Az utóbbi években már rendszerszintű hanyatlásról, kezelhetetlen munkaerő- és tőkehiányról, a magyar termelőket kétszeresen is sújtó extrém magam áfáról, a versenyképesség csökkenéséről szóltak az összegző jelentések a kertészeti ágazat kapcsán. A hazai mezőgazdaság egykori húzóágazata ma csökkenő kibocsátással, támogatás- és importfüggőséggel kell szembenézzen, így nem csoda, ha sokan reményeket fűznek az új agrárminiszter kiszivárgott terveihez.
Munkaerő nélkül nincs termelés
A hazai kertészeti ágazat egyik legsúlyosabb problémája a tartós és egyre mélyülő munkaerő- és szakemberhiány. Nemcsak arról van szó, hogy kevés a dolgozó és a megfelelő végzettségű, illetve az ágazatban maradó szakember. Sajnos, a meglévő munkaerő annak ellenére költséges, hogy minősége és megbízhatósága sok esetben nem teszi lehetővé a precíz, korszerű termesztést. A szezonális foglalkoztatás, a vidéki elvándorlás és az ágazat alacsony presztízse együtt oda vezetett, hogy a termelők sokszor már nem a bővítésen, hanem a visszafogáson gondolkodnak. Egyre több gazdaságban hangzik el: kevesebb, de jobban kontrollálható termelés is jobb eredményt hoz, mint a bizonytalan munkaerőre épített növekedés.
Beruházások nélkül nincs versenyképesség
A másik kritikus pont a beruházások elmaradása. Az öntözés fejlesztése, a jéghálók, esővédő rendszerek és fagyvédelmi technológiák ma már nem extra, hanem alapfeltételei a versenyképes kertészetnek. Ezek azonban hektáronként sokszor több tíz- vagy százmilliós beruházást igényelnek, amit sok gazdaság nem tud finanszírozni. Az uniós források – remélhetőleg hamarosan megszűnő – elapadása és a magas költségszint miatt a modernizáció lelassult, miközben a klímaváltozás egyre nagyobb kockázatot jelent. Öntözés nélkül sok térségben már nem fenntartható a zöldség- és gyümölcstermesztés, a technológiai lemaradás pedig tovább rontja a termelők piaci pozícióját.
Ugyanide sorolható a post harvest-létesítmények (tárolás, hűtés, tisztítás, válogatás, feldolgozás, csomagolás stb.) számának és technikai színvonalának emelését célzó beruházások deficitje is.
Botrányos állapotot jelent az extrém áfa
Kiemelt problémává vált a 27%-os áfa is. Ez európai összevetésben is rendkívül magas, erkölcsileg pedig tarthatatlan. A magas áfa egyrészt magasabban tartja a hazai fogyasztói árakat, ami helyzetbe hozza az importot: olcsóbb, sokszor lazább szabályozás mellett előállított külföldi termékek szorítják ki a magyar árut a piacról. Továbbá az államot megfosztja adóbevételektől a magas áfa miatt virágzó csalások jelentős száma és értéke, ami így bűnözői körök zsebét tömi. Mindezzel végül közvetlen versenyhátrányba kerül a tisztességes hazai termelő. Az eredmény: csökken a hazai kibocsátás, nő az importfüggőség, és egyre több termékből válik Magyarország behozatalra szoruló országgá.
Ebben a helyzetben az új agrárkormányzat az 5%-os áfa, ágazati szakemberek akár a fordított áfa bevezetését vetették fel.
Csökkenő termelés, szűkülő ágazat
A kertészet teljesítménye az elmúlt években látványosan visszaesett. A termőterületek csökkennek, az ültetvények öregszenek, a hozamok pedig egyre szélsőségesebbek az időjárás miatt. A zöldség- és gyümölcstermesztés kibocsátása visszaesett, miközben a feldolgozóipar alapanyaghiánnyal küzd. Ez egy önmagát erősítő folyamat: ha nincs elegendő hazai alapanyag, a feldolgozóipar is leépül, ami tovább gyengíti az ágazatot. A generációváltás hiánya és a szakemberképzés problémái tovább mélyítik a válságot.
Van-e kiút? – várakozások az új agrárpolitikával szemben
A helyzet súlyossága miatt az ágazat sokat vár az új agrárminisztertől, Bóna Szabolcstól és az új kormány programjától. A vízgazdálkodás fejlesztése, a feldolgozóipar megerősítése, valamint az 5%-os zöldség-gyümölcs áfa bevezetése kulcskérdés lehet a versenyképesség javításában – ezek sejlenek fel a Tisza mezőgazdaságot érintő programjának eddig ismertté vált elemeiből. A hatékonyságot középpontba állító agrárpolitika, a technológiai fejlesztések támogatása és a termelők–feldolgozók közötti stabilabb együttműködés adhat esélyt arra, hogy a kertészet ne leépülő, hanem megújuló ágazattá váljon.
Agrárágazat Tudástár: Versenyképesség – A versenyképesség azt mutatja meg, hogy egy ágazat vagy gazdaság mennyire képes tartósan nyereségesen termelni a hazai és nemzetközi piaci versenyben. A kertészetben ezt egyszerre befolyásolja a munkaerő elérhetősége, a beruházási képesség, az öntözés és a post harvest technológia színvonala, valamint az adózási és piaci környezet. Ha ezek közül több tényező egyszerre romlik, a hazai termelés visszaeshet, az importfüggőség pedig nőhet. A magyar kertészet megújulása ezért nem egyetlen intézkedésen, hanem a versenyképességet javító feltételek összehangolt erősítésén múlik. Az Agrárminisztérium hivatalos oldalán jelenleg is a tárca működése és vezetése szerepel, a kertészeti kihívások kezelésében pedig a szakmai és támogatási környezet továbbra is kulcskérdés.
