A nagy burgonyatermelő országok jelentősen visszafogják a kibocsátást, csökken a vetésterület az észak-, nyugat- és kelet-európai régiókban is. Ez lendületet adhat a hazai ágazatnak, amit nem csak, de elsősorban a piaci nyomás fékezett.
Lengyelország visszafogta a termelést
Egy évvel a rekordméretű európai burgonyatúltermelés után látványos fordulat körvonalazódik a piacon. Lengyelországban a termelők 12 százalékkal csökkentették a vetésterületet: a tavalyi 210 ezer hektárról idén körülbelül 185 ezer hektárra. A döntést az indokolta, hogy a 2025-ös bőséges, 6,8 millió tonnás lengyel termés és az uniós szinten elért 55,7 millió tonnás rekordkibocsátás történelmi mélypontra nyomta a termelői árakat, amelyek sok gazdaságban még az önköltséget sem fedezték. Bár a kisebb vetésterület szűkebb piacot és várhatóan magasabb árakat vetít előre, a szezon végső eredményét még mindig az augusztus–szeptemberi időjárás és a tárolási minőség határozza meg. A hőhullámokat követő lehűlés és a nagy mennyiségű csapadék ugyanis komoly minőségi kockázatokat hordoz.
Egész Európa fékezett, de az időjárás még beleszólhat
Nemcsak Lengyelországban, hanem egész Nyugat-Európában visszafogták a burgonyatermesztést. Az NEPG adatai szerint Belgiumban 16,6, Hollandiában 15,1, Franciaországban 9,7 százalékkal csökkent a vetésterület, így a négy legfontosabb termelő országban összességében mintegy 11 százalékos visszaesés várható. Ez közel 67 ezer hektár kiesést jelent, a tavalyi 604 ezer hektárról 537 ezer hektárra. A termelők ezzel próbálják helyreállítani a piaci egyensúlyt, ugyanakkor a feldolgozóipar által kínált, mindössze 12,5 euró/100 kilogrammos szerződéses árak továbbra sem fedezik a növekvő műtrágya-, energia-, üzemanyag- és gépköltségeket. A termés nagyságát ugyanakkor még nem lehet megbecsülni, hiszen a nyári hőhullámok és az előttünk álló időjárás döntően befolyásolhatja a hozamokat és a minőséget.
Magyarországon már negyed évszázada tart a visszaesés
A hazai burgonyatermesztés helyzete még kedvezőtlenebb képet mutat. Míg az ezredforduló környékén közel 45 ezer hektáron termesztettek burgonyát Magyarországon, addig napjainkra a termőterület mintegy 6 ezer hektárra zsugorodott, vagyis alig negyed évszázad alatt a nyolcadára esett vissza. A csökkenés mögött részben az egyre szélsőségesebb időjárás és a növényvédelmi nehézségek állnak, de még nagyobb szerepe van az öntözés hiányának, a tartós importnyomásnak, a túltermelési időszakok nyomott árainak és a gazdaságossági problémáknak. Mindez jól mutatja, hogy miközben Európa a kínálat tudatos visszafogásával próbálja stabilizálni a piacot, Magyarországon a burgonyatermesztés visszaszorulása már hosszabb távú szerkezeti problémává vált.
Agrárágazat Tudástár: burgonyatúltermelés – Burgonyatúltermelésről akkor beszélünk, amikor a megtermelt burgonya mennyisége meghaladja a piaci keresletet vagy a feldolgozóipar felvevőképességét, ami jellemzően a termelői árak csökkenéséhez vezet. Az európai burgonyapiacon a túltermelés hatására a termelők gyakran csökkentik a vetésterületet a kínálat és a kereslet egyensúlyának helyreállítása érdekében. A termés mennyiségét és minőségét ugyanakkor továbbra is jelentősen befolyásolják az időjárási viszonyok, a tárolási körülmények és a termesztési költségek alakulása.
