Várható volt, mégis meglepő mértékű arányváltozások történnek a tavaszi vetések tervezett nagyságrendjében a szántóföldi mezőgazdaságban.
Kritikus idők
A tavaszi vetés 2026-ban nem csendes átmenettel, hanem látványos szerkezeti átrendeződéssel indult. A piaci krízisek mellet a fő ok az időjárás, ami 2022 óta különösen nem kíméli a gazdákat. A tél ismét enyhébb volt az átlagnál, csapadékból viszont kevesebb jutott, ráadásul rossz eloszlásban. Erre érkezett meg tavasszal a hidegbetörés és az április eleji fagy, amely különösen a gyümölcsösökben okozott súlyos károkat – e napokban pedig rekord aszályos áprilistól búcsúzunk…
Újabb 20%-ot veszít a kukorica
Április 16-ig a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett 1,8 millió hektáros területének mindössze 24,2 százalékán végeztek a munkákkal. Vagyis ezek még korai készültségi adatok, de az irány már most egyértelmű: a gazdák óvatosabbak, és több kultúránál látványosan újraszámoltak.
A legnagyobb vesztes a kukorica. A 2026-ra tervezett vetésterület 674,7 ezer hektár, miközben tavaly még 832,4 ezer hektárral számoltak. Ez 157,7 ezer hektáros visszaesés, vagyis közel 19 százalékos zuhanás. (A tengeri rekordja 2013-ban volt bő 1,2 millió hektárral…) Ez már nem apró korrekció, hanem komoly jelzés: a termelők egy része láthatóan elfordul a kukoricától – derül ki az AKI friss jelentéséből.
A napraforgó 800 ezer ha felett, a szója 70 ezer alatt(?)
A napraforgó ezzel szemben erősödik. A tervezett vetésterület 810,7 ezer hektár, szemben a tavalyi 746,2 ezer hektárral. Ez 64,5 ezer hektáros növekedés, vagyis mintegy 8,6 százalékos bővülés. Április közepéig 221,9 ezer hektáron vetették el, ami 27,4 százalékos készültséget jelent.
A szója területében szintén erős visszaesés látszik. A 2026-os terv 69,9 ezer hektár, míg tavaly még 99 ezer hektár szerepelt az adatokban. Ez 29,1 ezer hektáros csökkenés, csaknem 29,4 százalékos esés. A szója tehát a kukoricánál is nagyobb arányú területvesztést mutat.
Burgonya, zöldségek, dinnye
A burgonya tervezett vetésterülete 6,4 ezer hektár körül alakul, vagyis érdemi változás nem látszik. A munkák ugyanakkor itt előrébb járnak: április 16-ig a terület 52,6 százalékán végeztek a vetéssel.
A zöldségféléknél kisebb csökkenés látható. A tervezett vetésterület 43 ezer hektár, míg tavaly 44 ezer hektár volt. A zöldségvetés országosan 25,4 százalékos készültségnél tartott. A csemegekukorica 21,1 ezer hektárral, a zöldborsó 13 ezer hektárral szerepel a tervekben. A vöröshagyma és a zöldborsó esetében haladtak legjobban a gazdák, 67,3, illetve 65,2 százalékos készültséggel. A görögdinnye és a tökre oltott dinnye tervezett területe 3,6 ezer hektár, ennek 21,5 százalékát vetették be április közepéig.
Agrárágazat Tudástár: Vetésszerkezet – A vetésszerkezet azt mutatja meg, hogy egy gazdaság vagy egy ország szántóterületén mely növények milyen arányban szerepelnek. Alakulását az időjárás, a piaci árak, a termesztési kockázat és a jövedelmezőség együtt formálja. Ha egy kultúra – például a kukorica – tartósan veszít a területéből, miközben mások erősödnek, az már nem egyszerű korrekció, hanem alkalmazkodás a megváltozott feltételekhez.
