Hóbort vagy mentőöv: emberi vizelet a jövő trágyája?

Bőséggel van belőle, és ma inkább teher a környezet nyakán, pedig olyan elemeket is tartalmaz, amikre egyre inkább szükség lesz a mezőgazdaságban. Új lendület a vizeletalapú inputanyaggyártásban.

 

Ma teher, holnap olcsó NPK-erőforrás

Egy francia start up cég új lendületet akar adni az emberivizelet-alapú növénytárgyázásnak. Az évente 200 milliárd liter nagyságrendben keletkező alapanyag egyrészt az ürítés szempontjából is környezetterhelő (globális átlagban 3-4 liter vizet használunk el vécé-lehúzáskor), továbbá a szennyvíztisztítókban elég nehezen kezelhető, másrészt viszont olyan olcsó és természetes erőforrás, ami gazdag mikroelemekben és NPK-tartalomban. Önmagában a vizelet persze nem kellően hatékony növénytápláláshoz. Ám a francia fiatalok által kidolgozott Toopi Organics olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek segítik a tápanyagok felszívódását a növényekbe.

 

 

Ezt a hatékonyságot már hivatalos eredmények is igazolják, a Bordeaux Sciences Agro által ellenőrzött körülmények között végzett vizsgálat bizonyította, hogy a Toopi Organics vizeletalapú termékének hatására akár másfél- vagy kétszeres biomasszát  termel a kukorica. Ennek az az oka, hogy a baktériumokban gazdag inputanyag elősegíti a légköri nitrogén asszimilációját, jobb tápanyag-felszívódást tesz lehetővé, és csökkenti a vízterhelést.

 

Tizenévek óta kutatják

A vizetelalapú szerves trágyával való kísérletezés nem új. Egy amerikai tudományos magazin idézi is egy svéd és egy finn kutatás eredményeit, amelyek ugyanarra a következtetésre és tapasztalatra jutottak, mint most a franciák. A Svéd Agrártudományi Egyetemen, a finn Kuopio Egyetemen is zöldségtermesztési kísérletben vetették be a vizeletalapú, baktériumokkal kezelt inputanyagot. Miután a vizelet N-, P- és K-tartalma igen magas, a növények virágzásához jó tápanyag, és megfelelő formában vannak ahhoz, hogy a növények meg tudják inni őket – mondja például Håkan Jönsson, az uppsalai agráregyetem kutatója, aki szintén bő 15 éve kutatta a vizelet újrahasznosítását.

 

 

A vécében kezdődne

Azt persze egyetlen kutatás sem felejti el hangsúlyozni, hogy egy átfogó vizeletalapú inputanyag-irányváltáshoz hatalmas beruházási igényű infrastrukturális átalakítások kellenének. Az emberi vizelet különválasztásának már a szennyvízrendszerek belépő fázisában, vagyis a vécékben el kellene kezdődnie.

 

 

Az időzített foszforbomba motiválhatja

Míg sokan legfeljebb kiskerti hóbortnak tartják az ötletet, mások máris komoly lehetőségnek. Az emberiség rákényszerülhet ilyen és hasonló innovációkra a mezőgazdaságban. Köztudott – az Agrárágazat is évek óta nyomon követi a problémát – , hogy már csak idő kérdése, mikor robban a bomba az intenzív mezőgazdaság egyik legfontosabb alapanyagának árát, sőt: beszerzését illetően is. A foszfor mint növényi tápanyag ugyanis nem korlátlan, hanem véges geológiai tartalékokból származik. Hogy ezek a tartalékok milyen hamar merülhetnek ki, arról évek óta folyik a tudományos vita.