A 2025–2026-os időszakban az európai mezőgazdaság sertéságazata összességében stabilizálódni látszik, de a felszín alatt jelentős különbségek rajzolódnak ki az egyes országok között. Romániában konkrétan válságtól tartanak…
Egyensúlyt keres a piac
Az uniós termelés 2025-ben mintegy 3%-kal nőtt, elsősorban Spanyolország és Lengyelország bővülésének köszönhetően, miközben 2026-ra már csak mérsékelt további növekedést várnak. A piac azonban továbbra is egyensúlyt keres: a kínálati felesleg fokozatosan leépül, a hasított súly csökken, ugyanakkor a kereslet gyenge, ami visszafogja az árak gyorsabb emelkedését.
Spanyolország továbbra is domináns szereplő az európai sertéspiacon. A 2025-ös évben több mint 56 millió sertést vágtak le, és a termelés enyhén növekvő pályán maradt. Az exportorientált modell, a magas hatékonyság és a versenyképes költségszint stabil pozíciót biztosít az ágazatnak, bár a nemzetközi piaci bizonytalanságok – különösen a kínai kereslet visszaesése – itt is éreztetik hatásukat.
Tovább nő a lengyelek befolyása
Ezzel szemben Németország inkább stagnáló pályán mozog. Az afrikai sertéspestis, a szigorodó környezetvédelmi előírások és a növekvő költségek egyaránt fékezték a termelést. Bár az ország továbbra is az EU második legnagyobb termelője, a kínálat visszafogottabb, ami az uniós piaci egyensúlyra is hatással van. 2026 elején ugyanakkor már látszanak a stabilizáció jelei: az irányadó ár februárban 1,50 euró/kg hasított súlyra emelkedett, ami az év első érdemi korrekciója volt.
Lengyelország ezzel szemben dinamikusan erősödik. A sertésvágások 2025-ben több mint 3%-kal nőttek, és az ország egyre fontosabb szereplővé válik az uniós kínálatban. A növekedést a versenyképes költségszint és a feldolgozóipar bővülése támogatja, bár az exportkitettség és a piaci volatilitás továbbra is kockázatot jelent.
A lassú árkorrekció árt a román piacnak
Az uniós árak ugyan elindultak felfelé, de a korrekció lassú. Az E osztályú vágósertések ára 2026 február elején 148,49 euró/100 kg volt, ami heti szinten 0,3%-os emelkedést jelentett, ugyanakkor még mindig 17,2%-kal elmarad az egy évvel korábbi szinttől. A kereslet gyengeségét jelzi, hogy jelentős mennyiség kerül fagyasztásra, és a húsértékesítés csak lassan élénkül, így az árak emelkedése inkább fokozatos, mint robbanásszerű.
A régiós különbségeket jól mutatja Románia helyzete, ahol az importhús beáramlása drámai árnyomást okozott. A nagykereskedelmi árak 4,5 lej/kg körül alakulnak, miközben az önköltség meghaladja a 6,5 lejt, így a termelők tartós veszteséget szenvednek el. A helyzet odáig fajulhat, hogy a gazdaságok akár fele is leállhat, ami tovább növelné az ország importfüggőségét.
Globális szinten a sertéságazatot 2026-ban továbbra is az egyenetlen növekedés és a bizonytalan piaci környezet határozza meg. A Rabobank előrejelzése szerint az év első felében még mérsékelt bővülés várható az USA-ban, az EU-ban és Kínában, valamint stabil növekedés Brazíliában, ugyanakkor az év második felében lassulás következhet. A kereskedelmi feszültségek – például a kínai vámintézkedések vagy az importkorlátozások – tovább növelik a bizonytalanságot.
Lásd még ezt a friss, hazai ágazati hírünket:
Megy a milliárdos mentőöv a sertéstartóknak
