Csúcsra jártak az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések 2026 első negyedévében: három hónap alatt közel 488 milliárd forint jutott el a gazdálkodókhoz, ami az elmúlt öt év legerősebb első negyedéves teljesítménye. Ezzel párhuzamosan azonban tovább zsugorodott a mezőgazdasági hitelállomány, miközben romlott a hitelportfólió minősége is.
(Fotó: Shutterstock)
Rekordösszegű támogatások érkeztek
Az AKI Pénzügyi Hírlevele szerint az ágazat finanszírozásában egyszerre látszik a támogatási rendszer felpörgése és a vállalkozások óvatosabb hitelfelvétele.
március végéig 488 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatást fizettek ki, ami minden korábbi első negyedéves értéket meghalad. A kifizetések növekedését elsősorban a KAP Stratégiai Terv pályázatainak felgyorsult teljesítése húzta. A támogatások 60,5 százaléka – közel 295 milliárd forint – vidékfejlesztési és halászati programokra jutott, míg a közvetlen termelői támogatások összege 122 milliárd forintot tett ki. A nemzeti támogatások volumene elérte a 65 milliárd forintot, a piaci és egyéb támogatások pedig 5,6 milliárd forintot képviseltek.
A hazai költségvetés vitte a prímet
Érdekes finanszírozási fordulat, hogy a támogatások 59 százalékát már hazai költségvetési forrásból, míg 41 százalékát uniós pénzből fizették ki. A változás hátterében a KAP társfinanszírozásának magas hazai hozzájárulása áll, amelynek köszönhetően 289 milliárd forint érkezett magyar költségvetési forrásból, míg az EU 199 milliárd forinttal járult hozzá a kifizetésekhez. Ez jól mutatja, hogy az agrárpolitika finanszírozásában egyre nagyobb szerepet vállal a nemzeti költségvetés.
A szántóföldi ágazat vitte el a legtöbb forrást
Ágazati bontásban továbbra is a szántóföldi növénytermesztés részesült a legnagyobb támogatásból: a teljes keret 36 százaléka ide került. Az állattenyésztés 17 százalékos részesedést ért el, míg a kertészet mindössze 5 százalékot kapott. Jelentős tételt jelentett a 2025-ös időjárási károk kompenzációja is: a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer keretében 45 milliárd forintot fizettek ki az érintett gazdálkodóknak már az első negyedévben.
Csökkent a mezőgazdaság hitelállománya
A támogatási rekorddal szemben a hitelpiacon inkább visszafogottság látszik. A mezőgazdaság teljes hitelállománya 7 százalékkal 930 milliárd forintra csökkent egy év alatt. A portfólióban továbbra is meghatározók a kedvezményes konstrukciók, amelyek már a teljes állomány 62 százalékát adják.
Az egyéni gazdaságok hitelállománya 335 milliárd forintra, a társas vállalkozásoké 595 milliárd forintra mérséklődött. Az egyéni gazdaságoknál különösen a folyószámlahitelek estek vissza, miközben a beruházási hitelek továbbra is a finanszírozás gerincét jelentik. Az első negyedévben ugyanakkor új hitelfelvétel is történt: az egyéni gazdaságok 19 milliárd, a társas vállalkozások 51,3 milliárd forint új hitelt vettek fel.
Vegyes kép a pénzügyi stabilitásban
A jelentés szerint a mezőgazdaság garantált hitelállománya 8,5 százalékkal nőtt, ami arra utal, hogy a garanciaprogramok továbbra is fontos szerepet játszanak a finanszírozásban. Ugyanakkor romlott a mezőgazdasági hitelportfólió minősége, vagyis összességében nőtt a problémás hitelek aránya, még ha egyes szegmensekben – például a szántóföldi növénytermesztésben – javulás is látható. Az értékvesztéssel való fedezettség szintén csökkent, ami óvatosságra int a finanszírozási kockázatok megítélésében.
Az agrárium továbbra is stabilabb a gazdasági átlagnál
A kedvezőtlen hitelpiaci folyamatok ellenére az ágazat pénzügyi stabilitása továbbra is kedvezőbb a nemzetgazdasági átlagnál. A mezőgazdaság 2,7 százalékos, az élelmiszeripar bő 4 százalékos csődrátával zárta 2025 végét, miközben a teljes nemzetgazdaságban ez az arány 4,8 százalék volt. Ez arra utal, hogy az agrárium vállalkozásai továbbra is ellenállóbbak, ugyanakkor a romló hitelminőség arra figyelmeztet, hogy a következő negyedévekben a finanszírozási kockázatok erősödhetnek.
Kohout Zoltán
Agrárágazat Tudástár: hitelportfólió – A pénzügyi intézmények által nyilvántartott hitelállomány összessége, amelynek minősége azt mutatja meg, hogy a hitelek mekkora része törleszthető rendben, illetve mekkora hányada jelent kockázatot. A hitelportfólió romlása arra utal, hogy nő a fizetési nehézségekkel küzdő adósok aránya, ami az agrárvállalkozások finanszírozási lehetőségeit is befolyásolhatja.
