Egyszerűsödik a jövedéki adózás

Alföldi borok mérkőztek meg egymással Baján a három borvidéket egybefogó Duna Borrégió Borversenyén, amellyel egy időben tartották meg a Hajós-Bajai Borversenyt és a Bács-Kiskun megye Bora választást is. A konferenciával egybekötött rendezvényen a jövedéki adózásról szóló változásokról és az eredetvédelem aktuális kérdéseiről is szó esett.

A legjobb nedűk…

A Hajós-Bajai Borversenyen a borvidék legjobb fehérbora Koch Csaba 2016-os Frish Cserszegi Fűszerese lett. Szintén a Koch Borászat 2013-as Cabernet Franc-ja kapta a borvidék legjobb vörösbora címet, míg a legjobb rozénak járó elismerést a Császártöltésen gazdálkodó Szemerey Pince 2016-os Flóra Rozé Cuvée-jének ítélte a zsűri.

Bács-Kiskun megye fehérborának a Vas Pincészet 2016-os Olaszrizlingjét választották, a rozék közül pedig a Font Pincészet 2016-os Cabernet Sauvignon Rozéját jutalmazták az elismeréssel. A megye vörösbora megtisztelő címet 2015 után ismét a Frittmann Pincészet 2013-as Merlot-ja viselheti.

Az Alföld mindhárom borvidékét (Hajós-Bajai, Kunsági, Csongrádi) átfogó Duna Borrégió Borversenyén a legjobb fehérbor ugyancsak a Frittmann Pincészet 2016-os Cserszegi Fűszerese lett. A rozék mezőnyében a Sümegi Dragan Pincészet 2016-os Kékfrankos Rozéja szerepelt a legjobban, míg a vörösborok közül a zsűri a Koch Borászat 2013-as Cabernet Sauvignon Barrique-ját értékelte a legmagasabb pontszámmal.

Jó hír a gazdálkodóknak

A borverseny napján rendezett konferencián több kormányzati képviselő is előadást tartott a borászatokat érintő aktualitásokról. Kiss Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Vidékfejlesztési Program lehetőségeivel ismertette meg a borágazatban dolgozó szakembereket, míg Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár a Duna Borrégió eredetvédelmi kérdéseit foglalta össze. Gombár Gábor pénzügyőr ezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Adó és- Vámigazgatósága igazgatóhelyettese a jövedéki adót érintő, 2017. július 1-jével hatályba lépő változásokra hívta fel a figyelmet. E szerint a változás célja az egyszerűsítés, a korszerűsítés, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a visszaélések lehetőségének minimalizálása. Részletekbe menő szabályozás helyett egy keretjellegű szabályozást kívántak létrehozni a jogalkotók, egyben lehetőséget teremtve az elektronikus ügyintézés szélesebb körben történő alkalmazására. Jó hír a gazdálkodóknak, hogy az engedélytípusok számának jelentős csökkentésével az adminisztrációs terhek is csökkennek.