Az elmúlt évek egyre gyakoribb tavaszi vízhiányos időszakai alapvetően átértékelték a startertrágyázás szerepét a kukoricatermesztésben. A korai fejlődési szakaszban ugyanis nem pusztán a kijuttatott tápanyag mennyisége számít, hanem az is, hogy a fiatal csíranövény milyen környezetben találkozik a tápanyaggal.
Különösen száraz körülmények között a startertrágyázás elsődleges feladata nem a „minél több nitrogén” biztosítása, hanem a gyors, stresszmentes kezdeti fejlődés támogatása.
Egy idei üzemi megfigyelés jól szemléltette ezt a különbséget.
Az összehasonlított területeken azonos vetésidővel (április 24.) történt a vetés, azonban eltérő startertechnológiával:
• az egyik oldalon nagy dózisú, sor mellé kijuttatott nitrogénműtrágya került alkalmazásra,
• míg a másik oldalon mérsékeltebb nitrogéntartalmú, komplex összetételű, szervesanyag- és huminsavtartalmú starterműtrágya.
A körülmények rendkívül szárazak voltak, alacsony talajoldattal és erősen korlátozott nedvességviszonyokkal.
A különbség már korai fejlődési szakaszban is látványos volt
Fenológiai állapot alapján első ránézésre nem mutatkozott drasztikus eltérés a növények között, azonban az állomány homogenitása, vitalitása és gyökérfejlődése egyértelmű különbségeket mutatott.
A komplex starterrel kezelt állomány:
• egyöntetűbb kelést,
• intenzívebb korai fejlődést,
• valamint jobb vitalitást mutatott.
A nagy dózisú nitrogénnel kezelt növényeknél ugyanakkor több helyen stressztünetek jelentkeztek:
• levélszéli perzselődés,
• visszafogottabb fejlődés,
• gyengébb gyökérdinamika,
• valamint heterogénebb állománykép.
A kiemelt növények gyökérzetének összehasonlítása különösen jól mutatta a különbséget: a komplex starterrel kezelt növények mélyebbre hatoló, aktívabb és elágazóbb gyökérzettel rendelkeztek, míg a nagy dózisú nitrogén közelében fejlődő növények gyökérzete visszafogottabb maradt.
Pedig aszályos körülmények között éppen a korai gyökérfejlődés az egyik legfontosabb termésmeghatározó tényező.
Mi történt valójában?
Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában a nitrogén nem „rossz”, és a nitrogénműtrágyák alkalmazása természetesen nélkülözhetetlen a kukoricatermesztésben. A probléma sokkal inkább abból adódik, amikor nagy dózisú, magas sóindexű nitrogénműtrágyát közvetlenül a vetés környezetében, starterként alkalmaznak.
Száraz talajviszonyok mellett a magárok közelében elhelyezett nagy koncentrációjú nitrogén:
• jelentős ozmotikus stresszt okozhat,
• ronthatja a csíranövény vízfelvételét,
• valamint lokális sókárosodást idézhet elő.
Ilyenkor a fiatal növény nem fejlődési előnyt kap, hanem energiát veszít a stresszhatás kezelésére.
A probléma erősen jelentkezhet:
• alacsony talajnedvesség esetén,
• sekély vetésmélységnél,
• vagy akkor, amikor a starter túl közel kerül a csírázó maghoz.
A nitrogénformák közül az ammóniumtartalmú műtrágyák esetében nőhet a lokális sóterhelés és ammónia-károsodás kockázata, ha a kijuttatott mennyiség meghaladja a fiatal növény által biztonságosan tolerálható szintet.
A starter nem „mini fejtrágya”
A startertrágyázás szerepét gyakran félreértelmezik a gyakorlatban. A starter nem korai fejtrágyázás, és nem a nagy mennyiségű nitrogén kijuttatásának eszköze.
A starter elsődleges feladata:
• a gyors kezdeti gyökérfejlődés támogatása,
• a korai foszforellátás biztosítása,
• a stresszhatások mérséklése,
• valamint az egyöntetű kezdeti fejlődés elősegítése.
Ehhez általában:
• mérsékelt sóterhelés,
• kiegyensúlyozott NPK-arány,
• jó foszforellátás,
• valamint kedvező rizoszféra-környezet szükséges.
Aszályos tavaszban értékelődnek fel azok a starterformulációk, amelyek:
• alacsonyabb sóindexűek,
• komplex összetételűek,
• és szervesanyag-, humin- vagy fulvosav-komponenseket is tartalmaznak.
Miért lehet előnyös a huminsavas startertechnológia?
A szervesanyag- és huminsav-tartalmú starterek előnye nem kizárólag a tápanyag-összetételből adódik.
A humin- és fulvosavak:
• kedvezőbb mikrokörnyezetet alakíthatnak ki a gyökérzónában,
• javíthatják a tápanyagok mobilitását,
• segíthetik a gyökérképződést,
• valamint mérsékelhetik a lokális sóstressz negatív hatásait.
Ennek különösen nagy jelentősége van száraz körülmények között, amikor a talajoldat mennyisége erősen korlátozott, és a tápanyagok diffúziós mozgása jelentősen lelassul.
Ilyenkor a jobb rizoszféra-környezet:
• gyorsabb kezdeti fejlődésben,
• homogénebb állományban,
• valamint intenzívebb gyökérdinamikában jelenhet meg.
A legfontosabb tanulság
Aszályos tavaszban a startertrágyázás sikerét nem a kijuttatott nitrogén mennyisége határozza meg, hanem az, hogy a fiatal növény milyen körülmények között találkozik a tápanyaggal.
A korai fejlődés során fontos:
• az alacsonyabb sóterhelés,
• a kiegyensúlyozott összetétel,
• a megfelelő foszforellátás,
• valamint a gyökérzónát támogató formuláció.
A kezdeti fejlődésben megszerzett előny ugyanis sok esetben az egész szezon teljesítményére hatással lehet.
Összességében tehát aszályos tavaszban a startertrágyázás sikerét nem a kijuttatott nitrogén mennyisége, hanem a starter összetétele, sóterhelése és a gyökérzónára gyakorolt hatása határozza meg. A korai fejlődésben megszerzett előny ugyanis nemcsak az állomány kezdeti vitalitásában, hanem sok esetben a teljes szezon teljesítményében is visszaköszön. A gyakorlat azt mutatja, hogy a jól megválasztott, kiegyensúlyozott startertechnológia száraz körülmények között is biztonságosabb indulást, egyöntetűbb fejlődést és kedvezőbb gyökérdinamikát adhat a kukoricának.
Kustán Bence, Raj Péter
Agro Masters Hungary Kft.
Agrárágazat Tudástár: startertrágyázás kukoricában – A startertrágyázás a kukorica korai fejlődését támogató tápanyag-kijuttatás, amely aszályos tavaszon nem a nagy nitrogéndózistól, hanem a mérsékelt sóterheléstől, kiegyensúlyozott NPK-aránytól, foszforellátástól, humin- és fulvosavas gyökérzóna-támogatástól segíti az egyöntetű kelést és erősebb gyökérfejlődést.
