A Legényanya tanácselnökének elmés mondása most különösen ráillik a tejpiaci ármozgásokra. A fokozott hangulat nemcsak nálunk alakult ki. Az erős hullámvölgy valódi túltermelés, túlkínálat mentén alakult ki, de a mérték eltúlzott volt. S hogy merre tovább? Mutatom…
A sertéspiaccal csak részben vonható párhuzam
Mivel időben összecseng, sokan vonnak párhuzamot a sertés- és a tejárak csökkenése között. Van azonban egy alapvető különbség. A sertésárak is kedvezőek voltak az elmúlt években, mégsem alakult ki jelentős és tartós túlkínálat a piacon, mivel – főként kontinensünkön – a szabályozások sok országban keményen ellene dolgoznak. Megjegyzem, főként politikai tőke reményében. Az, hogy a piac mégis összezuhant, a spanyol sertéspestis és a kétirányú (USA, Kína) vámkivetések következménye. Nem állítható, hogy a megtorpanás ne okozott volna helyüket kereső készleteket, de ezek a húsvét előtti időszakban viszonylag gyorsan zsugorodnak. Mindenesetre gyorsabban, mint a tejtermékek világ- és európai piacán, ahol a világ minden nagy termelő térségében jelentkezett a túltermelés miatti áresés. A lényeg: ha sokáig kedvező egy termék ára, megnő a termelési kedv, növekszik, majd túlnövekszik a kínálat, s ha ezt a kereslet nem követi, akkor esni kezdenek az árak. Mivel abban közös a két piac, hogy az alacsony árak azonnal megemelték a keresletet, a készletek függvényében a sertésár már korrigál, miközben a tejáraknál erre még két-három hónapot várni kell. Mindezek alátámasztására egy sor ábra következik.
Miért zuhant be a nyerstej ára?
Az alapábra a hazai nyerstej felvásárlási ára, amely februárban az egy évvel korábbinál 26, a mindenkori csúcsnak számító 2023 januárinál pedig 31 százalékkal alacsonyabb. Nos, tekintve, hogy – szintén országos átlagok szintjén nézve – az önköltségek 170 és 180 forint között alakultak az elmúlt évben, és jelenleg pedig a 154 forintos átlagár magáért beszél. Mint minden átlagár esetén, itt is vannak, akik erősen lefelé húzzák a szintet, magyarul még ezen a szinten is tudnak jövedelmezően tejet előállítani. A leghatékonyabb üzemekben 150 forint alatti önköltségszintekről is tudok.
Globális túltermelés, eltérő korrekciók
Amit ezekről az árakról nagyon a figyelmébe ajánlok mindenkinek, az a globális összevetés. Az Európai Unió a nagy exportőrök közül messze a legdrágábban állítja elő a tejet. Fenti, globális túltermelésre vonatkozó állításomat támasztja alá az, hogy mindenütt beestek az árak. Az EU-ban februárban 18 százalékkal voltak az egy évvel korábbiak alatt. A következő megjegyzésem az, hogy – az EU kivételével – már elindult a korrekció.
Lassulhat a tejtermelés bővülése
A globális tejtermelés 2025 elején tért vissza a növekvő pályára, ami az év utolsó harmadában felgyorsult. Az éves 4,2 százalékos növekedéshez a legtöbb kulcsfontosságú tejtermelő régió hozzájárult. Az amerikai termelés 3,6 százalékkal nőtt, amit a negyedmilliós tehénállomány-bővülés és a sajtgyártó kapacitások növekedése hajtott, míg Új-Zéland tejtermelése 1,7 százalékkal nőtt. Az EU is visszatért az erős növekedéshez (+5,1 százalék) a tavalyi kéknyelvjárvány után. A globális tejtermelés növekedése idén erősen le fog lassulni, gyakorlatilag stagnálásra számítok. A szektor nagy tehetetlensége miatt ez a gyakorlatban az első negyedévben még növekedést, a másodikban erőteljes lassulást jelent majd. Az EU-ban éves termelés-csökkenésre számítok, míg az USA és Dél-Amerika tovább fog növekedni. A világpiacot destabilizálják a kereskedelmi korlátok, de a korábbiaknál kedvezőbb árak ezt jórészt ellensúlyozzák.
A GDT már fordulatot jelez
Úgy tűnik, hogy a tejárak elrugaszkodtak a medence aljáról. Ennek a fentieken túl még egy jelét látom. Egyrészt, a tejtermelők, feldolgozók és piaci elemzők számára a GDT 2026-os aukcióinak eredményei biztató jelzést jelentenek a hónapokig tartó lefelé tartó nyomás után. A Global Dairy Trade kétheti aukcióin már az ötödik egymást követő alkalommal látszik emelkedés a tejtermékek árában. Annak azonban időigénye van, hogy Új-Zélandról ezek elérjenek hozzánk. Előrejelzésem szerint ez két-három hónap.
A Global Dairy Trade Price Index a különböző tejtermékek, például teljes tejpor, zsíros tejpor, vaj és sajt nyertes árainak súlyozott átlaga, amelyeket a Global Dairy Trade aukciós platformon értékesítenek. A 2008-ban indított GDT aukció egy online kereskedelmi platform, amelyet a Global Dairy Trade Limited üzemeltet, amely a Fonterra, Új-Zéland vezető tejszövetkezetének leányvállalata. A platform megkönnyíti a tejtermékek értékesítését különböző eladóktól regisztrált vevőknek világszerte. A GDT árindexet minden GDT-aukció után kéthetente frissítik, így képet ad a nemzetközi piacon érvényes tejárakról. Az indexet úgy számolják ki, hogy a jelenlegi nyertes árakat egy meghatározott alapidőszakhoz hasonlítják. A Global Dairy Trade események havonta kétszer zajlanak, minden hónap első és harmadik keddjén. Az árak és a kereskedési volumen növekedése dinamikus piaci környezetet jelez, amelyet a kereslet hajt. A GDT aukció a nemzetközi tejkereskedelem mércéjeként szolgál, és befolyásolja az import- és exportdöntéseket. Az esemény eredménye kulcsfontosságú a tejtermelők és kereskedők számára világszerte, és hatással van a termelési és ellátási lánc menedzsmentjére vonatkozó stratégiai döntésekre. Az iparági elemzők a fellendülést többek között az erősebb keresletnek tulajdonítják, különösen a Közel-Keletről, ahol az aukción a vásárlási volumen az előző eseményekhez képest megduplázódott.
Kína továbbra is fontos piac maradt, amely a teljes eladások mintegy 44 százalékát tette ki. Ez a szélesebb piaci részvétel segített az árkörnyezet újjáélesztését, miután az északi féltekén a túlkínálat megterhelte a piacokat.
Magyarország az egyik legmélyebb árzuhanásban
Ahhoz már régen hozzászoktunk, hogy a hazai árak elemzését a nemzetközi szintéren kell kezdeni. Maradjunk is ennél, és nézzük tovább az európai helyzetet! Sajnos azt kell mondanom, hogy nálunk és Szlovákiában csökkent a legmélyebbre a tejár. Magyarul olcsók vagyunk, könnyen hiszterizálhatók, gyenge érdekérvényesítők.
Állomány, vállalkozásszám, külkereskedelem
Itthon az elmúlt év végéig stabil állatállományról és a vállalkozások számáról beszéltünk, még az év eleji járványügyi kivágásokkal együtt is. Idén kissé bizonytalanabb a helyzet. Mindkét mutatóban kisebb csökkenésre számítok.
A nyerstejexport is gyengül
A tej és tejtermékek külkereskedelme továbbra is negatív egyenlegű. Az AKI külkereskedelmi kiadványa szerint a tejtermékek, tojás, méz árucsoport exportértéke 7,8 százalékkal, importértéke 8,7 százalékkal bővült tavaly. Az árucsoport passzívuma egy évvel ezelőtt 78,3 millió euró volt, a vizsgált évben 17 százalékkal romlott, 91,3 millió eurót tett ki. A tej és tejtermékek exportárbevétele 533,3 millió eurót ért el. Az importoldalon a tejtermékek értéke 642,1 millió eurót tett ki. Az árucsoport negatív egyenlegét főként a sajt és túró, valamint a tejföl, joghurt, kefir behozatala okozta. Nyerstejből nettó exportőr, tejtermékekből (tejszín, joghurt, vaj, sajt) továbbra is nettó importőr Magyarország. A tej exportmennyisége 363,4 ezer tonna volt 2025-ben, árbevétele 220,6 millió eurót eredményezett. A nyerstej 86,7 százaléka négy országba került a vizsgált időszakban, a legnagyobb vásárlók Románia (197,7 ezer tonna), Horvátország (87,2 ezer tonna), Olaszország (18,1 ezer tonna) és Bulgária (11,9 ezer tonna) voltak.
A nyerstej kiviteli árai tavaly szeptember óta masszívan alatt vannak a belföldieknek. Ez már tavaly is meglátszott a kivitt mennyiség erős (mintegy 25 százalékos) visszaesésében, és ez az idén sem lesz másképp.
Kilátások: meddig tarthat a mélypont?
A fentiekből erős irány rajzolódik ki:
A nyerstej ára még csökkenőben van. A március végén lejáró és kötendő szerződések még a jelenlegi szintek alatti árakat is fognak mutatni, de a tavasz végére ennek – várakozásaim szerint – vége lesz, és elindul egy lassú emelkedés.
A gyerekek ijesztgetésére is kiválóan alkalmas olasz azonnali tejárábrán jól érzékelhető, hogy most szűnik meg a szerződés nélküli termelés. Ez további koncentrálódást jelent a tejtermelésben, szokás szerint, a kisebbeket érintve a legsúlyosabban. A hazai azonnali árakat le sem szabad írni.
Az árak világpiaci visszapattanása meghaladta a várakozásokat. Ez a kereslet dinamikájának és a csökkenő kínálatnak köszönhető. Az alacsonyabb kínálati volumenek egybeesettek a fő termelő régiók termeléscsúcsával, és rámutattak a GDT árak érzékenységére a kínálat és kereslet változásaira. A tejtermelők, feldolgozók és piaci elemzők számára a GDT 2026-os aukció eredményei biztató jelzést jelentenek a hónapokig tartó lefelé ható nyomás után. Az áremelkedés hozzájárulhat az ágazati tejár-előrejelzéseinek javulásához, és azt mutatja, hogy a lappangó globális kereslet gyorsan újra fellendülhet egy feszült helyzetben. Ez hangsúlyozza a termelési ciklusok és a regionális beszerzési trendek nyomon követésének fontosságát.
Előrejelzésem szerint tehát a tejtermékárak 2026-ban lassan regenerálódnak majd, és csak a harmadik negyedévben térnek vissza az ötéves, hosszabb távú átlaghoz. Ez a tejkészletek globális csökkenésén és a készletek kimerülésén múlik majd.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Központ, -Elemzés
