Görögországban tovább romlik a száj- és körömfájáshelyzet: április 16-ig már 22 fertőzött gazdaságot azonosítottak Leszbosz szigetén, mindegyiket a nyugati részen, Pelopi, Napi és Mantamados térségében, nagyjából 4 kilométeres körzetben. A WOAH adatai szerint a kórokozó a SAT 1 szerotípushoz tartozik, és az érintett telepeken minden fogékony állatot leölnek, majd helyben földelnek el.
Már piaci probléma is
A fertőzött gazdaságok többsége kis, családi üzem, ahol több állatfajt is együtt tartanak. A 22 telepből 10-ben volt szarvasmarha, de csak egy tisztán szarvasmarhás gazdaság szerepel a listán. Kilenc helyen juhokkal együtt tartották az állatokat, egy fertőzött vegyes telepen pedig szarvasmarha, juh és kecske is volt. Sertéstelep egyelőre nem került a fertőzöttek közé, noha a szigeten sertést is tartanak, főként a déli részen. A legutóbb jelentett eset egy 305 állatos, szarvasmarhát és juhot tartó gazdaság volt, ahol a fertőzést március 29-én azonosították.
A járvány már nemcsak állategészségügyi, hanem súlyos piaci probléma is. A fertőzés miatt zárlat alá kerültek a szigetről származó állati termékek, ezért a tej- és sajtszektor szereplői egyre nehezebben tudják piacra juttatni az árujukat. A leszboszi termelők napok óta kompenzációt követelnek, és tiltakozásuk részeként blokkolták a mütilíni kikötőt is, ami már a Törökország felé tartó kompközlekedést és a turizmust is érinti. A helyi sajtó szerint a gazdák egy része már ingyen osztotta a tejet, mert a normál értékesítés ellehetetlenült.
Az érintetlen telepeket is sújtja
A közvetett kár azokra a tejtermelőkre is átterjedt, akiknek az állománya nem fertőzött. Elvileg továbbra is szállíthatnának tejterméket feldolgozóknak, de a többlethigiéniai előírások, az adminisztráció, a vevői bizonytalanság és az árak gyengülése miatt egyre nehezebb értékesíteni. A juhágazatban külön gond, hogy a vágóhidak leállása miatt a bárányok sem mozdíthatók, így a görög sajtó szerint húsvét előtt mintegy 70 ezer juhot kellett helyben levágni és elfogyasztani.
A háttérben az is aggasztó, hogy több forrás szerint a vírus már egy ideje keringhetett, mire az első eseteket hivatalosan kimutatták. Antitestvizsgálatok erre utalnak, és egy görög állatorvos szerint ez a vírustípus juhokban sokszor enyhe vagy tünetmentes fertőzést okozhat. Ez azért különösen fontos, mert a járvány nem elszigetelt: Cipruson február 19. óta már 71 fertőzött gazdaságot regisztráltak, közülük 10-ben szarvasmarha is volt. Ott is főként juh- és vegyes juh-kecske telepeken igazolták a betegséget, jellemzően a török ellenőrzés alatt álló területek közelében.
Tanulság és gyanús esetek
Magyar szempontból a legfontosabb tanulság az, hogy a délkelet-európai járványgóc tovább erősödik. Leszbosz mindössze 12 kilométerre fekszik a török partoktól, a SAT 1 szerotípus pedig a WOAH szerint már Afrika történelmi előfordulási területén túl is terjed. A görög és ciprusi esetek, valamint a gyanús oroszországi tömeges és gyors állatleölések együtt azt jelzik, hogy a hasított körmű állatokat tartó gazdaságokban a biobiztonság, a telepi forgalom szigorú ellenőrzése és a gyanús tünetek azonnali jelentése most különösen felértékelődik.
Agrárágazat Tudástár: Száj- és körömfájás – A száj- és körömfájás rendkívül fertőző vírusos állatbetegség, amely a hasított körmű állatokat, például a szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést támadja meg. A betegség nemcsak állategészségügyi veszély, hanem súlyos gazdasági kockázat is, mert a fertőzés miatt szállítási korlátozások, kényszervágások és piaci zavarok léphetnek fel. Egy járvány kitörése gyorsan ellehetetlenítheti az állati termékek értékesítését, és az érintetlen gazdaságokat is közvetetten veszteségbe sodorhatja.
