Négyféle támogatás a magyar juhtenyésztőknek
Elméletileg a juhágazat támogatási csúcséve lesz 2013, amikor a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kifizeti a 2012-ben igényelhető jogcímeket, mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetségének küldött közgyűlésén, Herceghalomban.
2012-ben még együttesen igényelhető a top-up (anyajuh és anyajuh kiegészítő), a de minimis anyajuh támogatás, valamint a kérődző szerkezetátalakítási programban nyújtott megemelt egységes területalapú támogatás (SAPS).
Ezek együttesen komoly segítséget jelentenek a 2013. évi kifizetésekkor a magyar juhtenyésztőknek.
A kérődző szerkezetátalakítási támogatásért cserébe a gazdáknak vállalniuk kell, hogy részt vesznek a nemzeti programban, amely a foglalkoztatás fenntartására, a beruházásokra, a továbbképzésre, a szakmai fejlődésre, összességében tehát a vállalkozói tevékenység fenntartására ösztönöz.
A kérődző szerkezetátalakítási támogatásra évente 44,5 millió euró, mintegy 13 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az állattenyésztők a 2012. évi egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg jelentkezhetnek a programra.
Kihirdették az új mezőgazdasági kockázatkezelési törvényt
A 2012. január elsején életbe lépő új kockázatkezelési rendszerről szóló törvény megjelent a Magyar Közlönyben.
A jelenleginél stabilabb, átláthatóbb, önfenntartó és öngondoskodásra ösztönző rendszer célja, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termelést érintő időjárási eredetű kockázatokat megossza a termékpálya szereplői között.
Az új jogszabály egységes rendszerbe szerkesztve tartalmazza a földtörvény, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény és a Polgári törvénykönyv (Ptk.) ide vonatkozó rendelkezéseit.
Az új rendszer két pilléren nyugszik: a kibővített kárenyhítési rendszeren és egy díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukción.
Utóbbi azoknak a termelőknek áll a rendelkezésére, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat.
A két pillér együttes működésével az eddiginél jóval több termelő, a jelenleginél jóval nagyobb védettséget élvezhet a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben.
Miután a II. pillérben kötött mezőgazdasági biztosítások – leegyszerűsítve – piaci biztosítási szolgáltatásnak minősülnek, így a károsult gazdálkodó természetesen mind kárenyhítésben, mind pedig biztosítói kárkifizetésben is részesülhet ugyanazon káresemény után.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és az agrárszférában működő üzleti biztosítók olyan speciális biztosítási termékeket dolgoztak ki, amelyek eddig nem léteztek Magyarországon.
A termelők az ily módon kialakított biztosításokat az üzleti biztosítókkal köthetik meg, annak díjaihoz pedig legfeljebb 65 százalékos, európai uniós és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.
Újdonság, hogy a támogatott biztosítási csomag az aszály, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és az árvíz károkozásainak ellentételezésére is kiterjed.
Újra lehet pályázni a tojótyúk ketrecek átalakítására
Január elsejétől az 1999-ben elfogadott, uniós állatjóléti irányelv szerint hazánkban is kötelező lenne feljavított ketrecben tartani a tojótyúkokat.
Az Európai Bizottság és az uniós agrárminiszterek megállapodása alapján azonban újabb türelmi időt kaptak a termelők az átállásra, tekintettel a globális gazdasági helyzetre, illetve arra, hogy még mindig közel 50 millió tojót tartanak hagyományos ketrecekben az unió területén.
A július 31-ig rendelkezésre álló időben a régi ketrecekben termelt tojást csak a tagállamon belül, illetve csak ipari felhasználásra – porításra, létojás- és tésztagyártásra – adhatják el a gazdák.
Ma már tehát nagyobb méretű ketreceket kellene használni a 350-nél több tojótyúkot tartó telepeken.
A jövőben minimum 750 négyzetcentiméter életteret kellene biztosítani tyúkonként, és ülőrúddal kellene ellátni a ketreceket.
Az 528 magyarországi tojótyúk telep közül 350-ben sikerült teljesíteni az uniós elvárásokat, 178-ban még nem, vagy csak részben cserélték ki a ketreceket.
Ha a tojótyúkok számát nézzük, akkor az átállás már csak a hazai állomány 5%-nál, 220.000 tojónál nem teljesült.
A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt években három alkalommal is írt ki pályázatot, hogy megkönnyítse a régi, kisebb ketrecekkel termelő gazdák dolgát.
A szaktárca reményei szerint az átállás mindenkinek sikerül, ezért a 109 bezárásra váró telep feljavítását újabb vissza nem térítendő támogatással segíti 2012-ben.
Vessünk magyar vetőmagot!
A most elindított kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar vetőmagokra, melyek nélkül elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés.
A vetőmagok Magyarország számára nemzetközi rangot jelentenek, generációk szaktudása, szorgalma és odafigyelése halmozódott fel bennük.
A vidékfejlesztési miniszter azzal indokolta a kampánynyitás időszerűségét, hogy a gazdálkodók és a kiskert tulajdonosok már most elkezdenek gondolkozni azon, mit vessenek, milyen vetőmagot vásároljanak.
Fontos eljuttatni hozzájuk azt az üzenet, hogy magyar vetőmagot vessenek.
A tárcavezető kiemelte, hogy a magyar gazdaságnak nincs még egy olyan sikeres ágazata, mint a vetőmag-termesztés.
Magyarország a világ vetőmag exportőrei között a 9., Európában a 3. helyet foglalja el.
Ezt az erős pozíciót több tízezer ember munkájával érték el, ami hatalmas lehetőségeket hordoz magában belföldön és külföldön is.
Magyarországon 130 ezer hektáron termelnek vetőmagot.
A vetőmagtermelés az átlagos mezőgazdasági termelésnél több kézimunkát, nagyobb felkészülést igényel, magas hozzáadott értékeket képvisel, ezért a vidéki foglalkoztatásban, az agráriumban, és a gazdasági növekedésben is komoly távlatokat jelent.
A vidékfejlesztési minisztérium célja, hogy hozzájáruljon magyar vetőmagok elfogadottságának növeléséhez itthon és külföldön egyaránt.
A magyar tudományos, kutatási, oktatási háttér garanciát jelent arra, hogy az ágazat még tovább erősödjön és helyt álljon a piacon uralkodó óriási versenyben.
Az elmúlt időszakban felértékelődtek a kiváló, versenyképes vetőmagfajtáink, amelyek garantáltan GMO-mentesek.
A tárca olyan rendeleteken dolgozik, amelyek a vetőmagfajtáinkat hozzák helyzetbe.
A zöldség tájfajták, valamint a házi kerti fajták elismerési és vetőmag minősítési eljárását már egyszerűsíttette a vidékfejlesztési minisztérium.
Az őshonos gyümölcsfajtákról szóló szabályt most notifikálják.
Az új rendelet szerint termeszthetővé és forgalmazhatóvá válnak a hazai őshonos gyümölcs tájfajták, ráadásul egyszerűsített elismerési és minősítési eljárással kerülhetnek a Nemzeti Fajtajegyzékbe.
A kampánynyitónak otthont adó Kiskun Kutatóközpont jelenleg a legnagyobb magyar tulajdonú vetőmag nemesítő és termelő vállalkozás hazánkban.
Évente mintegy 1000 tonna terméket, elsősorban hibridkukoricát állítanak elő és értékesítenek hazánk mellett Ukrajnában, Romániában, Franciaországban és már több arab országban is. – mutatta be az 1965-ben alapított vállalkozást Rádi Feríz ügyvezető igazgató.
A kampány részeként a Kiskun kukorica már 8.000 Ft+áfa/zsák (70.000 szem) elérhető, ami a minőség mellett további meggyőző érv lehet a magyar gazdálkodóknak – mondta a vidékfejlesztési miniszter.
Forrás: VM, MTI, Szerkesztőség
