Balatonfüreden a V4-országok agrárminiszterei Horvátország, Szlovénia, Bulgária és Románia képviselőivel közösen egyeztettek a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről. A találkozó legfontosabb eredménye egy közös nyilatkozat elfogadása volt, amely a közép-európai agrárium érdekeinek összehangolt uniós képviseletét erősíti. Bóna Szabolcs agrárminiszter szerint a nyolc ország több stratégiai kérdésben is közös álláspontra jutott.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
A rugalmasság, az ellenállóság a közös nevező
A miniszter a sajtótájékoztatón elmondta: a résztvevők egyetértettek abban, hogy a közép-európai országok hasonló kihívásokkal néznek szembe. Ezek között kiemelt helyen szerepel a klímaváltozás okozta extrém időjárási kihívások és a kockázatkezelés, a nyomott piaci terményárak, illetve mindezekből eredően a szektor ellenállóképességének erősítése. Ezért közösen kell fellépni az Európai Unióban – az első közös nyilatkozat nem véletlenül a mezőgazdasági kockázatkezelésről született meg. Ehhez a V4-tagországok mellett három másik ország is csatlakozott, Szlovénia esetében pedig még folyamatban vannak a kormányzati egyeztetések.
Bóna Szabolcs szerint a legfontosabb üzenet, hogy a jövő agrárpolitikájának gyorsabb, rugalmasabb és a valós kihívásokra jobban reagáló szabályozásra van szüksége. Ehhez azonban uniós szinten is módosítani kell több jelenlegi előírást.
Közös fellépés a KAP reformjában
Az Agrárágazat kérdésére a miniszter hangsúlyozta: bár a térség országainak agrárszerkezete jelentősen eltér, a közös álláspont kialakítása nem a különbségek, hanem a közös érdekek mentén történik.
Mint fogalmazott, teljes egyetértés alakult ki abban, hogy a következő KAP-stratégiának nagyobb rugalmasságot kell biztosítania a tagállamok számára. A közös cél, hogy a kötelező, egységes uniós előírások helyett több nemzeti mozgástér maradjon a támogatási rendszerek kialakításában, figyelembe véve az egyes országok eltérő történelmi, birtokszerkezeti és természeti adottságait.
A közös álláspont alapját többek között a feltételességi szabályok egyszerűsítése, a beruházások elszámolhatósága, valamint a nemzetközi kereskedelmi megállapodások egységesebb kezelése jelentheti.
A GMO nem volt napirenden, de szóba került
Az Agrárágazat géntechnológiára vonatkozó kérdésére válaszolva Bóna Szabolcs elmondta: a GMO és az új génszerkesztési technológiák kérdésköre hivatalosan nem szerepelt a tanácskozás napirendjén, ezért erről közös álláspont sem született. Ugyanakkor jelezte, hogy informális egyeztetéseken felmerült a minőségbiztosítás és az importtermékek egyenlő versenyfeltételeinek kérdése. A résztvevő országok szerint fontos, hogy az Európai Unió csak olyan mezőgazdasági termékeket engedjen be piacára, amelyek előállítása az uniós termelőkkel azonos követelmények mellett történt. A miniszter szerint ez közvetetten a GMO-szabályozás jövőjét is érintheti.
Kohout Zoltán
Agrárágazat Tudástár: Közös Agrárpolitika – Az Európai Unió mezőgazdasági támogatási és szabályozási rendszere, amely a gazdálkodók jövedelembiztonságát, a vidéki térségek fejlesztését, az élelmiszer-termelés stabilitását és a környezeti célokat hangolja össze. A KAP reformja azért kiemelt kérdés, mert a tagállamok nagyobb rugalmasságot szeretnének a helyi agrárkihívások kezelésére.
