fbpx

Immár 10 éve forgatás nélkül a Väderstad-tal

Írta: Szerkesztőség - 2014 július 17.

Ifj. Plótár István, DióskálGazdaság:

Nyugat-Dunántúlon, a Kis-Balaton mellett fekvő Dióskálon jelenleg 700 hektáron gazdálkodik a családom. Anno a rendszerváltáskor mindössze 5 hektáron kezdték szüleim a munkálatokat. A tanulmányok befejezése után úgy döntöttem, maradok a falumban, és besegítek a vállalkozásba, ekkor már 88 hektárnyi területünk volt.

A földterületek jelentősebb része szántó, de van még 5 hektár gyümölcsösünk, és 1 hektáron szőlővel is foglalkozunk. Talajaink változatosak, az agyagtalajtól a Zala parton lévő öntéstalajig nagyon szerteágazó típusokkal kell szembenéznünk. Főbb növényeink: kukorica, napraforgó, tavaszi árpa, őszi búza, őszi árpa, szója és repce.

Hogyan és mikor kerültetek kapcsolatba a Väderstad márkával?

Ez a történet 2003-ra nyúlik vissza, mikor is egy svájci székhelyű, világméretű, hazánkban is ismert agrárvállalat útjára indította a SOWAP talaj- és vízvédelmi programját. Ennek célja a hagyományos mezőgazdálkodási gyakorlatból adódó környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések vizsgálata. A 2003 óta, Európa három országában futó programban a hagyományos (szántásos) talajművelés és a talajkímélő (szántás nélküli) művelés gyakorlatát hasonlítják össze.

A témával kapcsolatban édesapám kissé szkeptikus volt, de végül sikerült meggyőznöm, hogy vágjunk bele, hiszen újítások nélkül nem tudjuk előrébb vinni a családi vállalkozást. Ennek a lehetőségnek köszönhető a több mint 10 éves Väderstad kapcsolatunk, ugyanis ehhez a SOWAP programhoz ők biztosították szponzorként a munkagépeket.

Összefoglalná a programot?

A programhoz mintegy 100 hektárt, 4-5 hektáros parcellákra felosztva – melyen sávosan váltották egymást a szántott és a szántatlan művelésű részek – biztosítunk.

Vizsgálták a talaj-veszteséget, a lezúduló vizek összetételét, a művelésbe vonható növénykultúrák körét és a növénytermesztés technológiai sajátosságait. A környezeti hatások vizsgálatába tartozott a giliszták és rovarok számlálása, a területen táplálkozó és fészkelő madarak megfigyelése. A program fontos területe volt a mezőgazdálkodás jövedelmezőségének elemzése is.

Akkor mondhatni akarva akaratlanul megismerhették a Väderstad munkagépeit?

Így igaz, és a program alatt annyira meggyőzőek voltak ezek a gépek, hogy az első pályázaton kapva kaptunk az alkalmon, és már be is szereztünk egy 3 méteres Rapid vetőgépet és egy Rexius hengert. A Rapid mindenképp kellett a forgatás nélküli technológiához, a hengert pedig a szántások lezárásához használtuk. A program során megtapasztaltuk, hogy a többi Väderstad gépre is előbb-utóbb szükségünk lesz, így tovább bővítettük a Väderstad gépparkunkat, ami során beszereztünk egy 3 méteres Cultus kultivátort, majd ezt követte egy 5 méteres Carrier tárcsa. Tavaly ősszel pedig vettünk egy 6 méteres Spirit vetőgépet a könnyedebb talajokra, valamint egy NZ Aggressive kombinátort a tavaszi munkálatokhoz, melyet a hengerrel összekötve kukoricában, napraforgóban aládolgozásra használunk egy-menetben.

Ezek szerint bevált a Väderstad márka és jó döntést hozott 2003-ban?

Összességében mondhatom, hogy igen. 2003 óta 90%-ban átálltunk a forgatás nélküli technológiára. Úgy gondoltam, hogy ha adódik egy lehetőség, akkor ki kell próbálni, mert néha meg kell újulni ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Természetesen ez igényelt szakirodalmat és képzést, utána járást. Eleinte csak kísérleti parcellákon indultunk, majd folyamatosan bővültünk. Őszi kalászos volt az első komolyabb próbálkozásunk, mely pozitív eredménnyel zárt, még ha a terméseredmény vissza is esett kicsit, a költségmegtakarítási oldalon bőven megérte.

A SOWAP program időközben megszűnt, 2006-ban a hároméves program után folytattuk tovább a kísérletet, és azóta is működnek ezek a kísérleti parcellák.

Összegezve a szántás nélküli technológiának köszönhetően kevesebb emberrel, rövidebb idő alatt, egy sokkal gazdaságosabb, hatékonyabb vállalkozássá fejlődtünk. Persze ehhez kellett a 10 év tapasztalat, a kőkemény munka és az állandó tanulás.

Pár szót mondana arról, hogy miért indult a 2013-as Väderstad Award pályázaton?

Számomra fontos volt, hogy megmérettessem magam, megtudjam, hol is tartok a hazai fiatal gazdálkodók között. Nem vártam különösebben jó eredményt, ezért nagy öröm volt számomra, mikor kihirdették, hogy beválasztott a kitűnő szakmai zsűri az első 12 legjobb pályázó közé.

Milyen a kapcsolata a forgalmazóval?

A fentiekből azért kiderül, hogy márkahű vagyok. Ez egy prémium kategóriás márka, prémium minőséggel, prémium kiszolgálással, és ami a legfontosabb: prémium kapcsolattartással.