Jelentős előrelépés történt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban azonosított afrikai sertéspestis-járvány felszámolásában. Mivel a júniusi kitörést követően nem állapítottak meg újabb fertőzést, az állategészségügyi hatóság előbb a védőkörzetet, majd a kedvező vizsgálati eredmények alapján a megfigyelési körzetet is feloldotta. Az érintett terület uniós korlátozásának megszüntetésére azonban várhatóan őszig várni kell.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma 2026 júniusában igazolta az afrikai sertéspestis, vagyis az ASP vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban. Magyarországon korábban elsősorban a vaddisznóállományban fordult elő a betegség, házisertések között ez volt az első igazolt eset.
Az ASP fertőző vírusos megbetegedés, amely a házi sertéseket és a vaddisznókat egyaránt érinti. Emberre nem veszélyes, az állományokban azonban súlyos veszteségeket, valamint jelentős kereskedelmi és állatmozgatási korlátozásokat okozhat.
Azonnal megkezdődött a járvány felszámolása
A fertőzés megállapítását követően az országos főállatorvos azonnali intézkedéseket rendelt el a vírus továbbterjedésének megakadályozására. A kitörés körül védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki, amelyekben szigorúbb állategészségügyi ellenőrzéseket, mintavételeket és állatmozgatási szabályokat vezettek be.
Az uniós előírások szerint egy súlyos állatbetegség kitörésekor a fertőzött gazdaság körül korlátozás alatt álló területet kell létrehozni. Ez magában foglalja a szűkebb védőkörzetet, valamint az azt körülvevő, nagyobb megfigyelési körzetet. Az intézkedések célja annak kizárása, hogy a kórokozó észrevétlenül további sertésállományokba kerülhessen.
A járványhelyzet folyamatos nyomon követése, a hatósági ellenőrzések és a laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredményei alapján először a védőkörzetet lehetett megszüntetni. Miután további ASP-esetet sem azonosítottak, a megfigyelési körzet feloldásáról is döntés születhetett.
Ez fontos járványügyi mérföldkő, hiszen arra utal, hogy a gyors hatósági beavatkozással, a szükséges fertőtlenítésekkel és a sertéstartók együttműködésével sikerült megakadályozni a betegség továbbterjedését.
Lásd még cikkünket: 700 minta negatív, megállhatott a sertéspestis terjedése
(Fotó: Shutterstock)
Az uniós korlátozás még érvényben marad
A helyi védő- és megfigyelési körzet megszüntetése nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintett terület minden korlátozás alól felszabadul. Az uniós szabályok alapján a házisertés-állományban igazolt ASP-kitörés környezetét III. típusú korlátozás alatt álló területként kell nyilvántartani.
Az Európai Bizottság nyilvántartásában szereplő III. típusú területeken külön szabályok vonatkoznak többek között az élő sertések, a sertéshús és egyes sertéseredetű termékek szállítására. Az uniós besorolás célja, hogy a kereskedelmi forgalom ellenőrzésével csökkentsék a vírus más térségekbe történő áthurcolásának kockázatát. Az ASP miatt kijelölt uniós korlátozási zónákat az Európai Bizottság rendszeresen frissíti.
A III. típusú terület törlését az országos főállatorvos csak meghatározott várakozási idő és kedvező járványügyi eredmények után kezdeményezheti. A kérelmet legkorábban a megfigyelési körzet megszüntetését és az előzetes fertőtlenítés befejezését követő három hónap elteltével lehet benyújtani az Európai Bizottsághoz. Ez várhatóan 2026 szeptemberében történhet meg.
A végső döntést az Európai Bizottság Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága, vagyis a PAFF Bizottság hozza meg. Kedvező határozat esetén az érintett térséget törlik az ASP miatt korlátozás alatt álló uniós területek jegyzékéből. A bizottság rendszeresen tárgyalja az állategészségügyi helyzetet és az egyes tagállamok korlátozási területeinek módosítását.
Továbbra is szükség van a szigorú járványvédelemre
A kedvező eredmények ellenére a sertéstartóknak továbbra is maradéktalanul be kell tartaniuk a járványvédelmi előírásokat. Különösen fontos az állattartó telepek személy- és járműforgalmának ellenőrzése, a rendszeres fertőtlenítés, valamint annak megakadályozása, hogy a házisertések közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba kerüljenek vaddisznókkal.
Az ASP elleni védekezést nehezíti, hogy a vírus hosszabb ideig életképes maradhat a fertőzött húsban, az állati eredetű termékekben, valamint a szennyezett eszközökön és járműveken. Emiatt az állatok etetésére szánt élelmiszer-hulladék, az ellenőrizetlen állatmozgás és a nem megfelelően tisztított gépjárművek is járványügyi kockázatot jelenthetnek.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei intézkedések eredménye azt mutatja, hogy gyors beavatkozással és következetes járványvédelemmel egy házisertés-állományban megjelenő fertőzés terjedése megállítható. A teljes uniós mentesítéshez azonban további kedvező vizsgálati eredményekre és az Európai Bizottság jóváhagyására is szükség lesz.
Az afrikai sertéspestissel, az aktuális korlátozásokkal és az érintett településekkel kapcsolatos információk a Nébih tematikus oldalán érhetők el.
Forrás: Nébih
Agrárágazat Tudástár: afrikai sertéspestis (ASP) – Az afrikai sertéspestis (ASP) a házi sertések és a vaddisznók súlyos vírusos betegsége, amely emberre nem veszélyes, ugyanakkor jelentős gazdasági károkat, állatmozgatási és kereskedelmi korlátozásokat okozhat. A védekezés alapja a szigorú járványvédelem, a gyors hatósági intézkedés, a fertőzött állományok felszámolása és a folyamatos állategészségügyi ellenőrzés.
