Dr. Búza László, a FOODLAWMENT, az Európai Fenntartható Élelmiszerlánc elnöke és munkatársai -Schill Judit, Dömsödi József – a múlt évi sikeres I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó után most Farkaslakára (Székelyföld), a II. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó keretében rendezett I. Tejvilágkongresszusra hívtak meg velem együtt sok érdeklődő szakembert 2011. augusztus 17-21 között.
A Tejvilágkongresszus célja alap élelmiszerünk, a tej fontosságára való figyelemfelhívás volt.
Ezen belül a magyar- és erdélyi tejtermékek népszerűsítése, a kisgazdák, kis- és középvállalkozók, a helyi termelők piacának javítása, a tejipar problematikájának feltárása, a tejminőség és tejhigiénia, az élelmiszerbiztonság, a versenyképesség fokozása.
A székelyek, a Csíki Krónika szerint már az ősmagyarok előtt itt éltek a Kárpát-medencében, élni akaró, lelkileg-szellemileg erős népként.
Svédországban is – malmői lakosként – azt tapasztalom, hogy a székelyek szorgalomban, aktivitásban sokszor tehetségben is felülmúlják az anyaországi magyarokat. (Egyes régi családi feljegyzések szerint nekem is vannak székely őseim.)
Farkaslaka a Görgényi-havasok déli nyúlványánál fekszik, a környék Tamási Áron révén vált ismertté szerte a világban, ahol magyarok élnek.
A község fejlődését meghatározta a rajta átfolyó Fehér Nyikó patak és már a középkorban itt áthaladó só út.
Teljesen magyar település, 1992-ben az országos népszámlálás idején összesen csak 12 román, 1 német lakott itt. „Farkaslaka múltja és jelene” című könyvet a Tamási Áron Alapítvány jelentette meg a Kalota könyvkiadónál.
A település kedves polgármesterétől, Albert Mátyástól meg is kaptam. Ezúton is köszönöm!
A farkaslaki II. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó keretében tartott I. Tejvilágkongresszus fővédnöke Schmittné Makray Katalin, a Magyar Köztársaság elnökének felesége volt.
Nem véletlenül kérték fel a Tejvilágkongresszus védnökségére, hiszen odaállt az iskolatej-program élére is, többgyerekes családanyaként pedig rendszeresen vásárolja családjának a házi tejet, túrót, sajtot és hirdeti az egészséges tejfogyasztás fontosságát.
A székely Világkongresszus szakmai védnökei: dr. Bognár Lajos a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, Kovács László, a Kis- Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesületének elnöke, dr. Vatai Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem dékánja, Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke voltak.
A több tucat értékes szakmai előadás közül a számomra különösen figyelemre méltóakat foglalom össze beszámolómban.
A Székelyudvarhelyről érkezett dr. Ferenczy Ferenc főállatorvos, akit már a múlt évi Mátrafüreden tartott agrár szakmai tanfolyamról is ismertünk.
Értékes adatokkal, képekkel színesített beszámolójában helyzetképet adott már akkor is a romániai, erdélyi kis- és középgazdaságokról, a magyarországival azonos problémákról.
Most a tejfogyasztás Hargita megyei hagyományait mutatta be, azokat, amikor a tej a mindennapi táplálkozás részét képezte a paraszti kisgazdaságokban.
A tejfogyasztást, a házi tej fogyasztását „Igyál tejet, legjobb falat!” jelszóval ajánlotta. Dr. Ferenczy Ferenc főállatorvos, a Gordon Prod Tejüzem minőségbiztosítási osztályvezetőjeként is dolgozik.
A Gordon Tejüzemben zajló minőségi és higiéniai folyamatokat, az élelmiszertechnológiai,- a minőségellenőrzési módszereket, a csomagolástechnikát, a nyomon követhetőséget mutatta be „Minőségbiztonság a Gordon Prod Tejüzemben” c. sikeres előadásában.
Mindarról, amit az előadásában elmondott, személyesen is meggyőződhettünk, ugyanis a Gordon Tej -és Sajtgyár vezérigazgatója Magyari Árpád és igazgatója Péter János meghívták üzemlátogatásra a világtalálkozón résztvevőket.
A két vezető elkötelezett híve a székely tejágazatnak, a székelyföldi tejfeldolgozók érdekeinek.
Nem kis részük van abban, hogy a Gordon Cég termékei számos díjban, elismerésben részesülnek.
Az augusztusi Tejvilágkongresszuson is több közönség díjat és szakmai díjat kaptak.
Az élelmiszerbiztonság stratégiai jelentőségét hangsúlyozta, dr. Szeltzné dr. Szabó Mária, a magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója és munkatársai (Cseh Júlia és Mészáros László).
A tej ősidők óta alapélelmiszer, éppen ezért hamisítják is.
De tudnunk kell, hogy időnként – ha nem megfelelőek a higiéniai feltételek – szalmonellás, tuberkulózisos fertőzéseket okozhat.
Az 50-es években például jelentős magyarországi hastífuszjárvány pusztított.
A tejfogyasztás és a származás helyének (helység, település) pontos megnevezése segíthet a tej biztonságos fogyasztásában.
A csomagoláson való kötelező feltüntetését ma már rendelet szabályozza.
A tejtermelők, a szakmai szövetségek, és a fogyasztók is örömmel üdvözölték ezt az intézkedést, és azt is, hogy a csalásokat és visszaéléseket elkövető tejfeldolgozóknak, tejfeldolgozó üzemeknek büntetést kell fizetniük.
Dr. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei Állategészségügyi –és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője előadásával élénk érdeklődést keltett a hallgatóság soraiban.
„A tenyésztési technológiák hatása a tőgy egészségére és a tej minőségére” című előadásában kiemelte a szorgalmas, élni akaró, hagyománytisztelő székely kisgazdák érdemeit.
Bár azt is elmondta, hogy Háromszéken csupán három Európai Uniós piacra aggreált szarvasmarha tejfeldolgozó van jelen pillanatban.
Mert a megtermelt tejnek csupán 16,9%-a felel meg az uniós követelményeknek higiéniai szempontból.
Sikó Barabási Sándor állatorvos, saját állatgyógyászati gyűjteményéből is több érdekes receptet hallhattak a Világkongresszus résztvevői.
Pl: Bende Árpád székely gyógykovács receptjei ma is ismertek és követésre várnak Székelyföld gazdáinál. Ilyenek:
„Tőgyulladás jele a vörösség. Jó orvosság: agyagot, ecettel összegyúrni s ezzel a péppel többször is bekenni a tehén tőgyét.”
„Gyomormenés ellen a sütő kemence aljáról széndarabot kell megtörni, s ezzel a tehenet megetetni.
Utána kevés langyos vízzel itatni.” „A meggyúladt körmöt alaposan kipucolták, kékkövet esszetőrték és disznyózsírral összegyúrták és evvel békenték, békötötték.
Ez bíztos szer vót. Mások szerint a disznyózsírt is jól felfőzték, rotyogóra s kalánnyal szépen a fájós körmire rejaöntözgették, s a körömfájás meggyógyúlt.
Azt a suskát (=pataszaru) ami leválott levették s eldobták. De a tehenet nem vezették sehova addig míg meg nem gyógyult. S szároz szalmába tartották.”
Dr. Seregi János egyetemi tanár a Kaposvári Egyetemről a „Tej? Hús? Vagy tej és hús?” című előadásában Kocsonya László gödöllői agrármérnökkel, ágazatvezetővel rámutatott arra, hogy a tenyésztők és tejtermelők számára hosszútávon nem lehet közömbös a fajtakérdés: az egyoldalú tejtermelő (holstein fríz, borzderes), vagy a hústermelő (intenzív és extenzív), valamint a kettős hasznosítású (hegyi tarka) állatok tartása.
Dr. Seregi János előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy – különösen a kis – és középgazdaságoknál – a fajtakérdésnek jelentős a szerepe.
Dr. Tiboldi István, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, az Agrár Tudományi Szakbizottság elnöke „Tenyésztési elvek a fenntarthatóság jegyében, a kis- és közepes méretű hegyi tarka gazdaságokban, Hargita megyében” című előadásából egy-két gondolat:
„A fajta megválasztásánál határozott álláspontunk: a hegyi tarka fajta nemesítésének folytatása, a maximális genetikai haladás biztosítása.
Német és osztrák bikák szaporító-anyagának használatával. Követelmény a szállítási költségek csökkentése.
Az értékesítés, anyagellátás megfelelő működése érdekében szükségesnek tartjuk a felvásárló, feldolgozó, értékesítő szövetkezetekbe való tömörülést.”
Dr. Kukovics Sándor, tudományos tanácsadó, egyetemi magántanár, a Herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet elnöke, és Daróczi Lajos, az Agrárinnovációs Műhely Közhasznú Egyesület elnöke „A kistermelői tej és tejtermék biztonság és fenntarthatóság a minőségbiztosítás szempontjából” című előadásukban számos hasznos rendeletet is idéztek, amelyek a kistermelői tevékenységet meghatározóan segíthetik.
A tejtermelés és tejtermék előállítás, valamint értékesítés szempontjából a napi maximális piacra vihető mennyiség 200 liter tej és/vagy 40 kg tejtermék.
Ezt a mennyiséget, a szabályok adta lehetőségek szerint, az előállítás helyétől számított 40 km-es körzetben lehet értékesíteni.
A kistermelői tevékenység alapvetően családi vállalkozás, amelynek nemcsak takarmány-előállítás, állattartás, tejtermelés és termékgyártás, hanem értékesítési része mellett vannak fenntarthatósági feltételei is.
A hallgatóság közül sokan érdeklődéssel figyeltek fel a tevék tejtermelő képességéről, jellemzőiről Dr. Nagy Péter, a Dubai Egyesült Arab Emírségek képviselőjének előadására.
A tevék haszonállatként komoly értéket képviselnek, tartásuk, tejük, húsuk felhasználása több millió ember élelmezését szolgálja.
A dromedárok tejét a beduinok évszázadok óta fogyasztják, és valóságos életelixírnek tartják. A tevék igénytelen körülmények között is kitűnően megélnek.
Szinte mindenütt a világon, hagyományos módon, kézzel fejik. A dromedárok által adott napi tej mennyisége 5-7 liter, de egy részük napi 15-20 litert is képes termelni.
A tevetej összetételében eltér a tehén és egyéb állatok tejétől. Zsírtartalma átlagosan 2,5%, ugyanakkor a tehéntejhez hasonló mennyiségű fehérjét tartalmaz.
Vitaminok, esszenciális aminosavak, telítetlen zsírsavak is találhatók nagyobb mennyiségben a tevetejben. C-vitamin tartalma kiemelkedő, vastartalma is jelentős.
Egyes kutatások szerint a tevetej hatékony javulást érhet el az egyes bőrbetegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint esetén.
Autista gyerekeknél is javuló viselkedésbeli változásról számoltak be.
Kiváló táplálkozás kiegészítő lehet a sivatagi országokban, a mérsékelt égövi lakosság életminőségének javításában.
A sok értékes előadás mellett Székelyföld nevezetességeit is bemutatták a szervezők, akik már a következő évi III. Fenntartható Világtalálkozó tervein gondolkoznak, s akik méltán megérdemlik a résztvevők elismerő köszönetét.
Dr. Szalontai Éva
svéd tudósító
Aranytollas magyar újságíró
