Döntő jelentőségű a hazai műtrágyagyártást és ezzel a hazai mezőgazdaságot érintően az Európai Unió Bíróságának friss ítélete. A Nitrogénművek ügyében hozott ítéletében kimondta, a magyar kormány által bevezetett szén-dioxid-kvótaadó ellentétesnek tűnik az uniós joggal.
Elviselhetetlen állami teher ellen pereltek
A luxembourgi testület érvelése nem meglepő: már tavaly decemberben is született hasonló értelmezés. Eszerint az ilyen típusú adóztatás alááshatja az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) működését. Amennyiben egy tagállam jelentős mértékben elvonja a kvóták gazdasági értékét, az gyengíti a rendszer ösztönző szerepét, és veszélyezteti az európai ipar versenyképességének védelmét. A végső döntés ugyanakkor a magyar bíróságokra vár, amelyeknek az uniós iránymutatás alapján kell megítélniük a szabályozás jogszerűségét.
Az ügy közvetlen előzménye, hogy a Nitrogénművek beperelte a magyar államot a 2023-ban bevezetett kvótaadó miatt. A szabályozás értelmében a nagy kibocsátó vállalatoknak egyrészt tonnánként 36 eurós adót kell fizetniük a szén-dioxid-kibocsátás után, másrészt az ingyenesen kapott kvóták értékesítésekor 15 százalékos tranzakciós díj is terheli őket.
Ellehetetlenítették volna a hazai műtrágyagyártást
Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa már korábban arra figyelmeztetett, hogy ezek a terhek ellehetetlenítik a hazai műtrágyagyártást. Akkor az sem tűnt kizártnak, hogy a félezer ember munkahelye és a természetesen a stratégiai jelentőségű gyártás is veszélybe kerül. Számításai szerint a kvótaadó és a kapcsolódó költségek tonnánként több mint 20 ezer forinttal növelik a műtrágya árát, amit nem lehet teljes mértékben áthárítani a termelőkre. Emiatt a gyártás tartósan veszteségessé válhat.
A vállalat álláspontja szerint, ha a szabályozás fennmarad, az a magyar műtrágyagyártás megszűnéséhez vezethet. Ez nemcsak ipari, hanem agrárgazdasági szempontból is jelentős következményekkel járna: nőne az importfüggőség, emelkednének az inputanyag-költségek, és romlana a mezőgazdasági termelők versenyképessége.
Sokba kerülhet a magyar államnak…
A döntés pénzügyi következményei sem elhanyagolhatók. Amennyiben a bírósági eljárások nyomán kártérítési igények keletkeznek, azok összege akár több tízmilliárd forintra is rúghat. Ez újabb költségvetési terhet jelenthet, miközben az érintett iparág jövője továbbra is bizonytalan.
Az uniós ítélet tehát túlmutat egy konkrét vállalati ügyön: a kvótaadó kérdése a hazai iparpolitika és a mezőgazdasági inputpiacok szempontjából is stratégiai jelentőségűvé vált.
Agrárágazat Tudástár: szén-dioxid-kvótaadó – olyan állami teher, amely az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vagy a kibocsátási kvóták értékéhez kapcsolódik; ha az uniós ETS-rendszerben részt vevő vállalatokra vetik ki, torzíthatja a kvóták ösztönző szerepét, befolyásolhatja az ipari versenyképességet és közvetve a mezőgazdasági inputpiacok működését.
