A kritikus áprilisi vízhiány miatt nemcsak a kapások, hanem az őszi vetések is kényszerérés felé sodródnak a mezőgazdaságban.
Már nem csak a kapások vannak bajban
Az áprilisi aszály következményei mostanra egyértelművé váltak: a mezőgazdaságban már nem csupán a tavaszi vetésű kapásnövények kerültek veszélybe, hanem az őszi vetésű kalászosok is. A talajnedvesség országszerte kritikusan alacsony szintre csökkent, az Alföldön helyenként 80–120 milliméter víz hiányzik a felső egy méteres talajrétegből. Május elejére az ország döntő részén közepes vagy nagyfokú aszály alakult ki, amely már közvetlenül fenyegeti a terméseredményeket.
Fejlődésből stagnálás: megtört a búza lendülete
Az őszi búza állományok a tavasz elején még kedvező képet mutattak, fejlődésük előrébb járt az átlagosnál. A csapadék elmaradása azonban gyorsan felülírta ezt a pozitív képet: a zöldtömeg növekedése megállt, sok helyen már csökkenés tapasztalható.
A folyamatosan szárító szeles, napos idő tovább rontja a helyzetet. A növények vízellátása egyre kritikusabb, miközben a fejlődési fázisuk éppen most lenne a legérzékenyebb a vízhiányra. Ha rövid időn belül nem érkezik tartós csapadék, a búza esetében is megjelenhet a kényszerérés, ami jelentős hozam- és minőségromlással jár.
Az árpa már megszenvedi: kényszerérés fenyeget
Az őszi árpa még súlyosabb helyzetben van. A növény már kalászos állapotban van, így különösen érzékeny a vízhiányra. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint az árpa már most „megszenvedi” az aszályt, és ha az időjárás nem fordul csapadékosabbra, kényszerérés indulhat meg.
Ez nemcsak a termés mennyiségét, hanem a beltartalmi értékeket is rontja. Az előzetes becslések szerint akár 10–15 százalékos terméskiesés is bekövetkezhet, ha a jelenlegi száraz periódus fennmarad. Ráadásul az érés időben is előrébb tolódhat, akár június elejére.
Kritikus fenológiai helyzet: szárazság virágzás/kalászhányás idején
A repce teljes virágzásban, a búza és az árpa pedig a kalászhányás kezdetén került a vízhiány szorításába. Ez a fenológiai időszak a hozam szempontjából kulcsfontosságú, így a csapadékhiány hatása közvetlenül a termésképzésben jelentkezik.
Az áprilisi időjárás ugyan nem hozott jelentős fagykárokat, de a csapadék teljes hiánya és a hűvös, szeles periódusok együttesen súlyos stresszhelyzetet idéztek elő az állományokban.
Május hozhat enyhülést – de nem megoldást
Az előrejelzések szerint májusban érkezhet csapadék a Kárpát-medencébe, de ennek eloszlása erősen egyenetlen lesz. Záporos, zivataros jellegű esők várhatók, amelyek lokálisan hozhatnak enyhülést, de országos szinten nem képesek felszámolni a vízhiányt.
A hónap első harmada még száraz lehet, a középső szakaszban több hullámban érkezhet csapadék, míg a hónap végén akár kiadósabb eső is előfordulhat. Azonban a jelenlegi talajnedvességi hiány és a növények fejlődési állapota miatt ez már sok helyen késő lehet a termés megmentéséhez.
Rendszerszintű kockázat: egyre gyakoribb az aszályos forgatókönyv
Mintarról folyamatosan írunk, a jelenlegi helyzet nem elszigetelt jelenség. Az elmúlt években az aszály egyre gyakrabban és egyre súlyosabban jelentkezik, ami a teljes növénytermesztési, növényvédelmi rendszert érinti. Az őszi kalászosok mostani helyzete különösen figyelmeztető: eddig ezek számítottak a stabilabb kultúráknak, most azonban már ezek is kiszolgáltatottá váltak.
Az agrárium számára egyre világosabb: a klímaváltozás nem jövőbeli kockázat, hanem jelen idejű kihívás, amely azonnali alkalmazkodást követel.
Agrárágazat Tudástár: Kényszerérés – A kényszerérés olyan stresszreakció, amikor a növény tartós vízhiány vagy más kedvezőtlen környezeti hatás miatt idő előtt befejezi fejlődését. Ilyenkor a szemképződés lerövidül, a termés kisebb, töppedt lesz, és a hozam mellett a minőség is jelentősen romlik.
