A betárolt termények védelme

A növényvédelmi munka nem fejeződik be a termőföldön, hiszen a különböző károsító szervezetek a már betárolt termény mennyiségét is csökkentik, minőségét rontják. Ezért a gazdálkodó fontos feladata, hogy a terményt az elsődleges feldolgozásáig folyamatosan megvédje a raktári károsítók ellen.

A raktári kártevők nemcsak táplálékul használják fel a tárolt terményt, hanem ürülékükkel, tetemükkel szennyezik és ezzel másodlagos romlási folyamatokat indítanak el a tárolt terményben.

Ahol fertőzési góc alakul ki, ott emelkedik a termény hőmérséklete, nedvességtartalma, amelynek következtében megindul a penészesedés, dohosodás.

A raktári kártevőkkel fertőzött terményekben egészségre káros gombafajok szaporodnak fel, toxinokat termelnek, ennek következtében emberi és állati fogyasztásra alkalmatlanná válhat a termény.

Külön kártételként jelentkezik a csírakárosodás, amely a vetőmagtételeknél jelentős mértékű is lehet.

A károsítókkal fertőzött termény nem piacképes áru, ez már önmagában kárt okoz a gazdálkodónak.

A kárt tovább növeli a kártevő mentesítésére, és a termény másodlagos tisztítására fordított költség.

A terménytárolás során követendő terményvédelmi technológia egy komplex eljárás, melynek részei:

• az üres terménytároló mentes legyen élő raktári kártevőtől
• a betárolt termény is legyen mentes élő raktári kártevőtől
• a tárolás ideje alatt terményt rendszeresen ellenőrizni kell
• a fertőzés észlelésekor azt fel kell számolni.

A termelőnek növényvédelmi rendeletekkel előírt kötelezettsége, hogy a szemes termény tárolására szolgáló raktárteret üres állapotban megelőző fertőtlenítésben részesítse.

A terményt, a tároló és feldolgozó helyeket a teljes tárolási időszakban raktári károsítóktól mentesen kell tartani.

Raktári kártevővel fertőzött helyről termény, dara, liszt, abraktakarmány, vetőmag és fertőzött göngyöleg – fertőtlenítési cél kivételével – nem szállítható ki és nem forgalmazható.

A terményraktárak, malmok és takarmánykeverők tulajdonosai vagy bérlői, üzemeltetői számára a növény-egészségügyi rendelet bejelentkezési kötelezettséget ír elő a megyei kormányhivatalok növény és talajvédelmi igazgatóságainál.

A kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői ellenőrzik a betárolt terményeket, és fertőzés esetén kötelező védekezést rendelnek el a fertőzött termékre.

Terményekben leggyakrabban előforduló kártevők:

• Acanthoscelides obtectus (Say) – Babzsizsik
• Acarus siro Linnaeus – Lisztatka
• Bruchus pisorum (Linnaeus) – Borsózsizsik
• Ephestia elutella (Hübner) – Készlet- vagy kakaómoly
• Ephestia kuehniella Zeller – Lisztmoly
• Cryptolestes ferrugineus (Stephens) – Vörösbarna lapos-gabonabogár
• Nemapogon granella (Linnaeus) – Magtári gabonamoly
• Oryzaephilus surinamensis (Linnaeus) – Fogasnyakú gabonabogár
• Plodia interpunctella (Hübner) – Aszalványmoly
• Rhizopertha dominica (Fabricius) – Gabonaálszú
• Sitophilus granarius (Linnaeus) – Gabonazsizsik
• Sitophilus oryzae (Linnaeus) – Rizszsizsik
• Sitophilus zeamais Motschulsky – Kukoricazsizsik
• Sitotroga cerealella (Olivier) – Mezei gabonamoly
• Tribolium castaneum (Herbst) – Rozsdabarna kis lisztbogár
• Tribolium confusum Jacquelin du Val – Amerikai kis lisztbogár
• Trogoderma spp. (kivéve Trogoderma granarium Everts) – Kaprabogár fajok
• Trogoderma granarium Everts. – Kaprabogár

A mezőgazdasági terményeket különböző tárházakban, fém – illetve betonsilókban tárolják.

Betakarítást megelőzően körültekintően, szakszerűen kell végrehajtani a takarítást (raktáron belül és raktáron kívül is), a be- és kitároló géprendszerek tisztítását, karbantartását, az épületek réseinek, repedéseinek kijavítását.

A tisztítás, karbantartás, fertőtlenítés minden esetben terjedjen ki a terménytárolók külső felületére és környezetére is.

Lehetőség szerint egy telepen belül ezeket a munkafolyamatokat egyszerre kell elvégezni a hatékonyság növelése érdekében.

A telepen tárolt áthúzódó készleteket folyamatosan ellenőrizni kell, ha a termény fertőzött a fertőtlenítést el kell végezni.

Az üres raktárak fertőtlenítését olyan hatóanyagú készítményekkel kell végrehajtani, amelyek a terménytárolók állagától, típusától függően leghatékonyabban fejtik ki a hatásukat.

Célszerű lenne a hosszú hatástartamú hatóanyagok használata (pirimifosz-metil, klórpirifosz-metil).

A hatóanyagok rotációjával megakadályozható a kártevő rovarok növényvédő szer hatóanyagokkal szembeni rezisztenciájának kialakulása.

Üres terményraktárakban alkalmazható készítmények:

• Actellic 50 EC – pirimifosz-metil,
• Cyren EC – klórpirifosz
• K-Obiol 25 EC – deltametrin + piperiol –butoxid
• Megatox 40 EC – klórpirifosz-metil,
• Pyclorex Neo – klórpirifosz
• Reldan 22 EC – klórpirifosz-metil,
• Degesch Magtoxin (tabletta, golyó, pellet) – magnézium-foszfid,
• Degesch Phostoxin golyó, – pellets – aluminium-foszfid,
• Detia GAS EX-B – aluminium-foszfid,
• Quickphos – aluminium-foszfid,
• Tekphos – aluminium-foszfid

A szakszerűen kitakarított, karbantartott, fertőtlenített terménytárolókba, biológiailag érett, tisztított, a terményekre előírt nedvességtartalmú, raktári kártevőktől mentes termény raktározható.

Betárolásakor növelni kellene a preventív terményvédelemben részesített termények arányát a készítmények hosszú hatástartalma miatt.

Preventív terményvédelemben alkalmazható készítmények:

• Actellic 50 EC – pirimifosz-metil,
• K-Obiol 25 EC – deltametrin + piperiol –butoxid.
• Megatox 40 EC – klórpirifosz-metil,
• Reldan 22 EC – klórpirifosz-metil

Napraforgó, repce, mustár stb. (olajos magvú termények) preventív kezelése tilos

• Actellic 50 EC – (pirimifosz-metil),
• Megatox 40 EC, Reldan 22 EC – (klórpirifosz-metil) készítménnyel.

A betárolt terményeket a tárolás ideje alatt folyamatosan vizsgálatban kell részesíteni.

Ellenőrizni kell a termény hőmérsékletét és a nedvességtartalmát, kártevő fertőzöttségét.

Amennyiben ezek a mért adatok eltérnek az optimálistól, akkor a termény szellőztetésével, tisztításával, átforgatásával csökkenteni kell.

A kártevő fertőzöttség időbeni felismerése és a fertőzés erősségének helyes felmérése előfeltétele annak, hogy lehetőség szerint minimális költséggel maximális hatékonyságot érjünk el.

A monitoring vizsgálat során az alábbi eszközöket célszerű használni:

• csigabetétes magmintavevő
• hézagolt kúpos mintavevő
• magmintavevő dárda
• szúrcsap, szita (különböző lyukméretű

A raktári kártevők felderítésének módszerei:

• szemrevételezés
• mintavételezés
• rostálás
• csapdázás
• szemfelvágás
• kitenyésztés

Fertőzött termény kártevő mentesítésére alkalmazható gázosító készítmények:

• Degesch Magtoxin (tabletta, golyó, pellet) – magnézium-foszfid,
• Degesch Plates, Strip – magnézium-foszfid,
• Degesch Phostoxin golyó, – pellets, Detia GAS EX-B – aluminium-foszfid,
• Degesch Plates, Strip – aluminium-foszfid.
• Quickphos – aluminium-foszfid,
• Tekphos – aluminium-foszfid.

Növényvédő szeres gázosítást kizárólag egészségügyi gázmesteri vizsgával rendelkező személy végezhet.

Magyarország 2004. évi EU csatlakozása után a termények export és belföldi szállításainak hatósági ellenőrzése jelentős mértékben csökkent.

A földhasználók, a termelők és a bértárolást végzők feladata, hogy a tárolt termény a növény-egészségügyi előírásoknak megfeleljen.

Klupács Helga – Garamvölgyi Vilmos

Fejér Megyei Kormányhivatal

Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága