A móri muri
A vidékfejlesztési pályázatok végső befejezési határideje 2025. augusztus 1-re esett: ez azt jelentette, hogy bármikor is kapta meg egy pályázó a támogatói okiratot, ekkorra fizikailag be kellett fejeznie a beruházását. A növekvő aszály miatti fokozott beruházási kedv, a 70%-os támogatási intenzitás és az utolsó alkalomról való lemaradás félelme predesztinálta azt, hogy a 2025-ös egy igen intenzív év lesz. A legtöbb beruházásunkat nyár elejére átadtuk, de a műszaki szempontból legösszetettebbet és egyben az egyik legnagyobbat, amit egymás közt Móri Projektnek hívtunk, csak májusban tudtuk megkezdeni – „köszönhetően” különböző bürokratikus akadályoknak.
Hogy miért is volt komplex muri a Móri?
Összefoglalva azért, mert sok szakágat érintő beruházás volt: nagy tömegű földmunka, hosszú csővezeték-építés, egyedi műtárgyak építése, egyedi vízgépészeti feladatok elvégzése, távfelügyeleti rendszerek kiépítése.
A megvalósítást az alábbi munkafolyamatok szemléltetésével mutatjuk be:
1. Az ökológiai kisvizek továbbengedését biztosító egyedi műtárgy
Az öntözőtelep vízkészletét a tervezési terület közepén húzódó Mór-Bodajki vízfolyás adja, aminek ökológiai kisvízhozamát a mederben, jogszabályi kötelezettség miatt, minden körülmény között meg kellett hagyni, ezért olyan kialakítású műtárgyat alkottunk meg, ami ezt biztosítani tudja – két bukó segítségével. A vízfolyás dombvidéki jellege a nyári zivatarok idején megmutatkozott: két komolyabb csapadék „villám árvizeket” okozott, melyek mindkét alkalommal elmosták a munkaterületünket, jelentősen megnehezítve a vízkivételi műtárgy megépítését.
A nehézségek ellenére a műtárgy megépült. Tiltószerkezetének egyedi kialakítása gépészkollégánk leleményességét dicséri, ő tervezte meg, gyártotta le, felügyelte beépítését, amiről a 40 éve szakmában lévő építésvezető kollégánk csak annyit mondott: „Nem hittem, hogy úgy megyek nyugdíjba, hogy látni fogok egy olyan csavarorsós tiltót, ami tényleg zár is!”
2. 1030 m hosszú, D800 mm-es gravitációs vízvezeték
A víz a fent bemutatott műtárgytól, egy 800 mm átmérőjű gravitációs vezetéken jut el az öntözővíz tározóba. A kivitelezés során a legnagyobb problémát a kedvezőtlen talaj és a talajvíz megjelenése okozta, amelyeket a felvonulást megelőzően folytatott próba ásások már megelőlegeztek. A terület igazi öntéstalajos rész, rendkívül változékony: a kötött agyagoktól, a homokos-kavics rétegeken keresztül, a finom iszapokig sokféle talajtípussal találkoztunk 50–100 m-es szakaszon belül. Ezek közül az utóbbiak okozták a legtöbb problémát, főleg, ha talajvíz megjelenésével párosultak, ami pedig teljesen kiszámíthatatlanul fordult elő. Néhol több száz méteren keresztül nem találkoztunk talajvízzel, utána pedig 40–50 cm mélységben megjelent, amikor pedig a talajvíz az iszapos rétegekkel együtt jelent meg, szinte kezelhetetlenné vált a helyzet. A munkaárok fenékszintje folyamatosan folyt össze, így nagyon nehezen tudtuk a vízvezeték alá a kavicságyazatot kiépíteni.
A talajproblémák annak ellenére nehezítették meg a munkálatokat, hogy a vezetékfektetést a legmélyebb ponttól (a tározó felől) kezdtük, a lejtéssel ellentétesen haladtunk. Így a rendre megjelenő talajvizet folyamatosan, az akkor már épülő tározó medrébe tudtuk kiengedni, így mentesíteni tudtuk a nyomvonalat a talajvíztől. A csővezeték alá terfilt és kulé kavics ágyazatot építettünk, ami nem csak a cső statikai kívánalmait biztosította, de a víz elvezetését is segítette.
3. 86 000 m3-es víztározó
A víztározó kb. 5 m-es bevágással került kialakításra. A talajmechanika, majd a próbaásások során volt, ahol 60 cm mélységben már talajvizet és sóderes rétegeket találtunk. Előbbi a megépíthetőséget, utóbbi a tározó vízzáróságát tette kérdésessé. De olyan terület is volt, ahol 5 m-ig agyag és talajvíz nélküli részeket találtunk, mindez néhány tízméteren belül váltakozott! Sőt, az is előfordult, hogy egy-egy nyitott munkagödörből egyik napról a másikra eltűnt a megütött talajvíz és egy másikban jelent meg.
A földmunkák megkezdése után azonban a talajvíz-rejtélyre fény derült: a talajvíz megült az agyagos talajrétegek közötti sóderes, iszapos rétegben, onnan elszivárogni nem tudott. A tározó építése során ezeket a különböző rétegeket megnyitottuk, így a víz megindult, azt kiszivattyúzva, kvázi megcsapoltuk a munkaterületet. A talajvíz utánpótlása nem volt olyan jelentős, hogy problémát okozott volna a továbbiakban: nyílt víztartással – egy komolyabb dízelszivattyú segítségével – kezelhetővé vált a helyzet. A megnyitott, harántban elvágott sóderes, iszapos rétegek természetesen elvezették volna a tározandó vizet, ezért ezeken a helyeken agyagvisszatöltést alkalmaztunk, a vízzárást sikerült megfelelően biztosítani.
4. Egyedi, szivattyús vízkivételi műtárgy
A tározó mélysége miatt hagyományos felszíni szivattyúk alkalmazása nem jöhetett szóba, illetve a magasfokú automatizálási igény miatt sem ajánlottuk azt, helyette felsőhajtású csőbúvárszivattyúkat építettünk be, amelyeket úgy választottunk ki, hogy a legkisebb és a legnagyobb vízigényt is ki tudják elégíteni a rendszeren.
A szivattyúkat előregyártott betonaknában helyeztük el. Az aknába 2 db NA315-ös KPE csövön keresztül tud a víz befolyni, a csövek egyenként szűrővel vannak ellátva és – tekintettel az 5 m-es vízmélységre – öblítéssel tisztíthatók.
Sajnos a kivitelezés során bizonyossá vált az, hogy az akna a talajviszonyok szempontjából a lehető legrosszabb helyen van: ismét folyamatosan szakadó, talajvizes részekkel küzdöttünk. Az akna függőlegesen tartása és a rávezető gravitációs csövek elhelyezése szinte lehetetlennek tűnt, embert próbáló nehézségek árán, végül sikerült a feladatot megoldani.
5. 2 db, a saját távfelügyeleti rendszerünkbe integrált generátor, 3 db 30 kW-os szivattyú és a saját szivattyúvezérlésünk
Az akna elhelyezése után megkezdődött a szivattyúk, a generátorok, a vízgépészet és a vezérlő rendszerek telepítése.
A szivattyúgépészetet előzetesen 3D tervezőszoftver segítségével terveztük meg, azért, hogy a helyszínen a lehető legkevesebb probléma adódjon, persze azért így is akadt:
A szivattyúgépészet telepítése után egy 3 x 30 kW-os, korszerű, teljesen automatizált, ráadásul a saját fejlesztésű távfelügyeleti rendszerünkkel ellátott szivattyútelep létesült, amibe még a 170 kVA-s generátor távüzemeltetése, valamint a kamerák is integrálásra kerültek.
6. 5300 m KPE nyomóvezeték D355 és D125 közötti átmérőben
A tározóból kitermelt vizet KPE nyomóvezetéken keresztül juttattuk el az öntözőgépekig. A nyomóvezeték építése során is komoly problémákat okozott a fent hosszasan taglalt talajösszetétel. Ráadásul egy helyen még patakkeresztezést is végre kellett hajtani.
7. 11 db Center-Pivot öntözőberendezés
Az öntözés oroszlánrészét a spanyol gyártmányú RKD körforgó öntözőberendezések végzik, amelyek szintén integrálásra kerültek a távfelügyeleti rendszerünkbe.
Ezek a körforgó öntözőgépek meglehetősen jól alkalmazhatók a mórihoz hasonló, dombos területeken, köszönhetően a tagok közötti kardáncsuklóknak, amelyek úgy lettek megtervezve, hogy a szerkezetnek nagy szabadságfoka legyen még nagyon nagy szintkülönbségek esetén is, úgy radiális, mint tangenciális irányban egyaránt.
A domborzat egyenetlenségeit előzetesen 3D terepmodellen áttekintettük és ennek megfelelően terveztük meg a gépeket.
A 11 db center-pivot öntözőgép elrendezését úgy terveztük kialakítani, hogy a lehető legnagyobb lefedettséget adják, az egyébként igen tagolt területen.
8. 4 db, távfelügyelettel ellátott vízágyús kiegészítő öntözés
Bár, mint említettem törekedtünk a legjobb lefedettség elérésére, a kötött geometriai alakzatok miatt ezt teljes egészében nem lehetett elérni, ezért 4 db olyan vízágyús felállást alakítottunk ki, amelyek a lemaradó, öntözetlen területek beöntözését is lehetővé teszik, mindezt szintén távfelügyeleti rendszeren keresztül.
Egy-egy ilyen szórófej-felállással kb. 1 ha további terület válik öntözhetővé, viszonylag egyszerűen, bár nem olyan precízen, mint egy korszerű center-pivot öntözőgéppel.
Köszönetnyilvánítás
Az ember életében döntő jelentőséggel bír az, hogy milyen közegben mérettetik meg. Szerencsémre, a nehéz pillanatokban ezúttal sem voltam egyedül, így ezúton is szeretnék köszönetet mondani kollégáimnak, alvállalkozóinknak és megbízónknak is a sikeres projekt érdekében tett erőfeszítésekért!
Máriás Ferenc
Agroázis Kft.
Agrárágazat Tudástár: center-pivot öntözés – A center-pivot öntözés olyan körforgó öntözési rendszer, amely egy központi pont körül mozogva, automatizált módon juttatja ki a vizet a növényállományra. Előnye, hogy nagy területen egyenletes vízellátást biztosít, miközben csökkentheti a munkaerőigényt és javíthatja a vízhasznosítás hatékonyságát. A korszerű rendszerek már távfelügyelettel és digitális vezérléssel is működhetnek, így az öntözés egyre inkább adatvezérelt technológiává válik.
