A madárinfluenza már évtizedek óta veszélyezteti a baromfival foglalkozó állatartókat, azonban ha betartják a járványvédelmi szabályokat és megfogadják a szakemberek tanácsait, akkor jó eséllyel elkerülhetik az állományuk megfertőződését. Utánajártunk, hogy mi okozhatja a fertőzést, hogyan előzhető meg és van-e esély rá, hogy egyszer eltűnik a bolygóról.
Emberre alig jelent kockázatot
A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenza-vírus változékonysága miatt kialakulhat olyan variáns is, amely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt. Eddig Európában, így hazánkban sem fordult elő, hogy a vírus állatról emberre terjedjen. Ez egyrészt a gasztronómiai szokásoknak, másrészt annak köszönhető, hogy a vírus felbukkanásakor az Állategészségügyi Hatósági Szolgálat nagyon szigorú protokoll szerint jár el.
„Ázsiában volt példa emberi fertőződésre, de azokon a vidékeken mások a húsfogyasztási szokások. Magyarországon csak hőkezelés után kerül az asztalra baromfi, ami az influenza-vírust elpusztítja, ezért a madárinfluenzától függetlenül minden baromfitermék biztonságosan fogyasztható hazánkban” – mondta el lapunknak dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke, országos főállatorvos.
A vadmadarak miatt nem tűnik el
A madárinfluenzát főként a vadmadarak terjesztik, épp ezért nem lehet arra számítani, hogy valaha is eltűnik majd. Az országos főállatorvostól megtudtuk, hogy cikkünk megírásáig már 64 elhullott vadmadárból mutatták ki a vírust, amely az ország bármelyik területén megjelenhet. „Ebben az évben azt tapasztaltuk, hogy legnagyobb számban hattyúkban találtuk meg a betegséget. Ez azért is lehet, mert ezek a madarak nagyon érzékenyek a vírusra és hamar elpusztulnak. Ezért is nagyon fontos, hogy az állattartók betartsák a járványvédelmi szabályokat. A kiemelten veszélyeztetett területeken – Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegyében – pedig elrendeltük a házi madarak zárt tartását a vadmadárvonulás fő szezonjában, október elsejétől március végéig.”
A vírus a madarak garat részében és a tollában is megtalálható, de a legnagyobb koncentrációban az ürülékben van jelen. Dr. Nemes Imre arról is beszélt, hogy a tavalyi esztendő erős járványidőszak volt, mintegy 200 állattartó telepen jelent meg a fertőzés, és sajnos több mint 4 millió baromfit kellett leölni. Idén egyelőre lényegesen kedvezőbben alakul a járványhelyzet. Eddig 16 telepen jelent meg a vírus és nem egészen 150 ezer baromfi esett áldozatul a madárinfluenzának. Ez annak is köszönhető, hogy a madárvonulási útvonal déli, vagyis spanyol, francia és németországi szakaszai voltak fertőzöttebbek, nem pedig a magyarországi területek.
Arra a kérdésünkre, van-e esély arra, hogy a vírus valaha eltűnjön a bolygóról az országos főállatorvos, a Nébih elnöke úgy fogalmazott, hogy nem igazán. „Ma már a Földünk bármelyik részén előfordul a madárinfluenza az amerikai kontinenstől Európán át Ázsiáig. Ráadásul rendkívül változékony vírusról van szó: hiába él túl egy vadmadár egy fertőzést, később bármikor megfertőződhet egy újabb, mutálódott vírustörzzsel. Ezért is kell sajnos a megfertőződött baromfiállományokat felszámolni, hogy ne tudjon az egyik telepről a másikra terjedni a fertőzés.”
A zárt tartás marad a fő védelem
A betegség megelőzésére egyébként már létezik oltás, több gyártónak is vannak már engedélyezett vakcinái a madárinfluenza ellen, ezeket például Franciaországban alkalmazzák. „Azt kell tudni az oltásokról, hogy ezek nem feltétlenül akadályozzák meg a fertőződést, inkább a tünetek súlyosságát csökkentik. Másrészt pedig vannak olyan gazdaságilag nagyon fontos partnerországok, mint például Izrael és Japán, amelyek semmilyen baromfiterméket nem vásárolnak olyan más országoktól, ahol madárinfluenza elleni oltásokat alkalmaznak. Ennek ellenére mi is dolgozunk azon, hogy létrejöjjön egy olyan protokoll, amely a biztonságos vakcinázást szabályozná. Viszont azt is tudni kell, hogy nem egyszerű feladat és komoly többletmunkát jelent az állattartónak ez a művelet, hiszen sok tízezer, akár százezer madarat kell oltani a keltetőben és később is egyenként, pontosan nyomon követve a vakcinázást.”
A védekezésnek egyébként több módja van, amelyről a Nébih tematikus oldalán is tájékoztat (portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza). Egyrészt a hivatal által előírt járványmegelőzési szabályokat komolyan kell venni és minden esetben be kell tartani, mint például azt, hogy utcai cipővel nem megyünk be az ólba, idegen embereket nem engedünk be, betartjuk a higiéniai előírásokat. Emellett pedig fontos az is, hogy a vadon élő madarak ne tudjanak leszállni, ne legyen szabadon az itató, a takarmány és felszerelhetünk madárhálót is. De a legnagyobb biztonságot továbbra is az jelenti, ha a vonulási időszakban zártan tartják a baromfit a gazdálkodók.
A vírus hazai és európai járványügyi jelentősége 2006-ban került előtérbe. A szakemberek azt feltételezik, hogy Mongólia környékén alakulhatott ki a H5N1-es törzs. Utána néhány évig nem történtek komoly fertőzések, de 2010-től már szinte minden évben megjelent. Erre pedig be kell rendezkednie az agráriumnak, mind a szakhatóságoknak, mind pedig az állattartóknak.
A betegség
A madárinfluenza vírusa az Orthomyxo vírusok családjába tartozik, azon belül is az A típusba. A madárinfluenza-vírustörzsek megbetegítő képességük alapján két nagy csoportba (alacsony és magas patogenitású) sorolhatók. A vírus, hasonlóan a többi influenzavírushoz, genetikailag változékony, a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak, a legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van. A tünetek sokfélesége, bizonyos esetekben jellegtelensége miatt a betegség megállapításához speciális, a vírust vagy annak töredékeit kimutató laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. Fertőzés esetén a hatóság az érintett telep körül 3 kilométeres védőkörzetet, valamint kiterjesztett megfigyelési körzetet jelöl ki, az állományt pedig felszámolja.
Dobó Csaba
Agrárágazat Tudástár: járványvédelem – A járványvédelem az állattartó telepeken alkalmazott megelőző intézkedések összessége, amelyek célja a fertőző betegségek bejutásának és terjedésének megakadályozása. A madárinfluenza esetében különösen fontos a zárt tartás, a higiéniai szabályok betartása, a vadmadarakkal való érintkezés kizárása és a telepi forgalom szigorú ellenőrzése. A hatékony járványvédelem jelentősen csökkentheti a fertőzés kockázatát és az esetleges gazdasági károkat.
