Június első napjaiban jelentős korrekció bontakozott ki a nemzetközi gabonapiacokon. Az európai és amerikai tőzsdéken egyaránt csökkenő árak, javuló időjárási kilátások és a közelgő betakarítás határozta meg a kereskedést, miközben a piaci szereplők figyelme egyre inkább a 2026/27-es gazdasági évvel kapcsolatos várakozások irányába fordult.

(fotó: shutterstock.com)
A készletek továbbra is szűkülnek – kukorica
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a világ gabonapiacain a kínálat bőséges, „mélyebbre ásva” azonban jóval összetettebb kép tárul elénk. Míg a készletszintek a felhasználás függvényében napról napra csökkennek, a geopolitikai feszültségek és az emelkedő inputköltségek olyan, jelenleg nehezen árazható kockázati tényezőket jelentenek, amelyek középtávon további, akár jelentős volatilitást hozhatnak a terménypiacokra.
Kijelenthetjük, hogy az elmúlt hetek egyik meghatározó eseménysorozata az amerikai és európai tőzsdei árak érdemi csökkenése volt. Chicagóban a júliusi lejáratú jegyzés egy hónap alatt közel 12 százalékkal került lejjebb, miközben az Euronext jegyzései is fokozatosan csúsztak vissza a májusi, közel 230 eurós csúcsokról. A befektetési alapok (különösen a tengerentúli alapok) jelentős pozíciózárásba kezdtek, amit elsősorban a kedvezőbb időjárás és az aratás közeledte indokolt.
Az Egyesült Államokban a vetések gyakorlatilag befejeződtek. Az USDA legutóbbi állapotjelentése (crop progress) szerint a kukoricaállományok 67 százaléka jó vagy kiváló minősítést kapott. Ez ugyan némileg elmarad a tavalyi szinttől és az ötéves átlagtól, de összességében a terméskilátások kedvezőnek mondhatók. Az amerikai kukoricaövezet térségében az elmúlt hetek csapadékos időjárása jelentősen enyhítette a korábbi szárazság miatti aggodalmakat, ami tetten érhető a jelenleg tapasztalható eladói aktivitásban is.
Piaci szempontból azonban érdemes hangsúlyozni, hogy a hónap elején tapasztalható tőzsdei eladói nyomás elsősorban rövid távú tényezőkből fakadt. Az USDA első előrejelzése szerint a 2026/27-es gazdasági évben a világ kukoricatermelése továbbra is rendkívül magas lehet, ugyanakkor a felhasználás ismételten meghaladhatja a termelést. Következésképpen a globális zárókészletek tovább csökkenhetnek, így az elmúlt évek adatainak tükrében a világ kukoricamérlege szűkösebb lehet.

(forrás: Barchart.com)
Brazília egyre nagyobb nyomást gyakorol a piacra
Az USA várható terméséhez kapcsolódó prognózisok mellett érdemes megemlítenünk a dél-amerikai exportaktivitást és az energia- és műtrágyapiacok aktuális helyzetét is. Brazília rekordközeli exportkapacitással rendelkezik, miközben a nagy európai importőrök (Spanyolország, Hollandia) egyre nagyobb mennyiségben fordulnak a dél-amerikai áru felé. Ez a jelenség nyilvánvalóan további nyomást helyez az amerikai és az európai árakra egyaránt.

(forrás: Barchart.com)
Az AMIS (Agricultural Market Information System) legfrissebb jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy a globális műtrágyapiacon érdemi változás egyelőre nem következett be. A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanságok következtében jelentősen emelkedtek a nitrogén- és foszfátalapú műtrágyák árai. Ez különösen érzékenyen érinti a kukoricatermesztést, amely a legmagasabb inputigényű szántóföldi növények közé tartozik.
Az Európai Unióban a terméskilátások jelenleg kedvezőnek mondhatók. Az Európai Bizottság JRC MARS júniusi riportja szerint a legtöbb jelentős termőterületen javultak a kilátások, miután a májusi csapadékok jelentősen enyhítették a korábbi vízhiányt. Az európai kínálat így rövid távon stabilnak tekinthető, a közösség azonban továbbra is jelentős importra szorul.
Ukrajna változatlanul fontos szereplő. Bár az ukrán kukorica meghatározó az európai takarmánypiacon, az évek óta fennálló háborús környezet, a logisztikai bizonytalanságok és az exportútvonalak folyamatos változása miatt az importstruktúra átalakulóban van.
Brazília és az Egyesült Államok egyre nagyobb szeletet hasít ki az európai import képzeletbeli tortájából, értelemszerűen úgy, hogy Ukrajna részesedése fokozatosan csökken.
Történelmi mélyponton a hazai vetésterület
Magyarországon a kukorica vetése május közepére gyakorlatilag befejeződött. A NAK adatai szerint mintegy 660 ezer hektáron került vetőmag a földbe, ami a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a valaha volt legalacsonyabb vetésterület. Ez alapján kijelenthetjük, hogy az elmúlt két évtized során a kukoricatermesztés területe gyakorlatilag megfeleződött.
A hazai piacon az elmúlt hónapokban a nemzetközi árak emelkedése, majd korrekciója, illetve a forint erősödése lényegében kioltották egymás hatásait. Az exportkereslet továbbra is esetleges, ótermést gyakorlatilag a feldolgozók keresnek. Új termésre érdeklődés sem vevői, sem eladó oldalról nem tapasztalható, vélhetően a szereplők megvárják a virágzást, illetve a végleges vetésterület-adatokat.
Búza
Az elmúlt hetekben az Euronext szeptemberi búzajegyzése tonnánként 200 euró közelébe süllyedt, ami február óta nem látott alacsony árszintet jelent. A csökkenés hátterében elsősorban az Európában, a Fekete-tenger térségében és Ausztráliában tapasztalható, fokozatosan javuló terméskilátások állnak.
Javuló terméskilátások Európában
A május végén tapasztalt nyugat-európai hőhullám átmenetileg aggodalmat keltett a piacokon, azonban az azt követő csapadék jelentősen javította a helyzetet. Ennek ellenére Franciaországban a FranceAgriMer legfrissebb jelentése szerint a jó-kiváló állapotúnak ítélt búzaállományok aránya 76 százalékra csökkent, amely jelentős, 3 százalékpontos visszaesést jelent egyetlen hét leforgása alatt.
A JRC MARS jelentése az EU-ban továbbra is átlag feletti vagy átlag körüli hozamokat prognosztizál. A közösség búzatermése várhatóan meghaladja a tavalyi év eredményeit, ennek következtében a nagyobb kínálat a búza piacán is nyomást gyakorolhat az árakra, különösen az aratás előrehaladtával.

A globális mérleg némileg árnyaltabb képet mutat: az USDA előrejelzése szerint a világ búzatermelése 2026/27-ben elmaradhat az előző szezon rekordközeli szintjétől, miközben a felhasználás továbbra is magas marad. Ennek következtében a világ készletei – hasonlóan a kukoricához – ismét csökkenhetnek.

(forrás: Barchart.com)
A fekete-tengeri térség változatlanul erős versenytársat jelent az európai exportőrök számára. Oroszország megőrizte vezető szerepét a világpiacon, miközben Ukrajna a háború ellenére továbbra is jelentős exportmennyiségeket képes piacra juttatni. Ez korlátot szabhat az európai búzaárak tartós emelkedésének.
Az AMIS elemzése szerint a búzapiac esetében is egyre nagyobb jelentőséggel bír a műtrágyaárak alakulása. A magas nitrogénköltségek miatt több régióban visszafoghatják a kijuttatott mennyiségeket, ami nem feltétlenül a termésmennyiséget, hanem elsősorban a minőségi paramétereket érintheti kedvezőtlenül. Így a malmi minőségű búza előállítása emiatt a következő szezonokban még nagyobb kihívást jelenthet.
A termelők továbbra is kivárnak
Magyarországon továbbra is szokatlanul alacsony az új termésű búza eladottsága. A termelők jelentős része kivár, miközben a tavaszi aszály hatásainak mértéke továbbra sem ismert teljes bizonyossággal. Bár a májusi csapadék javított az állományok állapotán, a végleges terméseredmények még jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az exportkereslet visszafogott, a hazai malmok részéről sem tapasztalható intenzív kereslet.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
Agrárágazat Tudástár: gabonapiac – A gabonapiac a kukorica, búza és más szántóföldi termények keresleti-kínálati, tőzsdei és fizikai piaca, amelyet a globális készletszintek, időjárási kilátások, betakarítás, exportútvonalak, műtrágya- és energiaköltségek, valamint a takarmány- és élelmiszeripari felhasználás alakít.
