Biológiai gazdálkodás: még jövő vagy már jelen?

Ma, amikor heves vita folyik hosszú távon fenntartható gazdálkodás és a növényvédelem jövőjéről, érdemes egy rövid pillantást vetnünk az ökológiai növénytermesztés jelenére. Magyarországon sokak számára az ökológiai gazdálkodás még mindig utópisztikusnak tűnik, valami távoli, homályos dolognak, néhány fantaszta agyszüleményének. Ennek következtében hazánk messze elmaradt a fejlettebb országoktól a biológiai készítmények felhasználása és az organikusan művelt területek arányában.

A sereghajtók előtt álló lehetőség

Ahhoz, hogy tisztában legyünk a biológiai gazdálkodás jelentőségével, vessünk egy pillantást arra, hogy az ilyen módon előállított termékeknek mekkora a piaca. Az organikus termékek piaca kiskereskedelmi áron 23 471 millió € volt a 15 eurózóna-tagállamban, ez fejenként átlagosan évi 58 € értékű fogyasztást jelentett. Ehhez a vendéglátóipar még 626 ezer € értéket tett hozzá. Ehhez viszonyítva a 13 eurózónán kívüli tagállam 472 ezer eurós piacát, és a fejenkénti 4 € biológiai termesztésű termékfogyasztását, nem nehéz megállapítani, hogy Közép-Kelet-Európában még nagy növekedési potenciál van a biológiai termékekben.

 
1. ábra A világ néhány országa organikus termékpiacának értéke 2014-2015-ben (FIBL-AMI, 2016 és FIBL-AMI 2017)

Hazánk „természetesen” ebben a mutatóban is sereghajtó: a fejenkénti éves 3 € költéssel csak Szlovákiát (0,7€) előzzük meg. Nemcsak Csehország (7€), Szlovénia (26,6€), Lengyelország (4,4€), de még Románia (3,7€) megelőz minket a fejenkénti biotermék-fogyasztásban (FIBL-AMI 2017). A biotermékek piaca Európán kívül is komoly mértékű, az 1. ábrában csak a legnagyobbakat tüntettem fel. A dinamikus növekedés nem állt meg 2014-ben, az EU organikustermék-piaca újabb 13%-kal növekedett, és elérte a 27,1 milliárd €-t (FIBL-IFOAM, 2017). A világ teljes organikustermék-piaca 2015-ben 81,6 milliárd USD volt (Organic Monitor). Míg 2000ben még csak a világ 86 országa szolgáltatott értékelhető adatokat a biotermesztésről, ez 2015re 179-re emelkedett, és a világ összes organikusan művelt szántóterületeinek és ültetvényeinek területe elérte a 14 millió hektárt (FIBL-IFOAM-SOEL, 2017). Az organikusan előállított termékek nagyon változatos csatornákon jutnak piacra. Míg Dániában több mint 90% a hagyományos élelmiszerláncokon keresztül kerül eladásra, addig Németországban és Hollandiában 40% körüli a bio-élelmiszerekre specializálódott üzletek aránya, Szlovéniában és Franciaországban pedig 10% fölötti a közvetlenül a termelőktől a fogyasztók asztalára kerülő részarány (FIBLAMI, 2016).

Kultúra Organikus terület aránya az EU-ban (2015) Arány Magyarországon 2016-ban

1. Ahol nincs bontás a KSH adataiban, ott n. a. szerepel. 2. A magyar adat nagy mennyiségű felhagyott, öko területnek bejelentett ültetvényt tartalmaz. 3. A KSH helyett az HNT adatait vettük alapul.

Igény van, a növekedés ígéretes

Jellemző, hogy a piaci igény gyorsabban nő, mint a termékelőállítás, így a biotermékek importja is dinamikusan növekszik Európában. Ha megnézzük a vezető európai agrárországokban és a régiónk államaiban az organikusan művelt terület nagyságát és annak részarányát, akkor feltűnő, hogy hazánk a mezőny hátsó felében foglal helyet minden mutató tekintetében. Az Európai Unióban 11,2 millió hektáron folyik organikus termesztés (az átállási területekkel együtt). A vezető országok Spanyolország 1,97 millió hektárral, Olaszország 1,49 millió hektárral és Franciaország 1,37 millió hektárral.

2. ábra Az organikusan művelt és átállási területek és azok részaránya, 2014 (FIBL)

A világon már 17,8 millió hektár szántóföldön és 4 millió hektárnyi ültetvényen termesztenek ökológiai módszerekkel növényeket, ehhez jön még az organikus gyepek és legelők 33,1 millió hektáros területe (FIBL 2017). Ha egy pillantást vetünk a növénykultúrák szerinti táblázatra, akkor egyértelmű, hogy ma már a legtöbb csoportban jelentős az organikus termesztés aránya. Az ökológiai gazdálkodás aránya a különböző kultúracsoportokban (FIBL-AMI és KSH 2017). Ha végigtekintünk a magyar számokon, akkor sajnos újra azt a következtetést kell levonnunk, hogy el vagyunk maradva az európai színvonaltól. Főleg, ha – ismerve a magyar valóságot – korrigálunk az ökológiai területnek bejelentett, felhagyott ültetvények területével. Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy biztosan biztosan jól gondolkodunk-e az ökológiai gazdálkodásban rejlő lehetőségekről?

…és a bio-növényvédő szerek?

A biológiai növényvédő szerek piaca is már igen komoly méreteket ért el. A CPL 2013-mas felmérése szerint 2011-ben a világon 1,63 milliárd dollár, Európában pedig 542 millió dollár volt az organikus növényvédő szerek piaca. A különböző termékcsoportok közül a mikrobiológiai készítmények 32%os, a makrobiológiai megoldások 30,8%-ot, a károsítók közötti kémiai kommunikációt megzavaró készítmények (szemiokemikáliák) 12,2%-ot, a természetes növényvédőszerek 25,0%-ot tettek ki. Mindeközben Magyarországon a biológiai termesztésben használható növényvédő szerek részesedése gyakorlatilag a statisztikai hibahatárt is alig lép át. Az IBMA 2017-es elemzése szerint, miközben a világ kémiai alapú növényvédőszer-piacának növekedését a következő években évente 4-5%-osra teszik, a biológiai készítmények piaca még a pesszimista forgatókönyv szerint is évi 15%-kal növekszik.

Persze, hogy mik a különbségek okai, azt néhány mondatban is elég pontosan le lehet írni. 1. A szakmai ismeretek hiánya. Sajnos sem a gazdatársadalom sem a döntéshozók nem ismerik eléggé még a mai napig sem ezeket a technológiákat. 2. A belső piaci kereslet alacsonyabb szintje – bár mint látjuk az exportlehetőségek gyakorlatilag korlátlanok. 3. A támogatási rendszer – Nyugat Európában az ökológiai gazdálkodásért tett erőfeszítéseket jelentősen ellensúlyozzák a könnyítések, támogatások. 4. Az európai, azon belül a magyar engedélyezési rendszer bonyolultsága és nehézkessége. Tapasztalataink alapján – Magyarországon önmagában annyi erőfeszítést, időt és pénzt igényel egy termék engedélyezése, mint az egész középső zóna összes többi országába együtt, így hazánk a gyártó vállalatok többségénél is a fontossági sorrend vége felé szerepel. Röviden összefoglalva a tanulságokat: még mindig komoly lehetőségek vannak a biológiai termesztésben! (Ráadásul a cikk még nem is tért ki a biológiai készítményeket is alkalmazó valódi integrált gazdálkodásra!) Piaci és technológiai oldalról is megvannak a lehetőségek arra, hogy gazdasági oldalról is fenntartható módon lehessen ökológiai gazdálkodást folytatni. Ehhez azonban elsősorban a fejekben kell elérni a változást, elsősorban nem is a fogyasztói, sokkal inkább termelői és szabályozói oldalon.

Najat Attila
ügyvezető, Biocont Magyarország Kft.