AZ ÉV AGRÁREMBERE 2017. JÖVŐ AGRÁRSZAKEMBERE

Antal Mihály

18 évesen Erdélyből, egy hátizsákkal érkezett hazánkba Antal Mihály, aki szakmáját tekintve bőrdíszműves. Ám Magyarországon megcsapta a mezőgazdaság szele, így mára 250 hektárnyi területen gazdálkodik a Komárom-Esztergom megyei, „lebegő faluként” is nevezett, mesebeli szépségű Bokodon. Folyamatosan tanult, képezte magát, időközben mezőgazdasági technikusi végzettséget és növényvédő szakmunkás képesítést is szerzett. Anno a mezőgazdasági munkákban segédkezett egy kedves idős házaspárnál, akiktől rengeteg gyakorlati tapasztalatot szerzett. Családi gazdasága állattenyésztéssel, valamint szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Fontos számára a talajélet kérdése, igyekszik hosszútávban gondolkodni és okszerűen gazdálkodni. Véleménye szerint, ha optimális időben az optimális munkát elvégezzük, akkor azt a föld meghálálja. Hitvallása: minőségi termények előállítása a fenntartható mezőgazdaság tükrében.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei és országos küldötteként képviseli a gazdákat, amit társadalmi munkában végez, de saját településén, illetve szűkebb és tágabb közösségéért is tevékenykedik. Emellett több mint 10 éve segédkezik két település falurendezvényeinek megszervezésében, és az egyházat is rendszeresen támogatja.

Szavazás:
http://azevagrarembere.pgtb.me/0FVX3K/ns8NS

Csáki Tamás

Csáki Tamás az egyetemi évei alatt diáktársaival méhészeti szakkollégiumot alapított, majd annak elnökeként, és szakmai programfelelőseként többek között az ő nevéhez fűződik, hogy újraindult Magyarországon a méhészet egyetemi szintű oktatása, és új tantárgyként elindult a bioméhészkedés is. Gyakornokként a Purdue Egyetemen (West Lafayette, USA) szabadföldi és laboratóriumi kísérletekben hasonlította össze az integrált és ökológiai gazdálkodást, majd hazatérve a Csányi méhészet hatezer méhcsaládos állománybővítési projektjében teljesített méhanyanevelési feladatokat. 2013-ban létrehozta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Méhészeti On-farm Kutatási Hálózatát, melyben országszerte immár 65 termelő méhészgazdaság bevonásával alkalmazott kutatási projekteket vezet.

Agrármérnöki tanulmányait egy évre megszakítva, Észak-Amerikában vándorméhészkedve vezetett „Méheshetek” napló-blogját itthon 30 ezren látogatták. Önkéntes ágazat-népszerűsítőként rendszeresen tart szemléletformáló és motiváló előadásokat a Vakok Állami Intézetétől, iskolákon át, nyugdíjas klubokig. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében végzett országjáró szakmai előadásaival évente több ezer méhész méhegészségügyi továbbképzésében vesz részt. Ezek mellett számtalan szakmai szövetség tagja is. Jelenleg egy bioméhészeti szövetkezet és szaktanácsadói hálózat kialakításán dolgozik.

Szavazás:
http://azevagrarembere.pgtb.me/0FVX3K/ns8NS

Hajnal Szilvia

Hajnal Szilvia 1984-ben született Bácska-topolyán.1995-ben a szülei egy azóta is jól működő családi vállalkozást hoztak létre. Amerikai jogból szerzett felsőfokú végzettséget. Hágában dolgozott a Nemzetközi Törvényszéken (ICTY), a családi vállalkozás akkori nehéz helyzete miatt azonban felhagyott a jogi pályával, és a vállalkozás érdekeit helyezte előtérbe. Munkája mellett jelenleg is képzi magát, mivel mindig a tökéletességre, a jobbra törekszik. Cégük takarmányelőállítással, valamint állattenyésztéssel és baromfivágóhíd üzemeltetésével foglalkozik. Célja a folyamatos innováció, hogy partnerei minél hatékonyabban és nagyobb jövedelmezőség mellett tudjanak termelni.

A 2016 végén ránk szabadult H5N8 influenza vírus kapcsán szerinte tényszerű információkra, eljárások ismeretére van szükség ahhoz, hogy a vírust kívül tartsuk a gazdaságainkon. E gondolatra fűzve indították el Pandur Mónikával a Járványvédelmi Kerekasztal elnevezésű civil kezdeményezést. Nem hisznek a szerencsében, sokkal inkább a tudásban, a felkészültségben. Az érintett integrációkat megkeresve, kiscsoportos interaktív előadások keretében jutottak el 10 szervezett előadás során kb. 300 termelőhöz. A szakma fontos képviselői álltak a kezdeményezésük mellé. Ezeken felül Facebook-csoportot tartanak fenn, publikálnak a szaklapokban (Baromfi Ágazat, Haszon-állatinfó). Segítenek, hogy a járvány többé ne veszélyeztesse az ágazatot.

Szavazás:
http://azevagrarembere.pgtb.me/0FVX3K/ns8NS