Új szemlélet, alapos felkészültség kell hozzá, ám gazdaságilag kiszámítható és stabil üzletággá vált az ökológiai vagy bioalapú szőlő- és gyümölcságazat – erősítette meg a Biocont Magyarország Kft. hagyományosan nívós és sokrétű tudást megosztó konferenciája, amely nem mulasztotta el a bolygó egészségéért viselt morális felelősség hangsúlyozását sem.
A Biocont Laboratory magyar leányvállalatának szakmai találkozóján Najat Attila ügyvezető hangsúlyozta: az utóbbi évek növekedése révén Közép-Európa több országa mellett már Vietnámban is kutatóintézettel és -állomásokkal működő cseh családi cég a helyi viszonyokra adoptált megoldásokkal igazolja, hogy stabilan és kiszámíthatóan jövedelmező a bioalapú szőlő- és gyümölcstermesztés. Ezt erősítette meg Stepan Hluchy, a cégalapító fia, aki 2017 decemberétől átvette az anyavállalat irányítását.
A vállalat technológiáit és készítményeit ismertetve épp a párás-forró éghajlatú Vietnámból hozott példával igazolta, hogy akár 70%-os(!) vegyszercsökkentés is elérhető terméshozam-visszaesés nélkül. Hluchy hangsúlyozta: a fejlesztések alapja a terepi jelenlét, a helyi adottságokra irányuló fejlesztés. Számos szakértő fontos ismeretekre irányította a figyelmet. Dula Bencéné a szőlő-növényvédelem sarkalatos pontjainak nevezte a növény alapos szakismeretével és kellő technikai felkészültséggel végzett okszerű, integrált és programszerű termesztést.
Többen hangsúlyozták a talajtakaró növények, a gondos fajta- és területválasztás, az időjárási stresszhelyzetekkel szemben hatékony lombtrágyák évjárathoz és fenofázishoz igazított alkalmazását és az átgondolt fitotechnikai műveletek elvégzését. Stefán Tibor szőlész-szaktanácsadó szerint e technológiák további kibontakoztatására azért van szükség, mert a szélsőséges – fagyokkal, csapadékanomáliákkal és égető forrósággal érkező – időjárási viszonyokra a jövőben is számítani kell. Milan Hluchy lenyűgöző piramis-prezentációjában a teljes organikus termelési rendszer alapját a természetes technológiákra építette. A szakértő hangsúlyozta: globális ökológiai felelősségünkből fakad, hogy talajterhelő és vegyszeres eljárásokat csak a legkisebb mértékben alkalmazzunk.
A konferencián több neves termelő saját példájával érvelt amellett, miért döntött a hagyományosról az organikus, vegyszermentes biotermesztésre való átállás mellett. A híres Gere-pincészet például 8-10 éve fokozatosan fordított az irányon, és döntő pozitív változásokat tapasztalt. Az Árvay Családi Pincészetben 2009-ben a rovarirtót hagyták el, majd 2014-től teljes az átállás – és Árvay János szerint azóta nemcsak a szőlő „mosolyog”, hanem „kedvesebb is a boruk”. A francia szakmai befektető kezében lévő Tokaj–Hétszőlő-birtok 2009 óta nem látott vegyszert. A borház szakértője, Makai Gergely átfogó képet adva a bioborok nyugat-európai – egyértelmű dinamizmussal növekvő – piacáról, hangsúlyozta: az egészséges, ellenőrizhető termékekre még a változó szeszesital-piaci viszonyok között is bővülő és stabil érdeklődés van. E termelői kör szakmai és kereskedelmi érdekeit fogja össze a Vindependent-szövetség, amelynek magyar elnöke, Wille-Baumkauf Márta rámutatott: az ágazat összefogása máris hatással van kedvezőbb támogatási, jogalkotási folyamatokra.
Kohout Zoltán