Az idei nyár minden korábbinál súlyosabb figyelmeztetést küldött az európai mezőgazdaságnak. A kontinens történetének egyik legforróbb júniusa után már nemcsak a termésbecslések romlanak, hanem a veszteségek is történelmi méreteket öltenek. A Financial Times számításai szerint az extrém hőség miatt Európa gabonatermelése összesen mintegy 2 milliárd euróval, vagyis közel 725 milliárd forinttal csökkenhet. Magyarország a legnagyobb vesztesek között szerepel: a hazai gabonaágazatban mintegy 160 milliárd forintos kieséssel számolnak.
Már júniusban látszott, hogy baj lesz
Június közepén a meteorológusok már figyelmeztettek: Európa nagy része rendkívüli hőhullám és tartós csapadékhiány elé néz. Az előrejelzések szerint a kontinens jelentős részén 35–40 Celsius-fok közötti hőmérsékletek, gyorsan kiszáradó talajok és fokozódó légköri aszály várható. A szakértők akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a következő egy-két hét döntheti el a kukorica, a napraforgó, a szója és számos kertészeti kultúra idei termését, míg a kalászosoknál elsősorban a szemkitelítődés és a minőség kerülhet veszélybe. A félelmek mára sajnos valóra váltak.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Franciaország szenvedi el a legnagyobb veszteséget
A Financial Times elemzése szerint a legnagyobb károk Franciaországot érik. A rendkívüli hőség következtében 4,1 millió tonnával kevesebb gabona teremhet, ami közel 891 millió euró, vagyis mintegy 322 milliárd forintos gazdasági veszteséget jelenthet – idézte a Telex. A júniusi hőhullám során egyes térségekben 43 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékleteket mértek.
A helyzet különösen súlyos a kukoricában. Több gazdálkodó már a beporzás előtt kénytelen levágni az öntözetlen állományokat, hogy legalább silótakarmányként hasznosíthassa az elszáradó növényeket. Az elemzők szerint az idei francia kukoricatermés akár az 1976-os történelmi aszály óta nem látott mélységbe süllyedhet.
Magyarország is a legnagyobb vesztesek között
A szélsőséges időjárás Magyarországot sem kímélte. Az európai gabonakereskedők szövetsége, a Coceral 2,4 millió tonnával csökkentette a hazai gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését. Ez a jelenlegi számítások szerint mintegy 444 millió eurós, vagyis 160 milliárd forintos termelési veszteséget jelenthet.
A rossz hír mellé egy másik is társul: a Financial Times szerint a gazdálkodók nem számíthatnak arra sem, hogy a kisebb termés miatt jelentősen emelkednek az árak. Az ukrán és más fekete-tengeri exportőrök olcsó gabonája továbbra is nyomás alatt tartja az európai piacot, így a terméskiesést sok gazdaság nem tudja magasabb értékesítési árakkal kompenzálni.
Az egész kontinens megérzi a hőség árát
Nemcsak Franciaország és Magyarország küzd súlyos veszteségekkel. Nálunk a júniusban várt 5,4-gyel szemben alig 4 millió tonna búza várható. Spanyolországban és Németországban egyaránt 1,4 millió tonnával kellett lefelé módosítani a gabonatermésre vonatkozó előrejelzéseket, ami országonként mintegy 276 millió eurós kiesést jelent.
Közben az európai kukoricapiac helyzete is folyamatosan romlik. A Coceral közel 8 százalékkal, 53 millió tonna alá csökkentette az Európai Unió idei kukoricatermésére vonatkozó becslését, ami 2007 óta a legalacsonyabb eredmény lehet. Az Expana piackutató cég szintén lefelé módosította előrejelzését, elsősorban a francia és a magyarországi időjárási károk miatt.
Az egyetlen jelentősebb kivételt Románia jelenti, ahol az időben érkezett csapadék javította a terméskilátásokat, így az idei kukoricatermés várhatóan meghaladja a tavalyit.
Sokba kerül a klímaváltozáshoz való lassú alkalmazkodás
Noha a tudomány legalább húsz éve figyelmeztet a most már évente jelentkező hatásokra: csapadékhiányra, hőstresszre. A talajvédelem is ugyanennyi ideje figyelmezteti a növénytermesztőket a forgatás csökkentésére, a sikeres talajtakarásos (nedvességőrző, hő- és erózió ellen védő) technológiák bevezetésére, az öntözésfejlesztésre. A mostani veszteségek egyértelműen jelzik, hogy a klímaváltozás nem jövőbeni kockázat, hanem az európai mezőgazdaság mindennapi valósága. Az agrárium túlélése nagyban attól függ, mikor sikerül a termésbiztonságot megteremteni vízmegőrző talajműveléssel, a szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodó termesztéstechnológiákkal.
Az idei nyár Nyugat-Európában minden korábbinál melegebb volt. Az átlaghőmérséklet mintegy 3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020-as klímaátlagot, miközben Franciaországban 43, Magyarországon pedig több helyen 40 Celsius-fok feletti csúcshőmérsékleteket mértek.
Agrárágazat Tudástár: hőstressz – A növényeket érő tartós vagy szélsőségesen magas hőmérséklet okozta élettani stressz, amely rontja a fotoszintézist, a virágzást, a termékenyülést és a szemkitelítődést. A hőstressz, különösen aszállyal együtt jelentkezve, jelentős termés- és minőségcsökkenést okozhat, ezért a klímaváltozáshoz alkalmazkodó termesztéstechnológiák egyik legfontosabb kihívása.
