A gyökérzöldségfélék csoportját (sárgarépa, petrezselyem, paszternák, zeller, cékla, téli retek), mint nagy tápanyagigényű növényeket szokták jellemezni, a termesztésben járatos szakemberek a hosszú tenyészidejű fajtákat a magas nitrogén- és káliumigényű növények közé sorolják.
Gyökérzöldségek tápanyagigénye
A nitrogén elsősorban a termésmennyiségre, a lombtömeg gyarapodására van kihatással.
Egy-egy kultúra, a fajtól és a termésmennyiségtől, illetve a tenyészidő hosszától függően 100-300 kg/ha nitrogént (N) igényel.
Hiánya feltűnően világos, idősebb leveleken klorotikus tünettel járó színelváltozást is okozhat.
Noha a nitrogénhiány jelentős terméscsökkenéssel járhat, de időben észlelve a hiány gyorsan megszüntethető.
Túladagolása a répa esetében a gyakran emlegetett nitrát-felhalmozódáson kívül – intenzív öntözéssel párosulva – aránytalan növekedést is idézhet elő, a gyökérzethez képest nagy lombozatot fejleszt.
A nitrogén felvétele folyamatos, de a nitrogénhasznosítás döntő része a tenyészidő második felében, utolsó harmadában történik.
Ugyanakkor tudni kell, hogy a túlkésőn (betakarítás előtti hetekben) adott nitrogéntrágya a sárgarépa, a petrezselyem és a zeller tárolhatóságát rontja, a sárgarépa termésének nitrát tartalmát növeli.
Foszforigénye nem számottevő, más zöldségfajokhoz képest – termésre átszámítva – alacsonynak mondható.
A tavaszi starter (maximum 10-20%) a kezdeti gyökérképződést igen pozitíven befolyásolja.
A káliumellátás bizonyos mértékig kihatással van a termésmennyiségre, de alapvetően a szárazanyag-tartalmon keresztül a szállíthatóságot, a tárolhatóságot, a betegség ellenálló képességet határozza meg.
Egy-egy jó termő tárolási sárgarépa káliumigénye megközelítheti a 400-500 kg/ha, de a hónapos retek esetében is 100-120 kg/ha K2O-ról beszélhetünk.
A káliumhiány később mutatkozik a leveleken, de igen jellegzetes tünetével, az erek közötti klorózissal, illetve nekrózissal elkülöníthető a többi tápelem hiánytünetétől, talán leginkább a magnéziumhiányra emlékeztet.
A káliummal jól ellátott répa, cékla és retek színe élénkebb, íze kellemesebb, fagytűrő képessége jobb.
Ezek számára – szemben a többi kertészeti növénnyel (gyümölcs, szőlő, zöldségek) – általánosan javasolhatók az olcsóbb, klórtartalmú kálisó műtrágyák is (pl. 40 és 60%-os kálisó, Kalikamex, stb.) – tekintettel, arra, hogy kevésbé klór érzékenyek.
Talán ez alól kivétel a cékla, esetében jobb a klórmentes káliumszulfát (50%) vagy Patentkáli (30%), mivelhogy a klór a cékla egyenetlen színesedését, gyűrűsödését okozhatja az arra hajlamos fajtáknál.
A felvett kálium mennyiséget figyelembe véve, majdnem nagyságrenddel kisebb a gyökérzöldségfélék magnéziumigénye, amely tápelemnek hiánya egyre gyakrabban figyelhető meg sárgarépán, zelleren és céklán.
A hiány oka legtöbbször nem a talaj alacsony magnéziumtartalmára vezethető vissza, más elemek (pl. kálium) túladagolásából, trágyázási aránytalanságokból, illetve erősen meszes talajból adódik (5% feletti szénsavas mésztartalommal).
A mikroelemek közül a bórhiánya gyakori, az úgynevezett szívrothadás betegséget okozza, leginkább a gumós zeller és a sárgarépa esetében figyelhető meg.
Főleg meszes, lúgos talajon alakul ki, ahol nem is annyira a bór hiánya, sokkal inkább a felvétel (növénybejutás) nehézsége a betegség oka.
A zöldségek sóérzékenysége a csírázás idején a legnagyobb, később ritkán figyelhető meg a sókár.
Ezért nagyobb adagú indítótrágyázást nitrogénből (káliumból) az egyébként is nehezen csírázó olajos magvú gyökérzöldségfélék esetében nem javaslunk.
Gyökérzöldségek talajigénye
Kémiai szempontból a gyökérzöldségek különösebb igényeket nem támasztanak a talajjal szemben, semleges, enyhén savas, tápanyagokban nem túl gazdag, közepes mésztartalmú talajokon fejlődnek a legjobban.
Mégis talajigényes növényeknek mondjuk őket, mert szerkezeti szempontból különösen magas követelményeket támasztanak a talajjal szemben: a szabályos répatest csak mélyen művelt, laza, de kellően ülepedett, tömörödésre, cserepesedésre nem hajlamos területen fejlődik.
Az elágazó, deformált répatest rendszerint talajművelési hibára vezethető vissza (1. ábra).
(Rendellenes termésfejlődést, elágazó gyökereket okozhat a tartós szárazság is pl. 2013 év, illetve fonálféreg fertőzés.
Az összetekeredett, spirál alakú gyökérzet a sűrű vetés következménye (2. ábra).
Gyengébb minőségű talajon – az említett hibák elkerülése érdekében – a sárgarépát és a petrezselymet bakhátas művelési formában termesztik.
Gyökérzöldségek tápanyag-utánpótlása
A szükséges tápanyagmennyiséget, a faj, a fajta és a talaj tápanyag-ellátottságán kívül, alapvetően a várható termésmennyiség határozza meg.
Az ebből adódó különbségek lényegesen nagyobbak, mint az egyes fajok közötti eltérések.
A kijuttatandó tápanyag mennyiségét az úgynevezett fajlagos tápanyagigényből (1 tonna termés által felvett tápanyag-mennyiség kg-ban) számítjuk ki (1. táblázat).
A várható termést felszorozzuk a fajlagos tápanyagigénnyel.
Nagyobb tápanyagigény esetén ne egyszerre juttassuk ki a műtrágyát célszerűbb több részletben megosztani.
Az egy-egy alkalommal kiadható (javasolt) műtrágya mennyiséget (hatóanyagban) a 2. táblázat ismerteti.
A 3. táblázatban foglaltak szerint járjunk el a tápanyagok megosztásánál!
A hosszú tenyészidejű fajták esetében – szemben a korai fajtákkal – célszerű a káliumból is az alaptrágya mellett fejtrágyaként is kisebb mennyiséget kijuttatni, és a nitrogént is jobban elosztva, több részletben adni (pl. tápoldatozás).
A tápanyagok csak nedves talajban fejtik ki hatásukat, és mivel egyre gyakoribbak az aszályos évek, így a sárgarépát is csak öntözött körülmények között javasoljuk termeszteni. (Az 1. táblázatban javasolt értékek is öntözött körülményekre vonatkoznak.)
Az öntözésnél is a fokozatosság, a megosztás érvényesüljön, az egyszerre nagy mennyiségben adott víz – szárazságot követően – termésrepedéshez vezethet (3. ábra).
A túl későn, a betakarítás előtti hetekben adott víz, akárcsak a nitrogénműtrágya, a termés tárolhatóságát nagymértékben rontja!
1. táblázat: A gyökérzöldségfélék fajlagos tápanyagigénye (kg/t)
|
2. táblázat. Egyszerre kiadható műtrágyaadag (hatóanyag kg/ha)
|
||||||||||||||
3. táblázat. A zöldségfélék esetében javasolt trágyamegosztás (%)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
R – rövid tenyészidejű fajták
H – hosszú tenyészidejű fajták
