Komoly figyelmeztetést fogalmaztak meg a hazai kutatók a termőföldek folyamatos fogyása miatt. A Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért kezdeményezés szakértői szerint Magyarországon olyan ütemben nő a beépített és burkolt területek aránya, amely hosszú távon veszélyeztetheti az ország élelmiszer-termelését, vízgazdálkodását és alkalmazkodóképességét a klímaváltozáshoz.
A szakemberek adatai alapján naponta 11–13 futballpályányi terület kerül ki a természetes körforgásból beépítés vagy leburkolás miatt. Ez évente több ezer hektár termőterület elvesztését jelenti, miközben az ország mezőgazdasági területe az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett.
Már csak 5 millió hektár
A Green Policy Center adatai szerint a rendszerváltás idején még mintegy 6,4 millió hektár mezőgazdasági terület állt rendelkezésre Magyarországon, mára azonban ez a szám körülbelül 5 millió hektárra csökkent. Ez közel 22 százalékos visszaesést jelent 1990 óta. Csak 2024-ben több mint 16 ezer hektár termőföld került ki a mezőgazdasági művelésből.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a talaj nem megújuló erőforrás. Egy egyszer lebetonozott vagy beépített terület hosszú időre elveszítheti eredeti funkcióját, különösen akkor, ha jó minőségű termőföldről van szó. A probléma súlyosságát növeli, hogy sok esetben éppen a legértékesebb mezőgazdasági területeket érintik a beruházások.
Villámvíz és aszály fenyeget
A szakértők szerint a túlzott beépítés nemcsak az élelmiszer-termelést veszélyezteti, hanem a települések élhetőségét is rontja. A burkolt felületeken a csapadék nem tud beszivárogni a talajba, ezért csökken a természetes vízmegtartó képesség. Ez egyszerre növeli a villámárvizek és a későbbi aszályok kockázatát.
A városi környezetben további problémát jelent a hőszigethatás. A kutatók szerint a beton- és aszfaltfelületek a nyári időszakban akár 30 Celsius-fokkal is melegebbek lehetnek a környezetüknél, a felhalmozott hőt pedig éjszaka is visszasugározzák. Emiatt nő a lakosság hőterhelése és az épületek hűtési energiaigénye.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy Magyarországon jelentős kihasználatlan ingatlanállomány található. Jelenleg több mint 570 ezer lakóingatlan áll üresen, ami a teljes lakásállomány mintegy 12,5 százalékát teszi ki. Ennek ellenére továbbra is nagy számban épülnek új lakások és ipari beruházások, gyakran újabb termőterületek feláldozásával.
Több az út, mint a környező országokban
Hasonló a helyzet az úthálózat esetében is. A hazai közúthálózat hossza már meghaladja a 219 ezer kilométert, így egy lakosra átlagosan több út jut, mint több környező országban. A kutatók szerint a csökkenő népesség és a jelenlegi infrastruktúra-kapacitások mellett sok esetben nem indokolt újabb területek beépítése.
A vízgazdálkodási szempontok különösen fontossá váltak az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt. A szakemberek számításai szerint egyetlen hektár jó állapotú talaj hatalmas mennyiségű csapadékot képes tárolni. Ha azonban a felszínt burkolat fedi, a víz gyorsan elfolyik, ami egyszerre növeli az árvízi és az aszálykockázatot.
A kutatók szerint nem az építkezések teljes leállítása a megoldás, hanem a fejlesztések újragondolása. A meglévő épületek felújítása, a használaton kívüli ipari területek újrahasznosítása és a talajvédelmi szabályok szigorítása jelentheti a fenntarthatóbb irányt.
A probléma társadalmi tudatosítására a szakértők fényképpályázatot is indítottak. A kezdeményezés célja, hogy bemutassa a túlzott beépítés, a felesleges betonozás és a zöldterületek eltűnésének következményeit, és ráirányítsa a figyelmet a termőföldek megőrzésének fontosságára.
Forrás: Alternativenergia.hu
A témában ez is érdekelni fogja: Még nem fáj eléggé, amit a klímaváltozás művel a talajjal
Agrárágazat Tudástár: Termőföld-vesztés – A termőföld-vesztés azt jelenti, hogy mezőgazdasági területek építkezés, burkolás vagy más művelésből kivonás miatt kikerülnek az élelmiszer-termelésből. A talaj nagyon lassan megújuló erőforrás, ezért elvesztése hosszú távon csökkentheti a termelési kapacitást, a vízmegtartást és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
