Észak-keletről támad a sertéspestis!

Sürgős összefogásra hív fel a NÉBIH, különben nemcsak a sertéstenyésztők, hanem a felvásárlók, vágóhidak, exportőrök is súlyos károkat szenvedhetnek. A betegség már csak 20 kilométerre van a határtól. Cikkünkben mutatjuk a javaslati listát, ami segíthet megelőzni a nagyobb bajt.

Észak-kelet felől támad Magyarország felé az igen gyorsan alatt terjedő afrikai sertéspestis (ASP): Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban, Lettországban, Észtországban és Litvániában is regisztráltak számos újabb megbetegedéseket. A legközelebbit nemrég alig 20 km-re a magyar határtól, Kárpátalján, Beregújfalu határában. Bár ez a betegség az emberre nem veszélyes, de gyógyíthatatlan volta miatt súlyos gazdasági károkat okoz sertéstartóknak, felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és húsfeldolgozóknak. Költséges és ráfordítás-igényes szigorú igazgatási/rendészeti intézkedéseket megkövetelő felszámolás is, a fertőzött és a velük kapcsolatba került állományok összes példányát le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani, a felszámolt sertésállományok tartási helyét többször is fertőtleníteni. Még ha e folyamat sikerrel végződik is, a sertések szállítását, forgalmazást, felvásárlást korlátozni kell, valamint az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja sem engedélyezett. Mindez akkor is jelentős kár, ha egyébként a betegség elfojtása/felszámolása érdekében leöletett sertések a felelősen cselekvő állattartók állami kártalanításra jogosultak.

A NÉBIH 11 pontos listát állított össze a megelőzés érdekében (lásd alább), illetve több ezer szórólapot oszt szét a betegség felbukkanása szempontjából legkockázatosabbnak ítélt észak-keleti régióban.

A fertőző sertésbetegségek, így az ASP megelőzése szempontjából is hasznos tanácsok sertéstartók részére

Sertésvásárlás előtt mindig konzultáljon állatorvosával! Sertést másik állattartótól vagy állatorvosi ellenőrzés alatt álló állatvásáron csak a megfelelő szállítási bizonylatokkal együtt vásároljon meg!
Ne vásároljon sertéseket ismeretlen személyektől, különösen személygépkocsi utánfutókról olcsón eladásra kínált, jelöletlen állatokat!
A megvásárolt sertéseket kb. egy hónapig különítse el saját állományától!
Rendszeresen takarítsa és fertőtlenítse a sertések tartási helyét, az etetésre és itatásra használt eszközöket!
Ne keressen fel olyan sertéstartó udvart, ahol az állatok megbetegedtek, még a szomszéd, vagy közeli ismerős erre irányuló kérésére sem!
Ha Ön házisertéseket is tartó vadász, akkor kerülje el azt, hogy sertései a vaddisznók zsigereléséből /feldolgozásából származó nyesedékhez hozzájussanak! A vadászaton használt öltözékét és lábbelijét cserélje le mielőtt sertéseit itatni vagy etetni akarja!
Amennyiben a település külterületén tart sertéseket, akkor azok vaddisznókkal való közvetlen érintkezését akadályozza meg a kerítés megerősítésével! Vaddisznók által megdézsmált takarmányt ne adjon sertéseinek, és a vaddisznók által összetúrt, azok ürülékével szennyezett szalmakazlat se használja almozásra!
Állatai megbetegedését, vagy váratlan elhullását mindig jelentse be a településen dolgozó állatorvosnak. Elhullott sertései szakszerű ártalmatlanításának módját beszélje meg az állatorvossal!
Az európai uniós és ennek megfelelően a hazai jogszabályok tiltják az állati eredetű melléktermékek közé tartozó élelmiszerhulladék (közismertebb néven „konyhamoslék”) sertésekkel (más élelmiszertermelő állatokkal) való etetését, mivel ez számos fertőzőbetegség terjesztője lehet. Ebből a szempontból különösen veszélyesek az autópályák és az országos főutak mellett lévő kamionparkolók területéről összegyűjtött, állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazó hulladékok. A szállodákból, éttermekből, közkonyhákból származó élelmiszer-hulladék esetében is fokozott a járványügyi kockázat. Éppen ezért nem csak a jogszabályi tilalom, de saját állatállományuk védelme érdekében se etessenek élelmiszerhulladékot sertéseikkel!
Ne adjon, és ne kérjen kölcsön a sertések ápolásához, ellátásához használt eszközöket, szerszámokat!
Kocáit csak olyan tenyészkannal fedeztesse, amelynek a fontosabb fertőző betegségektől való mentességét állatorvos igazolja! Ha kocáit mesterségesen akarja termékenyíttetni, akkor e feladatra engedéllyel rendelkező személyt (állatorvost, nyilvántartásba vett inszeminátort) kérjen meg!

Kapcsolódó hírek