2014-ben indult a Syngenta innovatív együttműködése a hazai gazdálkodókkal. A Contivo™ mezőgazdasági vállalatfejlesztő programhoz az elmúlt 3 évben több mint 150 termelő csatlakozott, és a közel 120 ezer hektáron nyújt szakmai támogatást partnereinknek. A program célja, hogy az üzem működését javítsa, termesztéstechnológiáját évről-évre magasabb szintre emelje, és a hektáronkénti jövedelmet az adott év gazdasági és környezeti tényezőinek megfelelően növelje. A program motorját képező szaktanácsadóink szakmai tapasztalata és innovatív gondolkodása komoly alapot jelent a közös munkának.
Azonos viszonyok, finomhangolások
A 2015/16-os évben 6 lokációban végeztünk öszehasonlító vizsgálatokat mezo- és nagyparcellákon, az alábbi helyszíneken: Dióskál, Töltéstava, Kerekharaszt, Hódmezővásárhely, Karcag, Nagycserkesz.
A Contivo™ kísérleti helyszíneket azzal a céllal hoztuk létre, hogy a Syngenta által megalkotott Contivo™ termesztéstechnológiát és a hagyományos/szántásos művelést, úgynevezett side by side kísérleti metodikában, azonos kísérleti helyeken, talaj- és klimatikus viszonyok között hasonlíthassuk össze. Az eredmények gyűjtése mellett fontos volt, hogy nyomon tudjuk kísérni a növények fejlődését és reakcióikat a megváltozott technológiai elemekre. A négy fő szántóföldi kultúrát érintő vizsgálatok őszi káposztarepce, őszi búza és hibridárpa, napraforgó és kukorica hibridekkel történtek. A kísérleti területeken a hibridek és fajták adoptációs képességének mérése mellett természetesen lehetőség nyílt a növényvédelmi technológiák finomhangolására is. A Contivo™ termesztéstechnológiát a kísérletekben minden esetben forgatás nélküli talajművelési mód, a talajmintavételre alapozott tápanyagpótlás, az intenziv növényvédelem és a növénykultúrára szabott lombtrágyázás, valamint a talajélet aktivizálása jelentette.
Lombtrágya, tányérméret, előnyök
A napraforgó-parcellákon a növény fenológiai vizsgálata során a Contivo™ kísérleti táblában nem volt számottevően nagyobb különbség a növénymagasságban, de erőteljesebb növényt és magasabb termékenyülési arányt figyelhettünk meg, ami a kompex lombtrágyázás hatásának tudható be. A tányérméreteket illetően minimális eltéréseket tapasztalunk a vizsgált összehasonlításokban, a Contivo™ területek javára, ugyanakkor a kitelítődött kaszatok száma feltűnően nagyobb volt a tányér külső kerületén ülő sorokban, ami a tányérok középső sorairól is elmondható volt. A nem megfelelő vetésminőség miatti tőszámhiányt az idei évben sokszor kompenzálta a növény a hatalmas tányérmérettel. Ennek ellenére el kell mondjuk, hogy nagy termést a homogén és egységes növényállomány képes produkálni (pl. Dióskál). A kukorica esetében a keléskor, lokációnként 5-10 százalékos kelési előnyt figyelhettünk meg a kímélő talajműveléssel művelt területeken. Ezt az előnyt az időben lezárt, vízmegtartó talajmunka-műveleteknek tudhatjuk be, ami a szántásos oldalon sokszor az optimális perióduson kívül esett (a talaj felső rétege kipirult, az alsóbb rétegek nedvesek maradtak, az elmunkálás kevésbé egyöntetű, nyirkos talajállapotot eredményezett a vetés rétegébe). A forgatás nélküli oldalon a keléskori előnyt a kukorica egyik legfontosabb vegetációs időszakában bekövetkező csapadékos időjárás elmosta. A vizsgált területrészeken a magasabb FAO-számú hibridek sokszor a 2 elindított csőkezdemény mellett a harmadikat is elkezdték kinevelni. Ez jól mutatja az idei kukoricának rendkívül kedvezett az idén megfelelő időben és mennyiségben lehullott csapadékmennyiséget. A hibridenkénti eltérésben az adott lokációban a virágzás teljében lévő korai éréscsoportú hibridek kicsit későn, a későbbi virágzásúak (már siló hasznosítású kukoricahibridek) optimális időszakban kapták a csapadékot. Sok esetben lassú, csendes eső formájában.
Bíztató bokrosodás
Az őszi kalászosok esetében a sokszor megkésett vetésidőt kompenzálta a december első dekádjáig tartó kellemes, 10°C fok körüli/feletti hőmérséklet, ami elősegítette a növények erősödését és a megfelelő tápanyagok felvételét az átteleléshez. Az elhúzódó őszi időszak kiváló lehetőséget adott az őszi gyomirtások kivitelezésére. A Contivo™-s parcellákon egyértelműen előrehaladottabb növényeket találtunk a kora tavaszi időszakban az intenzívebb tápanyagutánpótlásnak és a komplex, mikroelem-tartalmú lombtrágyázásnak köszönhetően. Ezek a gazda számára is tetszetős különbségek egészen a zászlóslevél kiterülése utáni időszakig, illetve kalászhányásig voltak megfigyelhetőek. Sokkal egységesebben kalászolt ki a Contivo™ parcella, különösen a Moisson- és a Bologna-fajták a hagyományos oldalhoz képest. Ebben az esetben 1-2,5 napos koraiságot mértünk. A nagyobb mértékű műtrágyadózisok ellenére az időben, bokrosodás végén kijuttatott szárszilárdító készítmény lábon tartotta a sokszor 9t/ha-os parcellákat a Contivo™-s területeken. E termések eléréséhez a tavaszi bokrosodáskor átlagosan 0,5-1,2-vel több sarjkalászt nevelő (1-2, de szekunderkalászok esetében akár 3 szememelettel hosszabb kalászkákkal) növényállomány szükséges.
Repce: erőteljes fejlődés
A repce esetében az időben elvégzett vetések mindkét oldalon hasonlóan egységes kelést mutattak, a gyökérnyakméréseknél kicsit erőteljesebb növényeket találtunk (0,2-0,3mm), jó minőségben teleltek a parcellák. Sok esetben nem is a rovarkártevők, hanem a pockok okoztak pusztulást (pl. Hódmezővásárhely). Jól átteleltek a parcellák mindkét művelésben, virágzás utáni mérésekkor a becőméretben nem találtunk szignifikáns különbségeket, viszont a kialakult magkezdemények erőteljesebben fejlődtek, ezt valószínűleg a lombtrágyák mellett a stresszoldó stimulátorkészítményeknek köszönhetjük, amit a szemenkénti EMT akár 10%-os eltérése a szántásnélküli oldalon is igazolt (Cassidy 4,2 vs 4,5g).
Az 2016-os évben is igazolta a Contivo™ koncepció a létjogosultságát a hagyományos, sokszor sematikus termesztési megközelítésekkel szemben, minden vizsgált növényi kultúrában. A többlettermésen túl másik nagy érv a program mellett az évjárati, éghajlati ingadozások ellenére is, viszonylag biztonságos termelés.
Asbóth András
Szántóföldi technológus
Syngenta Kft.