A világ egyik legerősebb klímajelensége ismét beleszólhat a mezőgazdaságba, sőt, az El Niño az ősz folyamán tovább erősödhet, és akár a 2026/27-es télre is hatással lehet.
Európában az El Niño következményei jóval bizonytalanabbak, mint Amerikában vagy Ausztráliában. A modellek alapján erősebb hatásokra számíthatunk, Közép-Európában – így Magyarországon is – nőhet a hőhullámok, az aszály és a csapadékszegény időszakok valószínűsége. A gazdálkodók számára ezért a következő hónapok nemcsak az időjárás, hanem a termésbiztonság szempontjából is kiemelt jelentőségűek lehetnek.
A kukorica és a napraforgó lehet a legnagyobb vesztese
A legnagyobb kockázat jelenleg a nyári kapáskultúrákat fenyegeti. A kukorica számára különösen kritikus a virágzás előtti és alatti időszak, amikor a hőstressz és a vízhiány jelentős terméskiesést okozhat. Az El Niño által valószínűsített melegebb és szárazabb nyár tovább fokozhatja az aszályveszélyt, különösen az Alföldön és az ország középső térségeiben.
A napraforgó helyzete sem kedvezőbb. A virágzáskori vízhiány és a tartós hőség rontja a tányérképződést és a magképződést, ami közvetlenül csökkentheti a termésmennyiséget. A szója esetében szintén a nyári csapadékellátottság lesz a döntő tényező, így az öntözött és a nem öntözött állományok között jelentős különbségek alakulhatnak ki.
a hazánkban őszre erősödő El Niño (Fotó: Shutterstock)
A kalászosoknál már inkább a minőség a kérdés
Az őszi vetésű kalászosok többsége addigra már a betakarítás közelében jár vagy lekerül a földekről, ezért az El Niño közvetlen terméskiesési hatása kisebb lehet. A búza, az árpa és a tritikálé esetében ugyanakkor a betakarítás körüli szélsőséges időjárás, a hőhullámok és az esetleges lokális zivatarok minőségi problémákat okozhatnak.
A magas hőmérséklet gyorsíthatja az érést, csökkentheti a szemkitelítődés időtartamát, miközben az időszakos záporok és viharok növelhetik a megdőlés és a minőségromlás kockázatát. A malmi búza esetében ezért továbbra is kulcskérdés marad a szemminőség és a fehérjetartalom alakulása.
A zöldség- és gyümölcstermesztésben nőhet a stressz
A kertészeti kultúrák különösen érzékenyek a szélsőséges időjárásra. A tartós hőség fokozza a párolgást, növeli az öntözési igényt, miközben a lokálisan kialakuló heves zivatarok, jégesők és felhőszakadások rövid idő alatt jelentős károkat okozhatnak.
A gyümölcsösökben a hőstressz és a vízhiány a termésméretet és a minőséget egyaránt ronthatja, míg a zöldségtermesztésben az öntözési költségek növekedése válhat meghatározó tényezővé.
Ősszel fordulat jöhet a vetések számára
Az El Niño hatása Európában általában ősszel válik erőteljesebbé. A korábbi események tapasztalatai alapján nagyobb esély mutatkozik enyhébb, változékonyabb őszre, valamint a mediterrán ciklonok gyakoribb megjelenésére.
Ez kedvezhet az őszi vetéseknek, ha szeptember és november között valóban több csapadék érkezik. A repce és az őszi kalászosok kelése és kezdeti fejlődése szempontjából ez jelentős előnyt jelenthet, különösen azokban a térségekben, ahol a nyári aszály erősen kiszárítja a talajokat.
Nem csak a hőség, a szélsőségesség is veszélyt jelent
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: az El Niño nem jelent automatikusan száraz időjárást Magyarországon. A Kárpát-medence időjárását számos egyéb légköri folyamat is befolyásolja. A melegedési tendencia mellett a lokálisan kialakuló heves zivatarok, villámárvizek és jégesők gyakorisága is nőhet. A jelenlegi modellek alapján azonban egyelőre nagyobb az esélye annak, hogy 2026 nyarán a hőstressz és az aszály okoz majd nagyobb kihívást a gazdálkodóknak, mint egy országos csapadékos fordulat.
Agrárágazat Tudástár: El Niño – a Csendes-óceán térségéből kiinduló, globális időjárási mintázatokat módosító klímajelenség, amely Európában bizonytalan, de mezőgazdasági szempontból jelentős hatású lehet: növelheti a hőstressz, az aszály, a csapadékhiány, valamint a szélsőséges zivatarok kockázatát.
