fbpx

Hogy javította fel Allan Savory regeneratívan a legelőit?

Írta: Tamás Nándor - 2026 július 28.

A regeneratív mezőgazdaság egyik legismertebb úttörője, Allan Savory szerint a megfelelően irányított legeltetés nemcsak a talaj állapotát javíthatja, hanem a gazdaságok jövedelmezőségét is növelheti. Módszerét világszerte egyre több gazdálkodó alkalmazza, bár tudományos megítélése továbbra is vita tárgya.

A kaliforniai Springs Ranch példája jól mutatja, milyen változásokat hozhat a regeneratív szemlélet. Spencer és Abbey Smith 2014-ben vették át az 1800 hektáros birtok irányítását egy száraz, magaslati térségben, ahol a korábbi gazdálkodási gyakorlatok mellett nehéz volt megfelelő eredményt elérni.

A szárazság és a gyenge termőképesség komoly kihívást jelentett számukra, mégis sikerült javítaniuk a terület állapotán. Néhány év alatt a legelők takarmánytermelése 40 százalékkal nőtt, miközben a szarvasmarha-állományt 150-ről 230 egyedre emelték.

A természetes folyamatokat utánozza

Allan Savory módszerének alapja a tervezett, intenzív, rövid idejű legeltetés – tudtuk meg az agriculture.com összefoglalójából. A szakember szerint a hagyományos legelőhasználat egyik problémája, hogy az állatok túl sokáig maradnak ugyanazon a területen, ami a növényzet gyengüléséhez és a talaj romlásához vezethet.

A regeneratív gazdálkodás ezzel szemben a természetben korábban működő rendszereket próbálja utánozni. A nagy növényevők egykor sűrű csordákban mozogtak, rövid idő alatt legelték le a növényzetet, majd továbbálltak, így a területnek elegendő ideje maradt a regenerálódásra.

A módszer során a szarvasmarhákat kisebb területekre koncentrálják, majd rendszeresen új legelőre helyezik őket. Ez segíti a növények újranövését, javítja a talaj szerkezetét, és növelheti a vízmegtartó képességet.

Kevesebb ráfordítás, nagyobb termelési lehetőség

A Springs Ranch tapasztalatai szerint a regeneratív gazdálkodás gazdasági előnyökkel is járhat. A Smith család csökkentette a műtrágya- és üzemanyagköltségeket, miközben kevesebb munkával tudta fenntartani a legelőket.

A területet korábban nyolc nagyobb legelőegységre osztották, ma azonban 24 kisebb szakaszt használnak. A szarvasmarhák csak rövid ideig tartózkodnak egy-egy területen, majd továbbmozgatják őket.

A gazdálkodók szerint ennek eredményeként javult a talaj állapota, nőtt a növényfajok változatossága, és több takarmány áll rendelkezésre az állatok számára.

A szénmegkötés miatt is fontos lehet

A regeneratív mezőgazdaság támogatói szerint az egészségesebb talajok jelentős szerepet játszhatnak a szén megkötésében. A növények a légköri szén-dioxid egy részét a talajban tárolható szerves anyaggá alakítják.

A módszer hívei úgy vélik, hogy a megfelelően kezelt legelők nemcsak termelési szempontból értékesebbek, hanem hozzájárulhatnak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez is.

A kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a szénmegkötés mértéke területenként jelentősen eltérhet, ezért a regeneratív gazdálkodás klímavédelmi hatását nem lehet minden esetben azonos módon értékelni.

Egyre több gazda keresi az új megoldásokat

Allan Savory munkássága nagy hatással volt a regeneratív mezőgazdaság fejlődésére. A Savory Intézet világszerte támogatja a gyepterületek helyreállítását, és több tucat bemutatófarmon keresztül ismerteti a módszereket.

Bár az eljárás körül továbbra is vannak szakmai viták, egyre több gazdálkodó keresi azokat a lehetőségeket, amelyek egyszerre javítják a talaj egészségét és a gazdaság eredményességét.

A Springs Ranch példája azt mutatja, hogy a gyengébb adottságú területek sem feltétlenül jelentenek veszteséget. Tudatos kezeléssel a legelők állapota javítható, miközben a gazdaság termelési lehetőségei is bővülhetnek.

Persze eközben ez is igaz: Iszonyú pénzt önt az USA a regeneratív mezőgazdaságba


Agrárágazat Tudástár: regeneratív legeltetés – olyan legelőgazdálkodási módszer, amely a legelő állatokat rövid időre, nagyobb sűrűségben tartja egy adott területen, majd elegendő regenerációs időt biztosít a növényzet számára. Célja a talaj szerkezetének és vízmegtartó képességének javítása, a biodiverzitás növelése, a takarmánytermelés fokozása és a legelők hosszú távú fenntartható hasznosítása.