A gyenge 2024-es év után 2025-ben erősen javult a német mezőgazdaság teljesítménye. Miután ők a magyar agrárexport legfőbb célországa, nem mindegy, hogyan alakul az ottani teljesítmény.
Németország tavaly 45 millió tonna gabonát takarított be, ami 16%-os növekedés egy év alatt a 2024-eshez képest. Jó eredmény egyébként az elmúlt 5-6 év átlagát tekintve is. Az őszi búza termése 22,6 millió tonnára ugrott, ami 27%-kal több az előző évinél, az árpatermés pedig 11,3 millió tonnára nőtt. A repce termése elérte a 4 millió tonnát, ami 10%-os bővülés. A javuló hozamok mögött kedvezőbb időjárás és nagyobb vetésterület állt.
Németország egyszerre piac és versenytárs
A német agrárium súlyát jól mutatja, hogy az ország 2024-ben 146 milliárd dollár értékben importált agrár- és élelmiszeripari termékeket, miközben 106 milliárd eurós exportértékkel a világ negyedik legnagyobb agrárexportőre maradt. Magyarország számára ez különösen fontos, mert Németország továbbra is a legnagyobb agrár-exportpiac: 2025-ben 1,62 milliárd euró értékű magyar agrártermék került a német piacra. Az első öt exportpartner együtt a teljes magyar agrárexport 53%-át adta.
A gabona és a repce lehet a legnagyobb vesztes
A német mezőgazdasági kibocsátás növekedése ugyanakkor nem automatikusan jó hír a magyar agráriumnak. Ha Németország több gabonát, olajnövényt vagy egyes állati termékeket állít elő, az mérsékelheti az importigényt és erősítheti az árversenyt az EU-piacon. Ez különösen az alacsony feldolgozottságú magyar exporttermékeket érintheti érzékenyen. A német bioüzemanyag-ipar ráadásul tovább növeli saját repce- és gabonaigényét: az ország 2025-ben bő 4 milliárd liter biodízelt állított elő, amelynek alapanyagát 53%-ban repce adta. Az etanoltermelésben a gabonafélék aránya 93%, ezen belül a búza önmagában 54%-ot képvisel.
Nem minden magyar export kerül veszélybe
A kép ugyanakkor összetettebb annál, mint hogy Németország egyszerűen „kiszorítaná” a magyar termékeket. A német élelmiszeripar és feldolgozóipar továbbra is jelentős importra szorul, különösen zöldségből, gyümölcsből, szezonális termékekből és bizonyos feldolgozott élelmiszerekből. Németország évente mintegy 9 millió tonna gabonát őröl meg, és a feldolgozóipar exportorientált működése miatt sok alapanyagot továbbra is külföldről szerez be. Ez azt jelenti, hogy a magyar export számára inkább termékszintű átrendeződés jöhet, nem általános piacvesztés.
A versenyképesség döntheti el a következő éveket
A német agrárium erősödése inkább figyelmeztetés a magyar exportőröknek, mint közvetlen veszély. A következő években a tömegtermékeknél erősödhet a konkurencia, miközben a magasabb feldolgozottságú, speciális vagy szezonális magyar termékek továbbra is megtarthatják piaci pozícióikat. A kulcskérdés az lesz, hogy a magyar agrárium mennyire tud alkalmazkodni az erősödő német önellátási és exportstratégiához.
Agrárágazat Tudástár: agrárexport – Az agrárexport a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külföldi értékesítését jelenti. Magyarország számára különösen fontos, mert a hazai termelés jelentős része exportpiacokra épül. Ha egy nagy partnerország – például Németország – növeli saját gabona- vagy olajnövény-termelését, az erősítheti az árversenyt, miközben a magasabb feldolgozottságú vagy speciális magyar termékek továbbra is versenyképesek maradhatnak.
