A klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyák drágulása egyre nagyobb nyomást helyez a mezőgazdaságra. Emiatt világszerte felértékelődnek azok a kutatások, amelyek a tápanyagok körforgásban tartására keresnek megoldást. Egy frissen megjelent magyar tanulmány szerint az emberi eredetű tápanyagok visszaforgatása a mezőgazdaságba hosszabb távon komoly lehetőséget kínálhat, de a siker kulcsa nem kizárólag a technológiában, hanem a társadalmi elfogadottságban rejlik.
Miért érdekes ez a gazdáknak?
A kutatók szerint az emberi eredetű tápanyagok visszaforgatása több szempontból is előnyös lehet a mezőgazdaság számára. A jelenlegi rendszerben a növénytermesztéshez szükséges nitrogént, foszfort és káliumot jellemzően műtrágyák formájában pótolják a termelők, miközben az emberi fogyasztás után keletkező tápanyagok nagyrészt kikerülnek a körforgásból. A visszaforgatás révén ezeknek az értékes elemeknek egy része újra hasznosulhatna a mezőgazdaságban, ami mérsékelhetné a műtrágyafelhasználást és az importfüggőséget – írja a Másfélfok.hu.
Ez különösen fontos lehet egy olyan időszakban, amikor a műtrágya-előállítás jelentős energiaigénnyel jár, az alapanyagok ára pedig erősen kitett a geopolitikai és piaci folyamatoknak. A helyben rendelkezésre álló tápanyagforrások hasznosítása hosszabb távon stabilabbá teheti a gazdaságok működését, miközben csökkentheti a környezeti terhelést és a szén-dioxid-kibocsátást is. A kutatók szerint a rendszer a talajtermékenység fenntartásához és a fenntarthatóbb tápanyag-gazdálkodáshoz is hozzájárulhat, ami a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás szempontjából egyre fontosabb kérdés a mezőgazdaságban.
Európában már működnek a kísérletek
A kutatás három európai példát elemzett.
Svédországban emberi vizeletből előállított pelletált trágyát használnak árpatermesztésben, amelyből később sör készül. Németországban különválasztó vécérendszerekkel gyűjtik a vizeletet és a székletet, amelyekből tápanyag-utánpótló termékeket és komposztot állítanak elő. Dél-Spanyolországban pedig tisztított szennyvizet használnak öntözésre és tápanyag-visszapótlásra a súlyos vízhiány enyhítése érdekében. A három modell közös célja, hogy a városi anyagáramokat visszakapcsolja a mezőgazdasági termelésbe.
A gazdák nyernék a legtöbbet – de van egy akadály
A kutatási irány hosszú távon különösen értékes lehet a termelők számára. A foszfor például véges erőforrás, miközben a világ műtrágyapiaca geopolitikai és energiapiaci kockázatoknak is ki van téve. A visszaforgatott tápanyagok helyi forrást jelenthetnek, csökkentve az importfüggőséget.
A rendszer emellett illeszkedik az Európai Unió körforgásos gazdasági törekvéseihez, amelyek várhatóan a következő évek agrárpolitikájában is egyre nagyobb szerepet kapnak.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az ilyen megoldások társadalmi elfogadottságát nem elsősorban maga a technológia, hanem a bizalom határozza meg.
A válaszadók többsége elfogadhatónak tartotta, hogy emberi eredetű tápanyagokat használjanak közterületeken vagy mezőgazdasági célokra, ugyanakkor jóval kevésbé támogatná, hogy az ilyen anyagokat feldolgozó üzem közvetlenül a lakóhelye közelében működjön.
Nemcsak új erőforrás – szuverenitási kérdés is
A tanulmány szerint a hazai mezőgazdaság számára is egyre fontosabbá válhat a kérdés. Az aszályok gyakoribbá válása, a vízhiány, a talajok állapotromlása és az inputanyagok drágulása miatt a tápanyag-visszaforgatás olyan alternatívát kínálhat, amely egyszerre szolgálja a gazdasági és környezeti célokat.
A kutatás ugyanakkor hangsúlyozza: ez nem csodaszer. Az emberi eredetű tápanyagok mezőgazdasági hasznosítása csak szigorú technológiai, egészségügyi és jogi kontroll mellett lehet sikeres. Ha azonban ezek a feltételek teljesülnek, a rendszer hozzájárulhat egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és kevésbé erőforrás-pazarló agrármodell kialakításához.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a jövő mezőgazdaságában egyre inkább át kell értékelni, mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak. A tápanyag-visszaforgatás nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági lehetőség is lehet a gazdálkodók számára egy olyan korban, amikor a víz, az energia és a tápanyagok stratégiai jelentőségűvé válnak.
A műtrágya-alapanyagoktól való függetlenség egyre inkább hétköznapi témává válik. Az agresszív orosz kereskedelmi és háborús geopolitika, a közel-keleti és észak-afrikai konfliktusok már nemcsak a műtrágyák és műtrágya-alapanyagok drágulásával fenyegetnek. Egyre gyakrabban merül fel bizonyos alapanyagok – például a foszfor – hosszú távon való biztosíthatóságának kérdése is.
Nyugaton már van vizeletalapú NPK
Az Agrárágazat és a MezőHír évek óta nyomon követi a témát. Egy korábbi kutatási irány szerint az emberi vizelet alternatív tápanyagforrás lehet a mezőgazdaságban. A vizelet jelentős nitrogén-, foszfor- és káliumtartalommal rendelkezik, ezért megfelelő feldolgozás után részben kiválthatja a műtrágyákat. Francia, svéd és finn kísérletek azt mutatták, hogy baktériumokkal kezelt vizeletalapú készítmények javíthatják a tápanyag-felvételt és akár jelentősen növelhetik a növények biomassza-termelését. A technológia egyik legnagyobb előnye, hogy csökkentheti a mezőgazdaság műtrágya- és foszforfüggőségét, ugyanakkor széles körű alkalmazásához jelentős infrastrukturális fejlesztésekre és a tápanyagok elkülönített gyűjtésére lenne szükség. A kutatók szerint a véges foszforkészletek miatt a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak az ilyen körforgásos megoldások.
2022-es kísérletek szerint is az emberi vizelet a műtrágyák egyik alternatívája lehet, mivel jelentős mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz. A műtrágyaárak emelkedése új lendületet adott a fejlesztéseknek: Svédországban már pelletált formában is előállítják a vizeletalapú tápanyagot, amely hagyományos műtrágyaszóró gépekkel kijuttatható. A kísérletek alapján terméshatása több esetben megközelítette a műtrágyákét, miközben csökkentheti az importfüggőséget, a környezeti terhelést és a természetes vizek tápanyagterhelését. A technológia legnagyobb kihívása továbbra is a vizelet elkülönített gyűjtése és gazdaságos feldolgozása.
Agrárágazat Tudástár: Tápanyag-visszaforgatás – A tápanyag-visszaforgatás olyan körforgásos gazdálkodási megoldás, amely a növények által felvett nitrogént, foszfort és káliumot különböző melléktermékekből vagy hulladékáramokból juttatja vissza a mezőgazdaságba. Célja a műtrágya-felhasználás és az importfüggőség csökkentése, miközben javíthatja a talajok termékenységét és a gazdálkodás fenntarthatóságát. A módszer jelentősége a foszforkészletek szűkülésével és a műtrágyák drágulásával várhatóan tovább nő.
