsodhat. Az elmúlt héten ilyen mértékű lehűlés jellemzően csak a fagyzugokban fordult elő, így országos szintű fagykárveszély nem alakult ki. A száraz idő kedvezett a virágzó gyümölcsösöknek, és a levélnedvesség rövid tartama miatt a gombás betegségek fertőzési feltételei sem voltak kedvezőek.
Kérdés, mennyi lesz a hétvégi csapadékmérleg
Ahol megérkezett az elmúlt 36-48 órában a 15–50 milliméter csapadék, ott érdemben javulhat a felszíni talajréteg állapota, míg az északkeleti térségekben a szárazság fennmaradhat. Éjszakánként komoly fagy továbbra sem valószínű, legfeljebb a fagyzugokban csökkenhet kevéssel fagypont alá a hőmérséklet. Napközben többnyire 12–17 fok várható, nyugaton hűvösebbel, az Alföldön enyhébb idővel. A gazdálkodók számára most a legfontosabb kérdés az, hogy a csapadékból mennyi jut el ténylegesen a hiányt szenvedő térségekbe, mert enélkül a március végére kialakult enyhe-közepes aszály gyorsan tovább erősödhet.
Forrás: HungaroMet Zrt.
Agrárágazat Tudástár: aszály – a csapadékhiány és a fokozott párolgás miatt kialakuló állapot, amikor a talaj nedvességtartalma tartósan a növények vízigénye alá csökken; következménye a kelés, fejlődés és termésképzés romlása, miközben a hatása térségenként a talajállapottól, a csapadékeloszlástól és a kultúra fejlettségétől függ.
