30 helyett 50 hőségnap, 1 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés a 90-es évekhez képest – nem csoda, hogy egyre többe kerül a klímaváltozás a mezőgazdaságban: újabb rekordok dőlnek meg a biztosításban.
Állami díjtámogatást kértek
2025-ben tovább erősödött a gazdálkodók kockázattudatossága, amit jól jelez, hogy a mezőgazdasági biztosítások teljes díjbevétele 32,6 milliárd forintra nőtt, ami csaknem 15 százalékos emelkedés egy év alatt. Ezen belül a növénybiztosítások vitték a prímet: a termelők több mint 29 milliárd forint díjat fizettek be erre a célra, ami 16,2 százalékkal haladta meg a 2024-es szintet. Az is sokatmondó, hogy ennek döntő része, 28 milliárd forint, vagyis a befizetések 96,5 százaléka után állami díjtámogatást kívántak igénybe venni. Ez arra utal, hogy a gazdák nemcsak fontosnak tartják a biztosítást, hanem tudatosan keresik a támogatott, pénzügyileg kedvezőbb megoldásokat is.
Lásd még a témában ezt a cikkünket: Díjtámogatott biztosítás – listán, hogy mire jár támogatás
Bőrükön érzik
A biztosítási szerkezetből egyértelműen látszik, hogy a gazdálkodók továbbra is elsősorban az időjárási és természeti károktól tartanak. A teljes agrárbiztosítási piacon a növénybiztosítások részesedése 89 százalék volt, miközben az állatbiztosítások aránya 1,8 százalékra, a vagyon- és felelősségbiztosításoké 9,2 százalékra mérséklődött. A legnagyobb káreseményeket 2025-ben is a vihar-, jég- és aszálykárok okozták, vagyis azok a tényezők, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a termésbiztonságot és a jövedelmezőséget.
A növekvő biztosítási hajlandóság mögött az is ott van, hogy a gazdák a saját bőrükön érzékelik a szélsőséges időjárás hatását. Ezt tükrözi a kárkifizetések alakulása is: a mezőgazdasági biztosítások után összesen 13,7 milliárd forintot fizettek ki 2025-ben, ami 49,9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Csak a növénybiztosítások esetében a kárkifizetés 12,7 milliárd forint volt, szintén közel 50 százalékos emelkedéssel. Vagyis miközben a gazdák többet fizettek be biztosításra, a károk nagysága is igazolta számukra, hogy ez a védekezés nem puszta adminisztráció, hanem valós pénzügyi kapaszkodó.
Több biztosított várt átfogó védelmet
A díjtámogatott konstrukciók közül továbbra is az „A” típusú növénybiztosítás volt a legfontosabb. Ez adta a díjtámogatott biztosítások díjelőírásának 57 százalékát, a kárfizetéseknek pedig 70 százalékát, a szűkebben vett díjtámogatott növénybiztosításokon belül pedig már 84,6 százalékos volt a részesedése a kárkifizetésekből. Ez azt mutatja, hogy a termelők leginkább az átfogóbb, több kockázatra is fedezetet adó konstrukciók felé fordultak. A biztosítottak száma is emelkedett: a díjtámogatott biztosítást választók köre 33 151 főre nőtt, ami 12,5 százalékos bővülést jelentett.
Öngondoskodás és korszerűbb kockázatkezelés
A számok összességében azt üzenik, hogy a gazdák hozzáállása egyre inkább az öngondoskodás irányába mozdul el. Sokan már felismerik, hogy a jég, az aszály vagy a vihar ellen a műszaki védekezés — például jéghálóval vagy öntözéssel — drága, nem mindig elérhető, és nem minden helyzetben ad teljes biztonságot. Emiatt a biztosítás egyre inkább a gazdálkodás szerves részévé válik. Ezt erősíti az is, hogy a vagyonbiztosításoknál is növekedés látszott: a mezőgazdasági vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 3 milliárd forint, kárfizetése pedig 802,2 millió forint volt, ami arra utal, hogy a termelők már a beruházásaik, eszközeik értékét is tudatosabban igyekeznek megóvni.
Mindeközben a kockázatkezelési szemlélet már túlmutat a klasszikus időjárási károkon. A krízisbiztosítási rendszer terjedése azt jelzi, hogy a termelők egyre inkább a jövedelmi, piaci és gazdasági kockázatok ellen is keresik a védelmet. Ez azért fontos változás, mert arra utal: a gazdák ma már nemcsak azt mérlegelik, hogy elveri-e a jég a termést, hanem azt is, hogyan védhetik ki az ármozgásokból, költségnövekedésből vagy más külső sokkokból eredő bevételkiesést. 2025-ben tehát a magasabb biztosítási befizetések nem egyszerűen a piac növekedését mutatták, hanem azt is, hogy a magyar gazdálkodók egyre reálisabban számolnak az időjárási és egyéb kárkockázatokkal, és ezek kezelésére hajlandóak többet is áldozni.
IDŐJÁRÁSI HÁTTÉR. 2025-ben az országos középhőmérséklet 11,8 Celsius-fok volt, ami 1 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot, de több mint 1 fokkal elmaradt a 2024-es rekordévtől. A nyár különösen meleg volt: országos átlagban 49 hőségnap fordult elő a szokásos 29 helyett, a legmagasabb mért érték pedig 41,3 Celsius-fok volt július 26-án.
Az éves csapadékösszeg országos átlagban 453,3 milliméterre csökkent, ami 72,2 milliméterrel kevesebb az előző évinél. Tíz hónap szárazabb volt az átlagosnál, a legnagyobb hiány júniusban jelentkezett, amikor a havi csapadék több mint 80 százalékkal maradt el a sokéves átlagtól. A legszárazabb térségek az Alföld középső és déli részei voltak, több helyen évi 300 milliméter alatt maradt a csapadék.
Agrárágazat Tudástár: Kockázatkezelés – Kockázatkezelésnek a mezőgazdaságban azt a tudatos gazdálkodói gyakorlatot nevezzük, amikor a termelők biztosítással, támogatott konstrukciókkal és más pénzügyi eszközökkel próbálják mérsékelni az időjárási, termelési és jövedelmi veszteségeket; jelentősége azért nő, mert a szélsőséges időjárás okozta károk már nem kivételes események, hanem a gazdálkodás rendszeres pénzügyi kockázati tényezői.
