A világ egyik legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti fogyasztói kiállításaként ismert berlini Grüne Woche nemzetközi vásáron a magyar megjelenést az Agrármarketing Centrum (AMC) koordinálta. Magyarország 1972 óta vesz részt a kiállításon, amely egyben a német és a nemzetközi agrárpolitikai vezetés egyik legfőbb találkozóhelye is. A német piac jelenleg is hazánk agrártermékeinek egyik legnagyobb felvevő piaca, ezáltal a magyar versenypozíció jövőbeni jelentős javulására számítanak a szervezők.
Michael T. Hofer sajtófőnök
A német-magyar agrárkapcsolatok kitűnőek, ezeket hagyományosan a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemzi – hangsúlyozta Michael T. Hofer, a Messe Berlin sajtófőnöke. A jó kapcsolatot szolgálják a többi között a magas szintű kétoldalú tárgyalások. Az együttműködés nem korlátozódik csupán a politika és a gazdaság területére, hanem kiterjed például a tudományos szférára – az egyetemek és a kutatóintézetek közötti együttműködésre – is. A KAP jelenlegi kialakításán is szorosan együtt dolgozott a két ország szakmai vezetése.
Dinamikusan bővül a magyar-német agrárkereskedelem, az export tavaly meghaladta az egymilliárd eurót az előzetes adatok szerint –nyilatkozta Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár a Zöld Héten. A rekordszámokkal büszkélkedhető rendezvény 88 éves történetében a vásárra 1650 kiállító érkezett (ebből hatszázan külföldről), s 71 ország mutatkozott be (ebből 37 közösségi standdal). Magyarország 42. alkalommal vett részt a Nemzetközi Zöld Héten (Internationale Grüne Woche), ahol az Agrármarketing Centrum szervezésében 14 kiállító összesen 22 cég termékeit mutatta be. Magyarország prémium termékekkel, például kézműves borokkal, fűszerkrémekkel, marcipándesszertekkel, vadhús- és mangalicakészítményekkel jelentkezett. Ezeknek a magas hozzáadott értékű és természetes alapanyagokból készülő termékeknek a forgalmát kell növelni elsősorban. Németország az agrárkereskedelemben is Magyarország első számú partnere. Az utóbbi három évben az export ugrásszerűen nőtt, az import pedig viszonylag stabil maradt, így az agrár-külkereskedelmi mérleg többlete német vonatkozásban tavaly tízéves csúcsra szökött föl az előzetes becslések szerint.
A berlini vásár egyúttal az agrárdiplomácia egyre fontosabb fóruma is. Kardeván Endre tárgyalt az egy hónapja megalakult német kormány mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterével. Dr. Hans-Peter Friedrich, a bajor CSU politikusa az előző ciklusban belügyminiszter volt. Örvendetes hír, hogy jól ismeri Magyarországot és a berlini vásárra érkezett vendégek sorában az elsők között fogadta a magyar kormány képviselőjét. Ezt nagyon jó jelnek értékelte az államtitkárunk, aki többek között a holland, a lengyel, az orosz és a grúz szakminiszterrel is folytatott kétoldalú megbeszéléseket.
Agrárminiszterek fórumán Dr.Kardeván Endre
A Nemzetközi Zöld Hét politikai kísérőrendezvényeként az idén hatodik alkalommal tartották meg az agrárminiszterek csúcstalálkozóját, a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumot (GFFA). Az idei tanácskozás fő témája az élelmezésbiztonság volt, ami nagy kihívás minden országnak, hiszen a következő fél évszázadban nagyjából hatvan százalékkal kellene növelni az élelmiszertermelést, hogy ne legyen éhínség. A magyar álláspont szerint a kihívásra a válasz mindenekelőtt a családi gazdaságok fejlesztése, s a helyi termékek forgalmazásának és fogyasztásának ösztönzése, ami a szállítási költségek csökkenése révén megfizethetőbbé teszi az élelmiszert. Ez Németország és Magyarország zászlaján is tetten érhető. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ez évre meghirdette a családi gazdaságok évét, így az egyik legnagyobb szabású rendezvényt Budapesten tartják a kormány közreműködésével március 4-től 7-ig, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról címmel. A magas szintű konferenciára a berlini agrárminiszteri csúcstalálkozó valamennyi résztvevőjét meghívják.
A kiállítás időtartama alatt számos kísérő rendezvényt tartottak – egyebek mellett – az élelmiszerbiztonságról és az úgynevezett fair kereskedelemről. A bio termékek piacának továbbra is dinamikus fejlődéséről szóló konferenciák és fórumok résztvevői lehettek az érdeklődők. Az idei évadnyitó kiállításra a tavalyihoz képest öt országgal és húsz kiállítóval többen jöttek el, ami közel egy hektárnyi plusz területet igényelt. A vásár jellegéből adódóan mind a fogyasztói, mind a szakmai közönség elvárásainak eleget kell tenni. A tavalyi adatok szerint a tíz napos rendezvényen csaknem már félmillió látogatót regisztráltak, akiknek közel 30 százaléka volt szakmai érdeklődő. A nagyközönség főként családos, kikapcsolódni és vásárolni szándékozó fogyasztókat jelent. Ezt szem előtt tartva emelték ki a szervezők a koncepcióban tájegységekhez kapcsolódó, jellegzetes élelmiszeripari termékeket, innen irányítva a figyelmet az egyedi élelmiszerexport-kínálatra és a gasztronómiára. A hangsúly továbbá az ízes, minőségi, és legfőképp biztonságos élelmiszerekre, a hagyomány és a korszerűség ötvözetére került. Bár a rendezvény, mint fogyasztói vásár elsősorban nem a közvetlen üzletkötések helye, a megjelenés kiváló alkalmat adott hazánknak is arra, hogy egy olyan komplex képet mutassunk be a magyar élelmiszergazdaságról, amelyet egyre inkább erősíteni szeretnénk a nemzetközi szakmai és fogyasztói körökben. A részt vételi szerep az agrár- és élelmiszeripari termékeken túl turisztikai, valamint kulturális bemutatkozást, tehát egyúttal komplexebb országkép-megjelenítést is jelent az adott ország részéről. Ez a szervező berlini vásárigazgatóság által megfogalmazott elvárás is volt egyben.
A világ legnagyobb élelmiszeripari összejövetelének mintegy 300 konferenciája középpontjában mindenképpen a Global Forum (GFFA) állt, immáron hatodik alkalommal. Ezt miniszteri csúcstalálkozónak is elkeresztelték a szervezők, mivel a bő hetven ország találkozóján csak néhányan voltak miniszterhelyettesi vagy államtitkári státuszban. Hazánkat ezúttal az említett Kardeván Endre képviselte. A rendezvény vezérelve az agrárium erősítése jegyében a jelenlegi krízis túlélése egyfajta biztonságos élelmiszer előállítás mellett.
A német új német agrárminiszter Hans-Peter Friedrich, megnyitó beszédében hangsúlyozta: „A mezőgazdaság sokszínűsége nem luxus, hanem életfontosságú szükségszerűség. Ennek érdekében a genetikai értékeinket tartósan meg kell őrizni és hatékonyabban kihasználni.” A világnak ugyanis nemcsak az éhínség az egyik legnagyobb problémája, hanem az egyoldalú táplálkozás miatt a hiányok pótlása. A FAO számítása szerint ma már 840 millióan éheznek, s további kétmilliárdnál alultápláltságról beszélhetünk. Ezért az elegendő mennyiség mellett a kiegyenlített alapellátásra is fókuszálnunk kell.
Nagy kihívást jelent a klímaváltozással, az ingadozó piacokkal és az egyre csökkenő források jelentette gondokkal szemben az agrárágazatot ellenállóvá tenni. Természetesen nincs olyan megoldás, amely az összes régióban minden probléma megoldását tudná biztosítani. Ebből következően kiemelt jelentőségű a termékpályákhoz igazodó tartós modellek szerepe, példának okáért a helyi fajták változatossága. Ugyanis a helyi viszonyokhoz (talaj és klíma a többi között) ezek jobban tudnak alkalmazkodni. Mint tudjuk, a politika önmagában nem tudja leküzdeni az éhínséget. Ám olyan összefogással, amelyben a gazdaság és a tudomány, avagy az elmélet és a gyakorlat szinergiája érvényesül a civil szerződésekkel karöltve, egyértelműen eredményességre vezetne. Ennek a szemléletnek a jelei máris körvonalazódtak a rangos megmérettetésen, mivel a kormányzati és ENSZ szervezeteken túlmenően a banki szakemberek és egyéb civil társadalmi képviseletek is szóhoz jutottak. A tanácskozás három alapelv érvényesítését tűzte a zászlajára: az említett genetikai sokféleség kihasználása, a fenntartható gazdálkodás biztosítása és a termelékenység növelése. Ez utóbbinak szociális felelősséggel áthatottnak kell lennie, amelyben a technológiának és az innovációnak kardinális a fontossága.
A konferencia témagazdagságának érzékeltetésére a következőkben néhányat megemlítünk. A legtöbb felszólalás lényege szerint a fő kérdés az, hogy miként tudja az agrárium, s azon belül az élelmiszergazdaság megakadályozni az ellátási kríziseket. Továbbá hogyan lehet a természeti katasztrófával érintett országok saját erőből történő megsegítését előmozdítani. Mindinkább szükséges választ kapni arra, hogy az alapvető élelmiszerek áringadozása miért olyan nagy és kiszámíthatatlan. Végül, de nem utolsósorban jelezzük, hogy egyre több szakember szeretne tisztán látni a jövőnket illetően, miszerint az elkövetkező években szükséges összegezni a legfontosabb fejlesztéseket. Megjegyezzük, hogy a legbefolyásosabb fórum résztvevői számát bő százezerre taksálják a szervezők (a tíznapos rendezvényen), amely a teljes látogatói szám egynegyedét teszi ki.
Példaértékű vállalkozásként érdemes megemlíteni egy osztrák céget, mivel tősgyökeres kiállítónak számítanak Berlinben, ráadásul egy magyar szakember jóvoltából és vezetésével. Gorgyán Attila ugyanis immáron 23 esztendeje naponta ingázik sógorainkhoz hivatalának eleget tenni. Merthogy az állítólagosan hivatalos rendszerváltás idején 23 hektáron termelték a szőlőt, amikor őt szinte csak egy átlagos munkára vették fel. Ám a ranglétra valamennyi fokát végigjárva, fokozatosan alulról építkezve figyeltek fel a tulajdonosok Attila alkalmasságára illetve tehetségére. Lassan már egy évtizede irányítja frontemberként a nemzetközileg is bizonyítottan elismert vállalkozást háromszor nagyobb területen, de a minőségi borkészítésükhöz még tradicionálisan felvásárolnak 25 hektár termését. Jelenleg több mint harminc ember dolgozik a keze alatt az értékesítést leszámítva, s a standjukon a rövid átélt beszélgetésünk idején volt alkalmam megtapasztalni tekintélyét és határozottságát. Mindezt természetesen nagy büszkeséggel vettem tudomásul, viszont egyúttal hiányérzete is támad az embernek. Ugyanis jó volna, ha az ilyetén sikeres szakemberek saját hazájukban is próféták tudnának lenni. Egyébiránt elmondása szerint ars poétikájának alapja a hosszútávon való gondolkodás és tervezgetés, miszerint a marketingbe érdemes invesztálni – méghozzá saját tőke hiányában akár hitelből is. Jelenleg ők Thaiföld irányába szeretnének nyitni, ha az ottani törvények kellő hatékonysággal biztosítanák ezt számukra.
Virágcsarnoki anzix Berlinből…
A Zöld Hét nagyságát jól jelzi, hogy immáron tradicionálisan két csarnokot biztosítanak a szervezők élő virágköltemények bemutatására az év első hónapjában, s egy harmadikat a reprodukálásukat biztosító vetőmagvaknak illetve vetőgumóknak. Merthogy a lassan már fél milliós látogatók tábora egyben potenciális vásárlókat is jelent.
E kiállítás sajátja, hogy minden évben egy téma illetve mondanivaló adja meg a tartalmat a stílushoz.
Így ezúttal a mottó „ A virágok nemzetközi parlamentje” címet viselte. Rövid summázatként a lényeg:
több mint harminc óriáspálma a spanyol Alicantéből, ezer tulipán Hollandiából és bő harmincezer egyéb virág közvetítette a tavaszt idéző atmoszférát – méghozzá barátságos színpompa kíséretében.
