A közlekedésben (személy- és haszongépjárművekben) jelenleg használt műszaki megoldások jelentős hányada a mezőgazdasági gépekben kezdte pályafutását. Míg napjaink személyautóiban a 2000 bar nyomású, common-rail rendszerek még kuriózumnak számítanak, addig a lomha, ám annál nagyobb forgatónyomaték (2500Nm) leadására gyártott traktormotorok már évek óta ekkora, sőt nagyobb üzemanyag befecskendezési nyomással üzemelnek.
Napjaink mezőgazdasági erőgépeit nemcsak a mezőgazdasági földmunkák elvégzésére használják, hanem jelentős mértékben kiveszik részüket a közúti szállításból is.
Gondoljunk csak bele, hogy a főúton 30-40 km/h-val poroszkáló, egy pótkocsis IFA szerelvénnyel legfeljebb 7-8 tonna termény szállítható, míg egy korszerű traktor ennél jóval jelentősebb mennyiséget, 50-60 km/h vontatási sebességgel képes eljuttatni például a szárítóig – ami valljuk be jelentősen meghaladja a korábban említett gépkapcsolás átlagsebességét.
A leggyorsabb vontatók sebessége elérheti akár a 80 km/h-t is.
Nemcsak a megnövekedett sebesség, illetve a nagyobb terhelhetőség miatt érdemes a gazdáknak erre a szállítási rendszerre átállni.
Szintén fontos szempont, hogy egy mezőgazdasági vontatóval a tavaszi földmunkáktól a vetésen át, a betakarításkori szállításon keresztül, az őszi szántásig egy megfelelő teljesítményű erőgéppel minden elvégezhető.
Láthatjuk, hogy a mezőgazdasági vontatók nemcsak egy vagy kétféle feladat elvégzésére alkalmasak.
Ebből pedig már érezhető, hogy az igénybevételek is változatosak, hiszen nem mindig kell az állandó négykerékhajtás, de időnként szükség van a tengelyeket – a taposási kár mérséklése, vagy a vonóerő növelése céljából – ikerkerékkel ellátni, amik attól függően, hogy használja a gépkezelő a mellső hajtást, mind a négy kerékkel húznak, vagy az első differenciálműre visszahajtva, annak fogaskerekeire jelentős erőhatást gyakorolnak.
Láthatjuk, hogy a mezőgazdasági gépek kenőanyagaira vonatkozó követelményrendszerek összeállítása nagyon komplex feladat, illetve ezek teljesítése sem egyszerű.
A következőkben tekintsük át a mezőgazdasági erőgépek hajtóműveiben használt termékek előírásait.
Mivel hajtóműolajokról beszélünk, itt is általánosan használt az API (American Petroleum Institute) által meghatározott követelményrendszer.
Az API GL-4 és GL-5 a leggyakrabban használt hajtóműolaj teljesítményszintek.
Az API GL-4 a szinkronizált sebességváltók és mérsékelt terhelésű hipoid hajtások közepes EP-hatású kenőanyagainak előírása.
Ez a legáltalánosabban elterjedt specifikáció.
A GL-5-ös teljesítményszint már egy lényegesen adalékoltabb kenőanyagfajtát foglal magába.
Ennek az előírásnak megfelelő olajok erősen igénybevett hipoid hajtások, hátsó tengelyek, differenciálművek, illetve lökésszerűen terhelt hajtóművek, nagy EP hatású kenőanyagai.
Alacsonyabb teljesítményszintet igénylő kenési helyekre nem minden esetben felelnek meg, a magas kén koncentrációjuk miatt, ami a színesfém vagy színesfémötvözet alkatrészek korrózióját okozhatja.
Többek között ezért is kell odafigyelni a gépgyártók által előírt kenőanyagok használatára.
A hajtóművek esetében tehát nem igaz az a szabály, amit a motorolajok esetében tényként kezelhetünk, hogyha egy magasabb teljesítményszintű motorolajat töltünk egy alacsonyabb igényű kenési helyre, akkor nem számíthatunk problémára.
Az API GL-5 teljesítményszintű termékeket általában differenciálművekben alkalmazzák, míg a GL-4-esek a sebességváltók kenőanyagai.
Ezért van az, hogy az univerzális (UTTO) és a szuper (STOU) traktorolajok API GL-4 teljesítményszintet teljesítenek.
Itt álljunk meg egy szóra és nézzünk az UTTO és a STOU mozaikszavak jelentése mögé.
Az Universal Tractor Transmission Oil – UTTO – azaz univerzális traktor sebességváltó olaj egy összetett termékre utal, amelyet használhatunk a hidraulikus-, nedvesfékes rendszer, valamint a sebességváltó- és néhány esetben a differenciálművek kenőanyagaként is.
Manapság már bevált gyakorlat, hogy egy erőgép hajtómű- és hidraulikarendszerének kenése egy tartályból történik.
Az előbb említett kenőanyagnál komplexebb termékek a STOU olajok.
A STOU (Super Traktor Oil Universal azaz szuper univerzális traktorolaj) termékek szinte az összes kenési hely igényeit lefedik.
Alkalmazhatóak minden helyen, ahol az UTTO-k, de ezen felül a motorolajok által szemben támasztott követelményeknek is megfelelnek.
Egyes gépgyártók, a hibalehetőségek kiküszöbölése végett ezeknek a kenőanyagoknak a használatát helyezik előtérbe, hiszen ezzel kizárható a különböző – nem a megfelelő helyre való – kenőanyagok alkalmazása, keveredése.
Nemcsak az API határoz meg követelményrendszert a mezőgazdasági gépekben használt kenőanyagokkal szemben, és pusztán a felhasználási területek szerint sem lehet ezeket a kenőanyagokat csoportosítani.
A gépgyártók is előírnak teljesítendő szinteket, amik a gépeikben használható minimum követelményeket hivatottak definiálni.
Látható, hogy igen komplex vizsgálatokon és üzemi kísérleteken kell egy kenőanyagnak átesnie, mire az adott gépgyártó – legyen az akár az AGCO csoport tagja, a John Deere, a Claas vagy más neves márka – hajlandó arra, hogy a gépeiben használható kenőanyaggá nyilvánítsa az adott terméket.
A Föld legjelentősebb olajvállalatainak egyikeként a Chevron sem hanyagolhatja el ezen területeken alkalmazott kenőanyagainak folyamatos fejlesztését.
Üzemi kísérletekkel, a gépgyártókkal történő napi kapcsolattartással, mindig naprakész információk birtokában csak a legjobb kenőanyagok kerülnek a kereskedők polcaira.
Mind a Texaco Ursa®, Texaco Multigear®, mind pedig a Texaco Textran® családokba tartozó kenőanyagok tökéletes védelmet és üzembiztonságot nyújtanak a felhasználóknak a legnagyobb, legkritikusabb igénybevételek esetén is.
Prista Oil Hungary Kft., Hivatalos Texaco Forgalmazó
2054 Biatorbágy, Rozalia Park III/b.
Tel.: +36-23-524-749 +36-23-524-749 Fax: +36-23-524-750
Email: [email protected] Web: www.prista-oil.com
