Az egyszerű rendfelszedővel. anyagtovábbítóval és lehordószerkezettel szerelt pótkocsik mellett, ma már szeletelővel, elektromos- és hidraulikus vezérlésű automatikával és hidrosztatikus hajtással rendelkező változatai kaphatók a piacon. A hazai gyakorlatban az elmúlt években a hengeres nagybálakészítő gépek alkalmazása háttérbe szorította a rendfelszedő pótkocsik használatát. A mezőgazdaság átalakulása (ezen belül a tulajdonosi szemléletből adódó, az állatállomány takarmányellátásában megmutatkozó igényesség) következtében azonban ismét az érdeklődés előterébe kerülhetnek a rendfelszedő pótkocsik egyszerű és minden igényt kielégítő, szenázs készítésre is alkalmas, és a silókukorica szecskázási technológiában is jól alkalmazható változatai. Természetesen a technológiai alkalmazás bővítését a konstrukciók folyamatos gyártás- és gyártmányfejlesztése tette lehetővé.
Tändem és tridem futómű
A széleskörű technológiai igényeknek, és a különböző nagyságú állattartó gazdaságok üzemi alkalmazási körülményeinek megfelelően a rendfelszedő pótkocsikat – kisebb teherbírás és raktérfogat mellett – 3-4 t, 20-25 m3 egytengelyes, nagyobb, 7-8 t teherbírással és 25-30 m3 tändem, míg ettől nagyobb teherbírás- és raktérfogat esetén tridem futóművel szerelt konstrukciók – természetesen a túlzott talajtömörödés és a taposási károk minimalizálása céljából – kivétel nélkül alacsonynyomású, nagy felfekvő felületű gumiabroncsokkal vannak felszerelve. A hegyvidéki terepen használható változatokat pedig alacsony építésű terepjáró alvázakra szerelve kaphatók a piacon. A tändem- és tridem tengelyes futóművek rugózott- és kormányzott változatokban is készülnek. A rendfelszedő pótkocsik fontosabb szerkezeti részeit az 1. ábra alapján tekinthetjük át. (1. ábra)
1. ábra: A rendfelszedő pótkocsik szerkezeti egységei
(1 – Vonórúd és kardánhajtás; 2 – Rendfelszedő; 3 – Anyagtovábbító- és aprító-rotor; 4 – Rugóterhelésű állókések; 5 – Alacsonynyomású gumiabroncsok; 6 – Futómű; 7 – Lehordó szerkezet; 8 – Alvázkeret; 9 – Felépítmény; 10 – Bontóhengerek)
A rendfelszedő berendezéssel és lehordó szerkezettel szerelt legegyszerűbb változatok gyep, illetve lucernaszéna-készítésre használhatók. A szeletelő késekkel és kiosztó adapterrel felszerelt változatok megkönnyítik a széna kezelését, és emellett szenázskészítésre, illetve zöldtakarmány kiosztásra is alkalmasak. A rotációs kaszával felszerelt változatok pedig még a rendrevágást is elvégzik. Szállítóeszközként pedig beilleszthetők a silókukorica betakarítási, illetve szilázskészítési technológiába.
C profilacélból kialakított keretszerkezetek
A rendfelszedő pótkocsik alvázszerkezete a lehordó láncok bázisfelületének, illetve megvezetésének biztosítására – szinte kivétel nélkül – „C” profilacélból kialakított keretszerkezetek, melyhez csuklósan csatlakozik a vonórúd. A pótkocsik egyik legfontosabb szerkezeti része a rendfelszedő- és anyagtovábbító berendezés. A rendfelszedő berendezések vezérelt pályán mozgó rugós tagú berendezések, melyek a tökéletes talajkövetés biztosítására gyakran flexibilis vázszerkezettel készülnek. (2. ábra)
2. ábra: A rendfelszedő flexibilis használatával kevesebb az elhagyási veszteség
Szállítási helyzetben pedig – az újabb típusoknál – a vonórúdhoz képest a pótkocsi vázkeretének mellső részét a hidraulikus munkahenger megemeli, ezzel a rendfelszedő és az anyagtovábbító, szeletelő berendezés is magasabb helyzetbe kerül, vagyis nagyobb lesz a pótkocsi szabadmagassága, javul a terepjáró képessége. (3. ábra)
3. ábra: A rendfelszedő, illetve szeletelő adapter hidraulikus kiemelése szállítási helyzetben
Az anyagtovábbító berendezés
A rendfelszedő pótkocsik fontos szerkezeti része az anyagtovábbító berendezés, mely a rendfelszedő által felemelt szálastakarmányt az aprítóberendezéshez, vagy azon keresztül a kocsiszekrénybe juttatja. A mai korszerű, és szenázskészítésre is alkalmas rendfelszedő pótkocsik rotoros anyagtovábbító berendezésekkel vannak felszerelve. Az anyagtovábbítás során a rotor spirálisan elhelyezett csillag alakú tárcsái az anyagot a velük szemben elhelyezett álló aprító-késsornak nyomják. Az aprítókések a csillag alakú tárcsákkal szemben két sorban egy-egy tengelyre felfűzve kerültek elhelyezésre. A kések helyzetét egyedileg előfeszített rugók határozzák meg. Az idegen szilárd tárgyak okozta törések elleni védelmet is ezek a rugók biztosítják. A kések a felfogó kerettel együtt egy karos mechanizmussal elfordítva a vágásból kiiktathatók, illetve gyorsan és könnyen leszerelhetők, amennyiben nem szükséges aprítani a takarmányt. (4. ábra)
4. ábra: A kések egy karos mechanizmussal elfordítva a vágásból kiiktathatók és a késcsere könnyen elvégezhető
A rendfelszedő pótkocsiknál a kocsiszekrényben a felrakott anyagot a lehordó szerkezet szállítja hátrafelé. A lehordó szerkezet láncos, kaparóléces kialakítású. A lehordó szerkezet szakaszos üzemeltetésével a rendfelszedő által felszedett anyag kitölti a kocsiszekrényt. A lehordó szerkezet folyamatos működtetésével pedig a kocsiszekrény kiüríthető. A szeletelő berendezéssel szerelt pótkocsiknál a felaprított szálastakarmány – minél egyenletesebb kijuttatása érdekében – az ürítés irányára merőlegesen fogazott bontóhengereket helyeztek el. A hátsó ajtó nyitása után a bontóhengerek az anyagot közvetlenül a talajra, az etetőútra, vagy a silóba juttatják.
A zöldtakarmány kiosztására a bontóhengerek alatti elhelyezésben osztott kivitelű, szalagos kiadagoló berendezést alkalmaznak. A kiosztó szalagok azonos irányba történő hajtásakor a jobb vagy a baloldali jászolba osztják az anyagot. A szalagok ellentétes irányú hajtása esetén pedig a kiosztás egyszerre két oldalra történik.
Mechanikus és hidrosztatikus hajtás
Amint ez az előzőekből kiderül, a rendfelszedő pótkocsik bonyolult technológiai feladatokat látnak el. A működő részek hajtása ennek megfelelően bonyolult és összetett feladatot jelent. Ezért a korszerű kivitelű gépeken a mechanikus hajtás mellett a hidrosztatikus hajtás is megtalálható. (5. ábra)
5. ábra: Rendfelszedő pótkocsi hajtásvázlata
(1 – rendfelszedő- és aprítószerkezet hajtása; 2 – bontóhengerek- és a hidraulika szivattyú hajtása; 3 – hidraulika szivattyú; 4 – hidraulika tartály; 5 – irányváltó szelep; 6 – vezérlő tolattyú; 7 mennyiség szabályzó szelep; 8 – lehordó szerkezetet hajtó hidromotor; 9 – csigahajtómű; 10 – kiadagoló szalagot hajtó hidromotor; 11 rendfelszedő kiemelő munkahenger; 12 – hidraulikus gyorscsatlakozó)
A rendfelszedő, az anyagtovábbító berendezés hajtása minden esetben mechanikusan történik. Az üzemeltető traktor TLT-csonkjára nyomatékhatároló tengelykapcsolóval és szabadonfutóval szerelt kardántengely kapcsolható be. Az egyszerűbb kialakítású pótkocsiknál az alváz hossztartó mentén hátramenő tengely egy kilincsműves hajtóművet hajt meg. A kilincsmű kilincskereke a lehordólánc meghajtó tengelyére van ékelve. A kilincsmű előtolásának állításával lehet a töltés, illetve a lehordatás, vagyis ürítés ütemét szabályozni.
Az újabb, korszerű típusoknál a lehordó szerkezet, bontóhengerek és a kihordószalagok hajtása hidrosztatikusan történik. Az egyszerűbb szerkezetnél a hidrosztatikus energiát az üzemeltető traktor hidraulikus szivattyúja biztosítja. Az üzemeltető traktorok hidraulikus kivezetései, illetve csatlakozási lehetőségei csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, ezért a rendfelszedő emelőhidraulika, illetve a lehordó szerkezet, kiadagoló- és bontóhengerek hajtása sorrendvezérlő szelepen keresztül történik. Mivel a bontóhengerek és a kihordószalag hajtása állandó fordulatszámot igényel, így a bontóhengereket és a kihordószalagot hajtó hidromotor a működtető szivattyú nyomóágával sorba van kötve. A hidromotor által meghajtott hajtóműről a bontóhengerek hajtása láncáttételen, míg a kiadagoló hengerek hajtása kardántengelyen keresztül történik. A lehordó szerkezetet hajtó hidromotor a rendszerbe szintén sorba van kötve. A lehordó szerkezet hidraulikus körébe a fordulatszám, vagyis az ürítési sebesség változtatására mennyiségszabályzó szelepet építenek be.
A korszerű, újabb típusokon kihelyezett hidraulikus rendszert alkalmaznak, mely hajtásátvitelből, olajtartályból, szivattyúból, hidromotorból, szabályzó- és vezérlőszelepekből, csővezetékből áll. Az így kiépített hidraulikus rendszer az előzőekben ismertetettekkel azonosan működik.
A rendfelszedő pótkocsikra alapozott szálastakarmány betakarítási technológia
A rendfelszedő pótkocsik használatát Magyarországon az elmúlt időszakban a nagyüzemi termelési viszonyok kissé háttérbe szorították. A nagybálázáson alapuló szálastakarmány betakarítás egyszerűsége elterelte a figyelmet azokról az előnyökről, melyek a rendfelszedő pótkocsik alkalmazásával elsősorban a takarmányozás minőségében tapasztalható. Ezalatt külföldön, főleg a nyugat-európai országokban a rendfelszedő pótkocsikat folyamatosan és hatékonyan fejlesztették. Ennek eredményeként a rendfelszedő pótkocsik ma már a szálastakarmány betakarítás teljes technológiai körében eredményesen használhatók.
A rendfelszedő pótkocsikra alapozott szálastakarmány betakarítási (széna- és szenázskészítési) technológiát a kisebb állatállománnyal (max. 100 tehén vagy marha) gazdálkodó üzemek tudják jól alkalmazni.
A szénakészítési technológiában a szeletelő nélküli, vagy kikapcsolt szeletelővel üzemeltetett rendfelszedő kocsik jól használhatók. A renden levő gyepszénát 20-25% nedvességtartalom mellett kell felszedni. A lucernát kissé magasabb, 30% körüli nedvességtartalom elérésekor célszerű felszedni, és beszállítás után hideglevegős kazalba rakva, utószárítással lehet elérni a végleges 15-16% nedvességtartalmat. Éppen a kazalozási, vagy betárolási munkák megkönnyítése szempontjából jelent előrelépést a szeletelő-, illetve kiosztó berendezéssel szerelt változatok használata. Ugyanis a szeletelővel felaprított szálastakarmány fogadóasztalra is üríthető, majd innen dobóventilátorral pajtába betárolható.
Szenázskészítésre az újabb fejlesztésű, szeletelővel felszerelt rendfelszedő pótkocsik kivétel nélkül közvetlenül alkalmasak. (6. ábra) Az aprítás mértékét célszerű 50 mm körülire választani, vagyis általában mindkét szeletelő késsort szükséges használni. Jó minőségű szenázst 55-60% nedvességtartalmú anyagból lehet készíteni. A felaprított anyag ürítése történhet közvetlenül falközi silóba, vagy tárolótoronyba töltés esetén fogadóasztalra. A szenázskészítés gépsorába a nagyteljesítményű szecskázók kiszolgálásába, mint szállítóeszközök illeszthetők be. A falközi silók töltésénél feltétlen előnyt jelent – a lehordó szerkezet és bontóhengerek alkalmazásának következtében – az egyenletesen elterített és jól tömöríthető szenázs alapanyag.
6. ábra: A szeletelős, rendfelszedős pótkocsik szenázskészítésre közvetlenül használhatók
Zöldetetés speciális célgépe lehet a kiadagoló- és kiosztó berendezéssel felszerelt rendfelszedő pótkocsi. Ezek egyszerűbb változatai az anyagot az előzőleg rotációs kaszával levágott rendről szedik fel. A takarmányozási munka egyszerűsítése céljából a munkaműveletek összekapcsolhatók a rendfelszedő pótkocsi vonórúdjára szerelt vagy az üzemeltető traktor mellső függesztő berendezéséhez kapcsolt rotációs kaszával a kaszálás és rendfelszedés egymenetben elvégezhető. Az állattartó telepre szállított zöldtakarmány így közvetlenül kiosztásra kerülhet.
Működtetésre vonatkozó intelmek
A rendfelszedő pótkocsiknál a gyári beállításokon és beszabályozásokon túl nem sok teendő adódik. Az üzembe helyezésnél inkább a különböző csatlakoztatások pontos elvégzésére kell törekedni. A rendfelszedő pótkocsik biztonságos üzemeltetésének alapvető feltétele az üzemeltető traktor kifogástalan műszaki állapota. Ez a követelmény elsősorban az üzemeltető traktor: légfékrendszerével, hidraulikusrendszerével, TLT-hajtásával, leadott motorteljesítménnyel, a motor műszaki állapotával szemben áll fenn.
A funkcionális munkaműveletek a hidraulikus rendszert is jelentős mértékben igénybe veszik a rendfelszedő pótkocsik üzemeltetése során. Minden esetben az üzemeltető traktor hidraulikus hálózatáról működtetik a vonórudat megemelő hidraulikus munkahengert, a rendfelszedő berendezés kiemelését végző munkahengert. A berendezések működtetésére a kivezérelt nyomásnak 120-160 bar közöttinek kell lennie. A fentiek mellett a berendezések – különösen a hidraulika csatlakozók – tisztaságára érdemes nagy gondot fordítani.
A mechanikus hajtású rendfelszedő pótkocsiknál – a TLT-re csatlakozó kardántengely rögzítésének ellenőrzése mellett – a meghajtóláncok feszességét kell az előírt értékre beállítani. A kihelyezett hidraulikus rendszerű, hidrosztatikus hajtású pótkocsiknál a hidraulikus rendszer nyomását kell ellenőrizni, és a kezelési utasításoknak megfelelően beállítani.
A rendfelszedő berendezés működési magasságát az alátámasztó görgők vagy támkerekek segítségével úgy kell beállítani, hogy a rugós ujjak a renden lévő szálastakarmányt veszteségmentesen felszedjék, de a rugós ujjak ne járjanak a talajba.
Nagyon fontos minden rendfelszedő pótkocsi üzemeltetésekor a lehordó láncok feszességének az utánállítása. A lehordó láncok feszítésénél ügyelni kell arra, hogy a láncágak párhuzamosan fussanak. A kiadagoló berendezéssel szerelt változatoknál pedig a kihordó szalagok feszességét tanácsos műszakonként ellenőrizni, és szükség esetén utánfeszíteni. A kihordó szalagot feszítő tengelyt rendszerint csavarorsók segítségével úgy kell elmozdítani, hogy az a meghajtó tengellyel párhuzamos legyen.
A rendfelszedő pótkocsik fejlesztése a betakarítási teljesítmény növelésére, a munkaminőségi mutatók javítására, az üzembiztosság növelésén túl a minél szélesebb körű technológiai alkalmazhatóságra, és az automatizálás növelésére irányult.
A hidrosztatikus hajtás széleskörű elterjesztésével a lehordó szerkezet működtetése, illetve a kocsiszekrény töltése az újabb, korszerű típusokon automatikusan történik. A mai korszerű rendfelszedő pótkocsik nem nélkülözik az Isobus rendszer alkalmazását sem. Ma már általánosan elterjedt a fedélzeti számítógépek alkalmazása, az elektronikus adatrögzítés és feldolgozás. Az elektronikus adatfeldolgozáshoz egyes típusok mérlegszerkezete közvetlenül kapcsolódik. A kocsiszekrény mellső falán elhelyezett elektromos érzékelő a kocsiszekrényben felhalmozott anyag magasságát érzékelve automatikusan kapcsolja a lehordó szerkezetet, és az anyagot hátrahordja.