A nálunk nagy hagyományokkal rendelkező birkanyírást évszázadok óta végzik a pásztoremberek vagy az általuk hívott nyírók. Technikája az idők során változatlan maradt, bár a modern nyírógépek megjelenésével a munka aligha vált könnyebbé, mert azok használata szintén ügyességet igényel.
A komoly testi erőfeszítést igénylő munkára ma már egyre inkább sportként is tekintenek – már tervezik olimpiai sportágba való sorolását –, mi pedig jeles hazai szakemberekkel büszkélkedhetünk.
Az anyajuhokat, ürüket és kosokat a legelőre való kihajtás után, az időjárástól függően először április–június közt, majd szeptemberig szokás nyírni, hogy a megnyírt juhok a hidegebb idő beálltáig újabb, védelmet nyújtó bundát növeszthessenek.
Az éves bárányokat csak egyszer nyírják.
A nyírás az állat fejénél kezdődik, először egyik, aztán másik oldalon folytatva, gondosan ügyelve arra, hogy a bunda lehetőleg egy darabban maradjon és az állat bőre se sérüljön meg.
A legjobb minőségű gyapjú a birka válláról és oldalairól kerül le, a farkon, faron, lábon lévő csimbókos szőrt külön válogatják.
A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tájékoztatása szerint az idei gyapjú árak 300-350 Ft-os nettó értéket értek el, ami napjainkra csökkenő tendenciát mutat.
A kézi nyírás Guiness-rekordere
A mezőgazdasági kiállítások látogatói jól ismerik a kézi nyírás Guinness-rekordjának felállítóját: Marton Jánost, aki 2003-ban nyolc óra alatt 50 birkát nyírt meg kézi ollóval, mindegyiket 10 percen belül.
A 64 évesen rekorderré vált mester 8 éves kora óta nyírja a birkákat, kizárólag tradicionális módon, kézi birkanyíró ollóval.
Családja és teljes rokonsága juhtartó volt, a birkanyírás tudományát otthonról hozta.
Mostanában unokája a segítője, akinek az igazi fogásokat még sem tudja átadni, mert a fiú balkezes.
Ettől függetlenül nagyapja körül serénykedik, pakolja a gyapjút, hozza-viszi a birkát, akár 40-50-et is egy-egy alkalommal.
A mestert nyírás közben kérdezgettük.
Milyen birkát jó nyírni?
Nagyon jó a cigáját, ha nincs rátaplózódva, a tejelőt is, a rackát is.
Még nem tapasztaltam ki, hogy miért, de texel birkát nem jó nyírni.
De lehet akármilyen jó a fajtája, ha elléskor kap egy kis lázat, a bőrén mindjárt meglátszik, mert a nyírási eredményt befolyásolja a juh minősége, a gyapjú összetétele és a birka fajtája.
A minőség a kondíciótól függ, mert a sovány birkát nagyon rossz nyírni, de a túlsúlyos birka se jó.
Mire kell különösen figyelni?
A hastáji része borzasztó vigyázatot igényel, ott vannak a tőgyerei, amire nagyon kell vigyázni.
Azt még soha életemben nem csíptem el, máshol már többször is, de ott még nem.
Ha a tőgye bimbóját megcsípi az ember, teljesen használhatatlanná válik a birka.
Ezért ha arra a területre érek, mindig lelassulok.
Pedig a Guiness versenyen nem nagyon lehetett lassítani a tempón.
Mindegyiket tíz percen belül nyírtam meg.
Megállás nélkül dolgoztam 9-15 óra közt, még inni is szívószálon át ittam, nyírás közben.
Ezzel rekord lett állítva, amiről máig sem tudom, hogy megdöntötték volna.
Onnan indult ki, hogy a cég titkárságvezetője szólt, hogy van ez a verseny, és egy hét múlva kell leadni a választ, hogy akarunk-e indulni?
Megérte akarni.
A helyi Juhász Szövetség állított fel egy bizottságot, az hitelesítette és 40 kg-os anyagot küldtek el a londoni központba, ahol ezt jóvá is hagyták.
A gyors kezű gépi nyíró
A 20. századtól egyre elterjedtebb az emberi hajnyíró géppel azonos elven működő, elektromos juhnyíró gép, amivel egy nap akár 60-100 juh is megnyírható.
Az állatot rendszerint egyik oldalára fektetve a fejénél kezdik nyírni a fara felé, hasától a gerinc irányába haladva, ügyelve a nyírás folyamatosságára, a bunda egyben maradására.
A nyírással közel negyven éve foglalkozó Szűcs István birkanyíró mestertől tudjuk, hogy júliusra már a nyírás java levonult, de még mindig nem végeztek az anyabirkák nyírásával.
Tizedmagával jár dolgozni, de a 60 birkás állományokra elegendők hárman is.
Beutazza az országot, Veszprém, Pápa éppúgy útvonalába tartozik, mint a Pilis vagy a Bakony, sőt, júliusban Horvátországban is nyír egy 5.000 fős állományt.
Naponta mennyi birkát lehet megnyírni géppel?
A szaksajtó azt írja, hogy begyakorlott dolgozó folyamatos teljesítmény mellett – ha minden nap ezt csinálja – 60-80 között nyír meg naponta.
Ezt a teljesítményt bírja nap-mint nap heteken, hónapokon keresztül.
Kiemelkedő alkalmakkor egy begyakorlott nyíró 100-120 birkát vagy annál többet is megnyír, de azt a teljesítményt már nem bírja nap-mint nap fizikailag.
Korábban nyírt kézzel is?
Én ebbe születtem, az édesapám is ezt csinálta, úgyhogy én valamikor gyerekfejjel kézi ollóval tanultam meg birkát nyírni.
Akkor pontosan ismeri a két technika közti különbséget.
Ezzel valószínűleg nem lehet megcsípni a birka bőrét…
Pedig meg lehet.
A késnek a hegyét kell speciális módszerrel, polírpapírral, smirglipapírral kialakítani, hogy gyorsan lehessen tolni, de ne sértse meg az állat bőrét.
Gyors kéz kell hozzá, akkor tudja az ember a 70-100 birkát megnyírni egy nap.
Versenyeken ennél valamivel többet is.
Ott mit mérnek a nyírási sebességen kívül?
A gyorsaságon túl a bírálati szempont az, hogy hogyan van a birka megnyírva.
Én 5 országos bajnokságot nyertem már, világbajnokságon voltam 2003-ban, két nemzetközi versenyen 2. és 3. helyet hoztam el, és úgy látom, hogy ahány ország, annyiféleképp vannak a szabályok.
Magyarországon 4 percen belül kell egy birkát megnyírni, de már azt is pontozzák, hogy a versenyző hogy fogja meg azt az állatot.
Nézik a sebzést, meg hogy hogyan van letakarítva.
Ezt egyenként pontozzák, úgy jön ki a végeredmény.
Nemzetközi versenyen 3 perc alá kell hozni egy birkát, VB-n két percen belül kell nyírni.
Az többfordulós, nagyobb sebességű verseny, doppingteszttel, és mindennel, amire más sportágakban is figyelnek.
Most készül valamilyen versenyre?
Most lett volna egy Szerbiában, de olyan sok a munka, hogy nem tudtam kimenni.
Csomós Éva
![ezt_eszuk_agaban_sincs_lecserelni[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/ezt_eszuk_agaban_sincs_lecserelni1-375x180.jpg)
