A szója finom lelkű növény

Mi az oka, hogy 2016-ra kb. 10 ezer hektárral csökkent a szója-vetésterületünk, majd 2017-re12 ezer hektárral nőtt? Mi okozza a legnagyobb fejtörést a termelőknek? A zöldítési szabályok szigorítása tovább ront-e a helyzeten? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ tavaly év végén a Szója Fórum.

Bányai Tibor, a Magyar Szója Egyesület elnökhelyettese

2017-ben közel 2,5 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, ami az aszályos év ellenére kimondottan jó eredmény. A jelenlegi zöldítési változások azonban a szójatermelőket elbizonytalanították. Kérdés, hogy mennyi szója lesz 2018-ban az országban, és az milyen beltartalommal fog rendelkezni? Hazánkban elvileg 230-240 ezer hektár terület alkalmas a szójatermesztésre, de reálisan 110-120 ezer hektáron valósítható meg a termelés. Míg 2015-ben 5100 termelő vállalkozott a szója termesztésére, 2016-ra már csak 3400-an maradtak, egy évvel később pedig több, mint 4.800 körüli termelőt regisztráltak. A kezdeti lelkesedés alapja mindenképpen a támogatás volt, a visszaesést pedig a szakértelem, a megfelelő gépesítettség hiánya és az integrációk alacsony szintje – és persze ezek következménye – okozhatta.

Biztos is lehetne

A hazai termelésű szója garantáltan GMO-mentes és értékesíthető, amihez az állattenyésztés jó felvevőpiacot jelent (hetne, ha volna). A szójatermesztés2 tonna/ha hozam esetén már gazdaságos, ehhez a korszerű fajták a termeléshez rendelkezésre állnak, azok vetőmagjai megvásárolhatók. A rendezvény házigazdái, azaz a Magyar Szója Nonprofit Kft. és a Magyar Szója Egyesület is segítik a termelőket abban, hogy ehhez naprakész információkat kapjanak. Ennek érdekében tavaly 6 helyszínen (Margittasziget, Bóly, Hédervár, Kiszombor, Prügy, Bak) rendezték meg az országos fajtabemutató sorozatot, ahol3 éréscsoportban összesen 19 fajtát ismerhettek meg közelebbről a termelők.

Buktatók is vannak

Sok fejtörést okoznak az előveteményben (kalászosban, de főként kukoricában) felhasznált gyomirtó szerek a termelőknek. A gazdának ugyanis az nem tűnik fel, hogy a kelő vagy fejlődő szója sárgul, fejlődésében visszamarad, sínylődik. Csapadékhiányra vagy éppen víznyomásra, tápanyaghiányra gondolnánk elsősorban, holott az előveteményben felhasznált, le nem bomlott gyomirtószer-maradványok is felelősek lehetnek. A gyártó cégek az ilyen hosszú hatástartamú (perzisztens) szereknél a használati útmutatón, címkén vagy az engedélyokiratban feltüntetik az ezzel járó veszélyeket, de előfordul, hogy külön a szójára vonatkoztatva nem hangsúlyozzák ki.

A fórumon is elhangzó „finom lelkület” oka azonban nemcsak a növényvédelem, a teljes termesztéstechnológia szerteágazó szakmai tudást igényel.

Ha még ez nem lenne elég…

A zöldítésre vonatkozó 2018. január 1-től érvényes várható jogszabálymódosítás szerint a fővetésű, vegyszerrel kezelt szója EFA (zöldítés) elemként már nem számolható el. Egyébként a vegyszeres kezelést tiltó jogszabályt szó szerint értelmezve, a vegyszerezés tilalma csak a vetőmag földbe juttatása után lép érvénybe (a csávázószer azonban a zöldítésben tiltott). A vetést megelőzően akár totális tarlókezelés vagy közvetlenül a vetés előtt bedolgozott növényvédő szer felhasználása nem minősül tiltott tevékenységnek. Ehhez gyorsan hozzátehetjük, hogy a zöldítési támogatástól történő elesés mellett a termeléshez kötött támogatás továbbra is igénybe vehető a vegyszerrel kezelt szója esetében.

A Földművelésügyi Minisztérium támogatja a fehérjeágazatot, ezért is indult el a NAIK kezelésében a Nemzeti Fehérjetakarmány Program, amellyel többek közt a szójaimport csökkenését szeretnék elérni döntéshozók – ennek részleteiről Prof. Dr. Gyuricza Csaba tájékoztatta a fórum résztvevőit.

Összeállította: Sándor Ildikó