Tavaly az élelmiszer-ipari cégek 7,67 százaléka ellen indult valamilyen eljárás, ami 40 százalékkal több, mint 2010-ben – derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának friss – az Opten céginformációs szolgáltató adataira épülő iparági elemzéséből.
A helyzetet jól jellemzi, hogy az 5.695 élelmiszer-ipari vállalkozásból – amelynek jelentős része mikrovállalkozás – minden tizenharmadik nehéz helyzetbe került 2012-ben, és valamilyen módon kénytelen volt befejezni működését.
A statisztikák szerint az összes eljárás 60 százaléka csőd vagy felszámolás (főként felszámolás), 40 százaléka pedig végelszámolás.
Nagy bajban a húsiparA húsipar vezeti a legnehezebb helyzetű élelmiszer-ipari ágazatok listáját – derül ki a statisztikákból. A közvélemény számára a tavalyi év közepére vált nyilvánvalóvá, hogy a hazai húsfeldolgozók súlyos pénzügyi problémákkal küzdenek. A kormány ugyan több húsipari vállalatot nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított, ám az alapvető problémák továbbra is jelen vannak. A takarmányárak erősen ingadoznak, és a kapcsolódó egyéb költségek is emelkednek, miközben a magasabb fajlagos költségekkel előállított magyar termékek versenyképessége kedvezőtlenebbül alakulhat a piacon. |
A legtöbb bajba került élelmiszer-ipari vállalkozás az elmúlt években a fővárosra és Pest megyére jutott, ami nem meglepő, hiszen a legtöbb vállalkozás székhelybejegyzése is ide esik az országban, köszönhetően többek között a kedvező infrastrukturális feltételeknek.
Vidéken Bács-Kiskun, Heves és Békés megye vezeti az élelmiszer-ipari felszámolások, csődeljárások és végelszámolások statisztikáját.
A probléma kiterjedtségét mutatja, hogy mindössze három megyében mérséklődött 2010 és 2012 között a bajba került cégek száma, miközben több megyében három- vagy akár négyszeresére is emelkedett ez az arány.
Forrás: Opten, OTP Bank
Az élelmiszer-ipari számok jól jellemzik az igen borús helyzetet.
A mezőgazdaságban az elmúlt években 2 százalék körül ingadozott a felszámolási eljárások aránya, ami elég kedvezőnek mondható, ezzel szemben az élelmiszeriparnak csaknem két és félszer ilyen magas a rátája.
Az elemzés szerint a magyar élelmiszeripar gondjai mögött számos ok húzódik meg.
Többek között a korszerűtlen a termelés, a gazdaságtalan üzemméret, a gyenge piaci alkuerő, az alacsony kapacitáskihasználtság, az egyre kiterjedtebb szürke- és feketegazdaság, valamint – az élelmiszeriparra oly jellemző – rendkívüli alultőkésítettség.
További probléma, hogy a hazai élelmiszeripar átfogó technológiai megújításához az előző uniós ciklusban az ágazat súlyához képest kevés támogatási lehetőség állt rendelkezésre.
Az élelmiszeripar jövedelemtermelő-képessége gyengül, ami kedvezőtlen hatással van a finanszírozhatóságra, és ez megmutatkozik a szektor hitelállományának folyamatosan csökkenésében is.
Forrás: Opten, OTP Bank
Fény ugyanakkor az alagút végén, hogy a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban már jelentősebb támogatási forrás juthat az élelmiszeriparra, mivel a vidékfejlesztési célok közé sikerült felvetetni az élelmiszeripar fejlesztését, illetve lehetőség van támogatási forrás igénylésére a strukturális alapokból is, ami friss tőkét jelenthet mind a kisebb, mind a nagyobb élelmiszergyártó üzemeknek.
Mindemellett a bankszektor is sokat tehet annak érdekében, hogy a magyar agrárium visszanyerje versenyképességét.
Az OTP Bank a tavalyi év során 15 százalékkal növelte a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hitelállományát.
(Forrás: OTP Bank Agrárágazati Üzletág)
