Az idei tavasz ismét komoly kihívások elé állította a magyar mezőgazdaságot: az egymást követő áprilisi fagyok és a tartós csapadékhiány együttes hatása sok gazdaságban drámai terméskiesést okozott. A szakértők szerint több ültetvényben már most 50–90 százalék közötti veszteséggel számolnak, de helyenként a teljes termés is megsemmisülhetett.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
A növények nem tudtak regenerálódni
A probléma súlyosságát az adja, hogy nem egyetlen hideghullámról volt szó. Több egymást követő éjszakán süllyedt fagypont alá a hőmérséklet, ami különösen a virágzásban lévő gyümölcsösöket érintette. Már -1–2 Celsius-fokon károsodhatnak a virágok, -3 fok körül pedig tömeges pusztulás is bekövetkezhet. A Nyírségben több alkalommal -5 fok alatti értékeket mértek, ami extrém károkat okozott. A szakmai tapasztalatok szerint az egymást követő fagyos éjszakák sokkal nagyobb pusztítást végeznek, mint egy egyszeri lehűlés. Ilyenkor a növények nem tudnak regenerálódni, így a károsodás halmozódik. Ennek következtében sok gazdaságban a termés fele már biztosan elveszett, de egyes kultúrákban közel teljes kiesés sem kizárt – mondta Tölgyfa József növényorvos, kertészmérnök, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.
Száraz fagy, totális pusztítás
A helyzetet tovább súlyosbította az úgynevezett „száraz fagy”. Az alacsony páratartalom és a vízhiány miatt a növények eleve stresszes állapotban voltak, így még enyhébb fagyok esetén is súlyos károsodás következett be. Egyes gazdaságokban már -2 fok körüli hőmérséklet mellett is 90 százalék feletti virágkárosodást tapasztaltak. A gyümölcságazat különösen érzékenyen reagált a szélsőségekre. A kajszi, az őszibarack, a cseresznye, a meggy, az alma és a körte ültetvények egyaránt érintettek, de a csonthéjasok esetében a legnagyobb a kockázat. Ezeknél a fajoknál már korábban is előfordult, hogy hasonló körülmények között szinte teljes terméskiesés következett be.
Tovább nő az importkényszer
A gazdák ráadásul egy nehéz év után néznek szembe az újabb problémákkal. 2025-ben több gyümölcsfajnál 80–90 százalékos kiesést regisztráltak, ami komoly piaci zavarokat okozott. Egyes termékek ára a többszörösére emelkedett, miközben a kínálat jelentősen beszűkült.
A mostani helyzet alapján idén is hasonló folyamatok várhatók. A terméskiesés miatt szűkülhet a hazai kínálat, ami áremelkedéshez vezethet, és egyre nagyobb szerephez juthat az import. Bizonyos feldolgozóipari ágazatokban akár alapanyaghiány is kialakulhat, ami az egész élelmiszerláncra hatással lehet.
A szakértők szerint ilyen körülmények között a termelők mozgástere beszűkül: ha a kiesés elér egy kritikus szintet, nemcsak az árak emelkednek, hanem importkényszer is kialakulhat. Ez hosszabb távon a hazai agrárgazdaság versenyképességét is gyengítheti.
Biostimulátorok, lombtrágyák kellenek
A jövő szempontjából egyre nagyobb szerepe van a tudatos technológiai döntéseknek. A stressztűrés javítása, az állományok kondíciójának erősítése, valamint a biostimulátorok és lombtrágyák alkalmazása hozzájárulhat a károk mérsékléséhez. Ugyanakkor a szakemberek hangsúlyozzák: ezek a megoldások csak részben képesek ellensúlyozni az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek hatásait.
A 2026-os szezon eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a fagy és az aszály együttes előfordulása már nem kivételes jelenség, hanem egyre inkább a termelési kockázatok állandó része. Ez új alkalmazkodási stratégiákat követel meg a magyar mezőgazdaság szereplőitől.
Öröm az ürömben, hogy – mint a MezőHír is írja – enyhül a fagyok veszélye a következő napoktól.
Agrárágazat Tudástár: Száraz fagy – Száraz fagynak azt a helyzetet nevezzük, amikor a fagypont alatti hőmérséklet alacsony páratartalommal és vízhiánnyal párosul. Ilyenkor a növények eleve stresszes állapotban vannak, ezért a virágok és fiatal terméskezdemények már enyhébb lehűlésnél is súlyosan károsodhatnak. A száraz fagy különösen a gyümölcsültetvényekben veszélyes, mert a regeneráció esélyét is rontja, így a terméskiesés gyorsan drasztikussá válhat.
