Timac AGRO Tápanyagszakértő

A böjti szeleket követő esők felszáradása után elkezdődhetnek a belvízzel nem fenyegetett területeken a magágyak előkészítése, mellyel nagy mértékben tudjuk befolyásolni a kelést és a hozamot.

A csíranövények optimális fejlődése érdekében érdemes figyelnünk a magágy kémhatására és szerkezetére. A kilúgzási folyamatok hatására a talaj felső pár centimétere még egy semleges, vagy enyhén lúgos talajon is savanyú lehet. Jellemző technológiai elem a kukorica és napraforgó magágyának előkészítésekor nitrogén tartalmú műtrágya kiszórása, ami tovább csökkenti a talaj kémhatását. A fiatal növények fejlődése szempontjából ez nem ideális, a gyökerek fejlődését gátolhatja. A Timac AGRO PHYSIOMAX talajjavító terméke könnyen oldódó mész hatóanyagának, a MESCAL-nak köszönhetően hatékonyan képes növelni a pH-t, javítja a talaj szerkezetét és annak tápanyagszolgáltató képességét. Magágyelőkészítéssel kijuttatva PHYSIO+ biostimulátor hatóanyaga fokozza a növények gyökérfejlődését, lehetővé teszi még az alacsony pH ellenére is a nagy gyökértömeg kialakítását, így növelve a tápanyagfelvételt. Ne feledkezzen meg a jó indulás biztosításáról, növelje kultúrájának esélyeit a kezdetektől!

A kalcium szerepe

Sok helyen halljuk, hogy a kalcium, mint mezoelem elengedhetetlen a növények kiegyenlített fejlődéséhez, de miért is? A talajban található kalcium a pH puffer rendszer fontos része. Direkt módon hat a talaj szerkezetére és növeli pH-ját. Ezeknek a hatásoknak következménye, hogy jobb lesz a talajban a mineralizáció, a kijuttatott tápanyagokat jobban meg tudja őrizni és leadni a növények számára. Ezek mellett a talaj ellenállása is jobb lesz a tömörítő és szerkezetromboló hatásokkal szemben. A gyökerek jobban tudnak fejlődni egy semleges kémhatású, morzsalékos közegben.

A talaj összes Ca tartalma jóval nagyobb lehet a növény számára felvehető forma mennyiségénél. Legtöbb esetben a kijuttatására előbb van szükség a pH növelése, mint a növény igényének kielégítése érdekében.A kalciumfelvétel a vízzel együtt, passzív módon történik a gyökérszőrökön keresztül. Mivel a beépült kalcium nem szállítódik át, hiánya a fiatal növényi részeken fedezhető fel leghamarabb. Fontos szerepet játszik a sejtfalak stabilizálásában, a sejtmegnyúlás- és differenciálódás folyamataiban. Hiányában a leveleken kanalasodást, deformálódást, szövetelhalást figyelhetünk meg. Az elégtelen szilárdító hatás következtében megdőlés, a környezeti hatásokkal és betegségekkel szembeni ellenállóképesség csökkenése tapasztalható. A pillangósoknál akár virágelrúgást is okozhat, de általános a hozamcsökkenés és minőségi paraméterek romlása. Intenzív kultúrákban (sárgarépa, burgonya) hiánya még meszes talajon is kialakulhat, ilyenkor érdemes olyan hatóanyagot kijuttatni, amely könnyen feloldódik, és a növény így hasznosítani is tudja.

Miért fontos a cinkutánpótlás?

Bár mikroelem, hiánya akár teljes terméskiesést okozhat! A cink optimális koncentrációja a talajban 25 és 150 ppm közé esik, hazánkban jelentős szántóföldi területeket érint hiánya. Felvehetőségét két tényező is negatívan befolyásolhatja: a magas pH és a talaj foszfortartalma. A cink optimális felvétele a talaj 6-6,5 pH-ja körül van, magas P ion koncentráció esetén a növény nehezen jut cinkhez. Ezek a hatások együtt is jelentkezhetnek, így egy meszes, magas foszfortartalmú talajon a cinkutánpótlás létfontosságú, melyet többféleképpen is meg lehet oldani. Használhatunk egyszerű cinksókat, de a levélre kijuttatott aminosavas komplexek a leghatékonabbak. Hiányában az alsó levelek érközei sárgulnak, akár el is halhatnak, megrövidülnek a szártagok a lecsökkent auxin szintézis következtében, satnya növekedés tapasztalható. A kukorica, szója és a babfélék különösen érzékenyek a cink hiányára. A Timac AGRO Tudásközpont Tápelemhiány kísérletben is megmutatkozott, hogy a kukorica nem tudott termést hozni cinkhiány esetén.