Nyugotszenterzsébeten, a Peterd-Kalász Kft.-nél a gépválasztásban nem a divat, hanem a tartósság, a munkaminőség és a kiszámítható teljesítmény számít. A gazdaságban a Väderstad talajművelő- és vetőgépei hosszú ideje meghatározó szerepet töltenek be, miközben a termesztési oldalon az aszály, a repce növényvédelmi kockázatai és a rugalmas technológiai döntések egyszerre alakítják a mindennapokat. Hajdu Józseffel ezekről a tapasztalatokról beszélgettünk.
Hol tart ma a gazdaságuk, mekkora területen dolgoznak, és milyen kultúrák adják a vetésszerkezetet?
– Mintegy 800 hektár saját területünk van, ezen felül még 300–400 hektáron végzünk különböző bérmunkákat. A vetésszerkezet ma már nem túl széles: kalászosokkal, repcével, szójával, napraforgóval és kukoricával dolgozunk. A repce minden évben kérdés, mert a szabályozás és a növényvédelmi nehézségek erősen befolyásolják, de egyelőre még bent maradt a vetésforgóban.
Milyenek voltak a legutóbbi szezon eredményei, és mit mutat most a tavasz?
– Az aszály nálunk is komoly nyomot hagyott, ezért nagy különbségek alakultak ki. Kukoricában 5 és 8 tonna közötti eredmények is előfordultak, attól függően, hová jutott csapadék. A napraforgó bírta a legjobban, abból 3 tonna feletti eredményeink is voltak.
A szója gyengébben teljesített, a búza 7–8 tonna körül alakult, a repcét pedig a mezei pocokkár is visszahúzta. Most tavasszal az a gond, hogy a csapadékhiány miatt a kijuttatott tápanyag hasznosulása is nehezebb, így az állományok fejlődése elmarad attól, amit ilyenkor látni szeretnénk.
Mikor kerültek kapcsolatba a Väderstaddal, és mi fogta meg önöket ezekben a gépekben?
– Már a kezdetekkor, amikor a Väderstad megjelent Magyarországon. Az első gépeink közül van olyan, amelyik ma is dolgozik. Akkoriban a TopDown, a Carrier és a kombinátor is új szemléletet hozott: erős szerkezetet, jó munkaminőséget és menetszám-csökkentési lehetőséget. Ez nekünk nagyon fontos volt, és az eltelt évek azt mutatják, hogy jól döntöttünk.
Mit mutatott a gyakorlat tartósságban, fenntartásban, alkatrészellátásban?
– A kopóalkatrészeket és a csapágyakat természetesen cserélni kell, ez ennyi munka után magától értetődő. De az, hogy az első gépek még mindig mennek, sokat elmond.
Használtunk gyári és alternatív alkatrészeket is, de a komolyabb igénybevételű helyeken visszatértünk a gyárihoz, mert hosszabb az élettartama, és a holtidő nekünk sokba kerül. Az alkatrészellátást jónak tartom, a szerviznél pedig azt el tudom fogadni, ha nem azonnal jönnek, de korrektül tartják, amit ígérnek.
Talajművelésben milyen rendszerben gondolkodnak?
– A kisebb bolygatással járó rendszereket szakmailag jó iránynak tartom, sok értelmes előadást is meghallgattam erről, és mi is ebbe az irányba próbálunk haladni. De azt is látni kell, hogy a gyakorlatban vannak helyzetek, amikor szükség van a szántásra. Nálam végül mindig az dönt, hogy az adott körülmények között mi működik biztonságosan és ésszerűen.
A talajművelés mellett a vetési feladatoknál is használják a svéd gyártó gépeit. Mik a tapasztalataik?
– A Rapid régóta meghatározó gép nálunk a gabona és más sűrűsoros kultúrák vetésében, emellett két Tempo szemenkénti vetőgépünk van. Nekem ebben a kategóriában a Väderstad ma is stabilitásban és pontosságban a legerősebbek között van, ezért ha most kellene dönteni, újra ezt választanám.
A Temponál azt mindig szem előtt tartjuk, hogy a vetés nem hektárverseny, hanem precíz munka. A gazdaságunkban az a szabály, hogy aki 15 kilométer per óra sebesség fölött vet, az másnap már nem vet…
Fodor Mihály
Agrárágazat Tudástár: Munkaminőség – A munkaminőség azt mutatja meg, hogy egy gép vagy művelet mennyire egyenletesen, pontosan és az agronómiai elvárásoknak megfelelően végzi el a feladatát. Talajművelésnél és vetésnél ez közvetlenül befolyásolja a kelés egyöntetűségét, a növényállomány fejlődését és végső soron a termésbiztonságot. Ezért a gépválasztásban sok gazdaságban nem a sebesség, hanem a tartósság és a kiszámítható munkaminőség a döntő.
