Május elsején olyan hideg csapott le az Alföldre, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. A szőlőültetvények jelentős részén nem részleges veszteségről, hanem teljes terméskiesésről beszélnek a mezőgazdasági szakemberek.
„Az idén nem kell szüretelni”
A legsúlyosabb becslések szerint az alföldi több mint 23 ezer hektár szőlő közel 80 százalékán 100 százalékos tavaszi fagykár keletkezett. Ez a magyar szőlő-bor ágazatban legalább 30 milliárd forintos közvetlen termelési értékkiesést okozhat.
A Hajós-Bajai és a Kunsági borvidék különösen súlyos csapást kapott. A Hajós-Bajai borvidék 1800 hektárjából több mint 1500 hektár károsodott, míg a Kunság több mint 20 ezer hektárjából mintegy 15 ezer hektárt érhetett teljes vagy közel teljes fagykár.
A termelők beszámolói szerint sok ültetvényben nincs zöld rügy, nincs fejlődő hajtás, nincs mit megmenteni. Az idén nem kell szüretelni, de költségek lesznek bőven – kommentálta szomorúan Frittmann János, a Kunsági Borvidék és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A hideg órákon át tartott, helyenként mínusz 5–6 Celsius-fokig süllyedt a hőmérséklet. Ezzel szemben a szőlészek gyakorlatilag esélytelenek voltak.
A bevétel eltűnt, a költség maradt
A kár nemcsak az idei termést viszi el. A szőlőt akkor is művelni kell, ha nem lesz mit leszüretelni. A szakmai becslések szerint hektáronként 800 ezer–1,1 millió forintos művelési költséggel számolhatnak a gazdák.
Ez különösen fájdalmas egy olyan ágazatban, amely már eddig is nehéz piaci helyzetben volt. A mostani fagykár családi gazdaságokat, fiatal borászokat és teljes térségek megélhetését sodorhatja bizonytalanságba.
A szárazság felerősítette a pusztítást
A háttérben nemcsak a fagy áll. Az áprilisi csapadékhiány miatt a növények eleve stresszes állapotban voltak. Az ilyenkor megszokott 40 milliméter körüli csapadék helyett országos átlagban mindössze néhány milliméter hullott – írja a HungaroMet közösségimédia-oldala.
Ez az úgynevezett száraz fagy egyik legveszélyesebb helyzete: kevés a talajnedvesség, alacsony a páratartalom, a növények vízháztartása gyenge. Ilyenkor már az enyhébb mínuszok is aránytalanul nagy kárt okozhatnak.
Kárenyhítés nélkül nehéz lesz talpon maradni
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kárenyhítési intézkedéseket kezdeményez az Agrárminisztériumnál. Közben a hegybírók megkezdik a helyszíni felméréseket, hogy pontosabb kép alakuljon ki a veszteségről. A gazdák most nemcsak az idei termést siratják. A kérdés az, hogy lesz-e elegendő segítség ahhoz, hogy jövőre még legyen, aki műveli ezeket az ültetvényeket.
És sajnos nem a szőlő az egyetlen fenyegetett, kárt szenvedett kultúra, lásd cikkünket: Száraz fagy: aggasztó pusztítás a hazai gyümölcsösökben
Agrárágazat Tudástár: Tavaszi fagykár – Tavaszi fagykárról akkor beszélünk, amikor a fakadás vagy hajtásnövekedés idején érkező lehűlés károsítja a rügyeket, hajtásokat vagy a virágkezdeményeket. Szőlőben ez különösen súlyos lehet, mert ha a fiatal zöld részek elfagynak, az adott évi termés részben vagy teljesen elveszhet. A kár nagyságát nemcsak a mínuszok mértéke, hanem a lehűlés időtartama, a növény fejlettsége és a szárazság miatti stressz is erősen befolyásolja.
